Rész

 1 1 |      hogy ő, amerikai nő létére, hozzá van szokva a vasúti balesetekhez:
 2 2 |         magyarul szól!~Odamentem hozzá, s akkor átölelte a nyakamat.~–
 3 2 |  elvállalná ön, hogy a gyermekét hozzá vigye? mondám neki angolul.~–
 4 2 |        Csak vigye ön a gyermeket hozzá. Ön tud vele beszélni, én
 5 3 |   Miszter Du Many hátraszólt egy hozzá tartozó cselédnek.~Az egy
 6 4 |      monsieurt, hogy fáradjon át hozzá.~
 7 5 |        voltunk; ott nem jutottam hozzá. Pedig úgy bántott valami.
 8 5 |      kérdezé az apa, visszatérve hozzá.~Hát csak az kellett neki,
 9 7 |       agyonlőlek!~– Hiszen nincs hozzá puskád.~– Kiátkozlak!~–
10 7 | kultiválnod kellene. Oda kellene hozzá menned. Azt doktorolnád!~
11 7 | aláírását láttam meg, mellékelve hozzá egy fakó százforintos, ami
12 7 |         az öreg.~Azonnal siettem hozzá utazni. Még akkor vasút
13 7 |         te – átveszed, pénz lesz hozzá elég, hogy jókarba helyezd;
14 8 |         tökéletes paraszt voltam hozzá.~A szomszédaim meg az átelleneseim
15 9 |  kravátli? Most rögtön jössz oda hozzá: pleine parade, wie du da
16 9 |          jön.~Én, orvos létemre, hozzá voltam szokva, hogy a rendkívüli
17 11|         vármegye pecsétje rajta, hozzá nem nyúlhatok. De hisz a
18 11|  lovásznak, mire az odaléptetett hozzá, s átadott neki egy általam
19 13|         hódításban. Útban voltam hozzá, hogy a megközelíthetetlen
20 13|       azért, hogy még eddig, aki hozzá közelített, azt mind igen
21 15|           Egy keveset a fábul is hozzá kell hasítani. – De hát
22 15|          a rózsaszemzést?~S tett hozzá egy élces célzást, amiért
23 16|          orvosi pályámon szoktam hozzá. Hirtelen harag, hirtelen
24 16|         beszemzett rózsagallyhoz hozzá nem lett volna kötve valami
25 18|         van. Akkor bevezetem önt hozzá.~S azzal felnyitva az ajtót,
26 19|         ágat, amihez az ön lelke hozzá van kötve, s aztán futni,
27 27|      világodat. Elég gazdag vagy hozzá. Lesz belőled éppen olyan
28 27|         a jövedelméhez sem nyúlt hozzá. Nem volt igaz, amit önről
29 27|        aki a felesége vagyonához hozzá sem nyúlt, holott ennek
30 27|        nagysága előtt!~Odamentem hozzá, megfogtam a kezét.~– Hát
31 27|   hevesen zokogva.~Én lehajoltam hozzá, hogy fölkaroljam.~Nem engedte
32 27|     hosszú fénykorongokat toldva hozzá a sűrű szivarfüst ködén