Rész

 1 2 |          tudom. Véletlenül került hozzám. A vele együtt utazók mind
 2 4 |      ennél az egynél; ő is mindig hozzám tart: így aztán soha sem
 3 4 |           elzászi francia volt, s hozzám németül beszélt: tudta,
 4 6 |           Szólj fiacskám. Beszélj hozzám. Senki sincs, akivel „így”
 5 6 |           az éjszakázást? – szólt hozzám fordulva.~– Kérem: fő-fő
 6 7 |  ugyanazon a napon megint odajött hozzám, megcsóválta a fején azt
 7 8 |       végeztével számosan siettek hozzám gratulálni. Különös nagy
 8 9 |       bengáliai tigris, odaugrott hozzám, s az egyik markával a számat
 9 9 | hajnalcsillagát. Mindenki odajött hozzám poharat koccintani. Tíz
10 9 |          érdeke nincs abban, hogy hozzám jó legyen.~Nem bírtam megállapítani
11 10|          azzal a szóval toppan be hozzám az én Szigfridem, hogy: –
12 12|        neki valamit.~Aztán megint hozzám fordult.~– Hazajött a gróf
13 12|    Egyszer csak a szőke odalépett hozzám, s ezzel a kérdéssel támadott
14 13|         mert azok a hölgyek, akik hozzám jönnének, nekem nem ideáljaim,
15 13|           hogy szeretetből jöjjön hozzám.~– Én tudok egy nőt, aki
16 14|       Nagynéném nem akarja Cennit hozzám adni. Nem tetszenek neki
17 15|       rózsákat beszemezni – szólt hozzám Flamma grófnő.~Nagyon örültem
18 16|         hirtelen szerelem nem fér hozzám.~Flamma grófnő feltárt titkai
19 17|          monda Szigfrid magyarul, hozzám fordulva, a menyasszonyán
20 17|          Szemrehányó hangon szólt hozzám.~– No, látod, rossz ember
21 18|     Flamma fölkelt, és közel jött hozzám.~– Ne menjen ön most kocsival.
22 21|         az a másik! Mikor odajött hozzám szemrehányást tenni, hogy
23 25|      halálsápadt arccal rohant be hozzám.~– Monsieur! Meneküljön!
24 26|      Felkelt az ágyról, s odajött hozzám.~– Lássa ön, milyen isteni
25 26|           jött az arca. Odarohant hozzám. Megölelt, megcsókolt.~Megbolondult
26 26|  visszaúszik negyedmagával! Tapad hozzám ez a gyűlöletes pénz, mint
27 27|          X. úr még egyszer eljött hozzám Canossába, mezítláb, szőrkötéllel
28 27|        mondtam neki, annál jobban hozzám simult.~És aztán megbocsátott.~