Rész

 1 4 |    kérdezém.~– Még két fiú és két leány.~– Négy gyermek?~– De ezzel
 2 12|         énhozzám németül.~A másik leány elvette a rózsát; annak
 3 12|          amilyet csak egy iskolás leány tud csinálni, aki nem tudja
 4 12|           Aztán összenézett a két leány, félig nyitott szájjal s
 5 12|           kacagott rá.~Erre a két leány egyszerre kidugta a fejét
 6 13|         neki ez az operett! A két leány csak tőlük érthető szemjátékkal
 7 13|          magyarázatát, hogy a két leány még gyermek: azoknak nőni
 8 14|           mondok egy mesét, a két leány menten letelepedett a fűbe.~
 9 14| repülhetett, amerre akart.~(A két leány egymás szemébe nézett némán.
10 14|      menjünk szandolinozni.~A két leány elszaladt a pázsiton keresztül
11 16| barátomnak egy rokona: egy fiatal leány; de ez már nem kínosan lepett
12 19|     valamit kívánni? – csengett a leány hangja.~Csak ekkor lettem
13 19|      engem most megvet? – kérdé a leány, odatámaszkodva az asztal
14 19|     rejtély volt előttem az egész leány.~– Önnek azt mondták, hogy
15 19|       Haha! – nevetett gúnyosan a leány. – Ön most őtőlük jön. Onnan
16 19|            Elég szép ön – mondá a leány. – Ismét lord Byron arca
17 19| harap-csók.~Ellenkezőleg!~Amint e leány féltékenységében kibeszélt,
18 20|            Azért futott ki a bohó leány! Ah hahaha! Nagyon derék!
19 21|          el ővele, hisz ő szegény leány, nem adhat mást, csak szerelmet. –
20 21|         akinek a történetét a két leány előtt (leány előtt!) elmeséltem.
21 21|     történetét a két leány előtt (leány előtt!) elmeséltem. Hogy