Rész

 1 5 |       kandallóhoz.~Alig ült le, midőn a nyoszolya felől pisszegés
 2 7 |     leolvasztottak.~Elbámultam, midőn a kőpor alól kiásott sorok
 3 8 |       Alig múlt el három hónap, midőn a hírlapi tudósításokbul
 4 8 | mutogatott élénken; s olyankor, midőn a mutatóujjával feddőleg
 5 9 |     leszállt az én kocsimról, s midőn jó éjt kívántunk egymásnak,
 6 13|       mindent tagadás szelleme, midőn az Isten a szabad akaratú
 7 18|     tudott állni a kísértésnek, midőn a démon Lilith alakjában
 8 20|         szemeivel. Igen! Akkor, midőn az istennő a nagy bolond
 9 21| gyönyörűségei közé tartozik az, midőn az új asszony az új háznál,
10 21|         énhozzám?~– Megfogadta, midőn a szerencsétlenség ért,
11 25|         beszélt a komornyikkal.~Midőn meglátott, nyájasan üdvözölt,
12 27|        vettem nála észre.~Néha, midőn bejelentetlenül léptem be
13 27|          amit ön mond – rebegé, midőn dühöm alábbhagyott, s szóhoz