Rész

 1 2 |                           A fekete isten~A vonat gyorsított futammal
 2 2 |      mélységbe.~– Akkor azoknak az Isten legyen irgalmas!~– Hátha
 3 2 |            férfitól.~– Ó, uram! Az Isten irgalmára kérem: segítsen!
 4 2 |            cserni Bog” – a „fekete isten”!~Amint aztán a kezei hátra
 5 2 |       volna a világon az a „fekete isten”? A szarmata pogánymítosz „
 6 2 |            a zsigereimben a fekete isten!~A vonat egyszer csak megérkezett:
 7 5 |            Hogy jelenhetünk meg az Isten előtt?~Én megkísérlem őt
 8 6 |            mind a hármat issza; az Isten választott népe pedig szolgáltatja
 9 7 |      esztendő nyomja már a vállát. Isten nyugtassa meg. Felveti a
10 7 |     egyszerre rám ismert.~– Hozott Isten, Nelli öcsém. Hisz te most
11 7 |         gyűjteménye. Az én apámat (Isten nyugtassa meg szegényt),
12 10|            vannak a haza iránt. Te Isten kegyelméből cseppentél bele
13 11|         senkit sem fogadok. Ne adj Isten! Senki sem is próbálta az
14 13|      nagyravágyó, kevély lélek: az Isten riválisa; csak azután lett
15 13|         tagadás szelleme, midőn az Isten a szabad akaratú lényt,
16 13|             hanem az ördögöt. A jó Isten anélkül is megteszi, amit
17 13|   teremtést hiszik. Ami jó, azt az Isten teremté, ami rossz, azt
18 13|      Például, hogy a rózsákat a jó Isten teremti, a rózsabogarakat
19 13|       Istent tagadja meg, annak az Isten megbocsát, mert az Isten
20 13|           Isten megbocsát, mert az Isten irgalmas, kegyelmes, jóságos;
21 14|            számára teremtette a jó Isten. Egy szép ágasbogas jázminbokor
22 16|          balek volt, mint te vagy; Isten nyugtassa meg. De most aztán
23 16|             De most aztán téged is Isten nyugtasson meg! Többször
24 20|         jobbot nyújtani.~– No hát: Isten neki, fakereszt! Grüss dich
25 21|          ölnék meg: s az egyik még Isten kezében van.~Kinyílt az
26 21|  pillanatot, amidőn azt mondhattam Isten, ember és ördög előtt: „
27 21|     meggyaláztak!~Mennybéli Jehova Isten! Ne tudj most rólam semmit;
28 21|           az Istent megtagadod, az Isten megbocsát, mert ő jóságos.
29 23|            vagyok.~– No, hát eredj Isten hírével!~S azzal engedett
30 23| világháborút azért gondolt ki Mars isten, hogy a te aprócska családi
31 26|        akarom hozni.~– De uram, az Isten áldja meg! Ebből a nyolcmillióból,