Rész

 1 7|         mellékelve hozza:~„Kedves urambátyám.~Én száz forintért az itteni
 2 7| különösségemre, nem tagadom.~– De urambátyám is a régi legény még, mondhatom.~
 3 7|         baja.~– Ebéd után vagyok, urambátyám – siettem őt megnyugtatni.~
 4 7|      miben lehetek szolgálatjára, urambátyám? Mi baját érzi?~– Nincs
 5 7|            Bosszús lettem.~– Édes urambátyám! Ha Szent Nepomucénus a
 6 7|           Ej de jó volt!~– Kedves urambátyám! – szóltam közbe. – Nem
 7 7|     Nagyon meg vagyok hatva, édes urambátyám, attól a szíves részvéttül,
 8 7|     voltak.~– Szokott dohányozni, urambátyám?~– Soha.~– Hát akkor minek
 9 7|        volnék a páciens.~– Kedves urambátyám – mondám az öregnek –, most
10 7|         halálnak egy neme, amitől urambátyám mégis megdöbbenhet; ez a
11 9|      hagytuk oktrojálni. Lettünk „urambátyám, uramöcsém”.~Az alispán
12 9|         felfogás ellen.~– De édes urambátyám. Ez az összeírás egy „rumpelkammerre”,