Rész

 1 1 |        és tengert, és összezúz mindent, amit ember teremtett. Vajon
 2 2 |     forró gőzfelleg elborított mindent. A mellvédtől is menekülnünk
 3 3 |         Ha igaziak.~– A távíró mindent meghozott, még a személyleírást
 4 6 |        ideje van. Holnap ő fog mindent meggyónni a papnak, ma én
 5 7 |      ahogy áll: a kastélyomat. Mindent!~Én nagyon furcsán tekinthettem
 6 7 |   szavamba, még nem mondtam el mindent. – Az előbb, hogy a szobámon
 7 7 |     instructus. – Én életemben mindent átadok neked, csak azt a
 8 13|       rossz elv képviselője, a mindent tagadás szelleme, midőn
 9 13|       levert, oly kedélytelen. Mindent elfelejt, oly szórakozott,
10 13|        a tüze. Ah, ha én önnek mindent elmondhatnék! Ön büszke
11 14|      távcső a kastélyban, mely mindent apróra megláttat: az egész
12 18|  szólalni.~Én azt hittem, hogy mindent tudok.~Tudom már, hogy miért
13 20| indulatot, melyben szeretnének mindent összetépni, törni, mi csak
14 21|     ezentúl az ő otthona lesz, mindent apróra megtekint, s aztán
15 25|  láttam volna az arcán.~Én már mindent rosszra magyaráztam.~Azt
16 27|       én elmondtam volna neked mindent. De te hidegen kiutasítottál
17 27|  gyóntam meg előtte.~Elmondtam mindent, amit az idő alatt elkövettem.
18 27|        árul.~Már most érthetsz mindent.~Értheted, hogy egy dél-amerikai