Rész

 1 1 |     közbeeső állomáson hátrahagyni. Mármost az egész illusztris társaságot,
 2 6 |             az egész elbeszélést. S mármost ettül a perctül kezdve nem
 3 7 |         nekem nagy megnyugvás. Mert mármost nem kell mindennap rettegnem,
 4 9 | honpolgárnak patriótai kötelessége.~Mármost csak kíváncsi voltam végignézni
 5 9 |           kellett írnom.~– Én tehát mármost a pipaszárakból előkerülendő
 6 11|             elkárhozva.~Hová legyek mármost? Emberek szeme elé nem kerülhetek
 7 11|           odakerült a fényképlapra.~Mármost hát elmondhatom, hogy „non
 8 11|          Hát vedd elő, s olvasd el.~Mármost hát csakugyan fel kellett
 9 14|             úgy meggyötörve.)~– Hát mármost, ha egy ilyen eset megtörténhetett
10 14|        odatesszük, ahova akarjuk. – Mármost ide hallgass! Ez a tervem.
11 20|      bölényei között Volhiniában.~*~Mármost te, barátom, azt hiszed,
12 22|       számomra kijelölt hadtesthez.~Mármost aztán világosan látható
13 23|          azt mondá az öregúr:~– No, mármost én is adok neked valamit. –
14 25|         uram. Ez rendben van. Hanem mármost adok önnek egy tanácsot.