Rész

 1 1 |        fényes fekete arca egyre nevetett, mialatt mindenféle hízelgő
 2 1 |     tenyerével. A néger azon is nevetett, s aztán elkotródott a legsötétebb
 3 2 |      alakja félderekig. Most is nevetett; hanem az ijesztő nevetés
 4 3 |        név egymáshoz tartozunk?~Nevetett nagyon. Szép fogai voltak.
 5 5 |     sebeket kapott tőle. S csak nevetett rajta.~– A halálban is nevetett.~–
 6 5 | nevetett rajta.~– A halálban is nevetett.~– És a szegény kis Topsi?
 7 8 |    helyeslőleg, egy-egy csoport nevetett is rajta; többen meg a nyakaikat
 8 9 |      mondám az alispánnak.~Ő is nevetett rajta.~Szigfrid kikapta
 9 11|   jelenetét Szigfridnek.~Nagyon nevetett rajta.~– Ők voltak azok.
10 14|       szemeit.~Sírt?~Vagy talán nevetett?~
11 15|       hogy „köszönöm”.~Szigfrid nevetett.~– Te köszönöd meg neki,
12 18|         és amellett önkénytelen nevetett. Végre háromszor egymás
13 19|    minden értelmében.~– Haha! – nevetett gúnyosan a leány. – Ön most
14 27|  hírével amerre akarsz.”~Nagyot nevetett erre az én ördögöm, s azt