Rész

  1 1 |             megtérítené Zürichig.~No, már ez gavalléros ajánlat.~– Hát
  2 1 |                neszesszerrel és dobozzal. Ez lesz a gouvernante. Utána
  3 1 |               hozta karján a kis princet.~Ez egy ötéves fiúcska volt,
  4 1 |                  anyanyelvemen szaladt ki ez a félsóhaj a számon: „szegény
  5 1 |               kézhajtókáját. – A némáknál ez bizonyosan a háladatosságot
  6 2 |               aludtak. Azoknak a temetője ez az egész völgy.~A vasút
  7 2 | recsegett-ropogott, tört-zúzott minden. S ez mind nem volt elég a szerencsétlenséghez.
  8 2 |        hordónagyságú. Egész hadoszlopban. Ez a roham aztán letaszította
  9 2 |          szaladgálni a szűk sziklalonkán. Ez volt a Jörgel.~A jelzőpóznát
 10 2 |           ijesztőbb, mikor a föld beszél. Ez a hang hasonlatos volt ahhoz,
 11 2 |                  sikolt, s tovább hadarja ez imát.~Mindenki szalad, kiabál,
 12 2 |           Odahívtam a kecskepásztort, aki ez ideig ezt az egész dolgot
 13 2 |                   Okosabbat nem tehetett. Ez volt az egyetlen praktikus
 14 2 |                   alatt!~– Hát mit vétett ez az embercsoport, akinek
 15 2 |                  a nagy szerencsétlenség! Ez szégyen és gyalázat.~Pedig
 16 2 |                hogy én magam kimenekültem ez ádázatból, mely engem is
 17 2 |              gyermeket vittem fel oda. De ez már olyan rég időnek tetszett,
 18 2 |              angol, német és szerecsen. S ez magyarul szól!~Odamentem
 19 2 |                hívja apát: Kornél.~(Tehát ez a gyermek nem is volt süket
 20 2 |               felel, ha angolul kérdezik? Ez is beteges megbikacsolás?~–
 21 2 |         megbikacsolás?~– Csodálatos, hogy ez a fiú magyarul beszél.~–
 22 2 |                tud vele beszélni, én nem. Ez nem csodálatos.~– Good bye,
 23 3 |             visszakap mint csevegőt, hogy ez a nő az őrjöngés eksztázisával
 24 3 |                 az én asztrakánomat. – Mi ez? – Amerikai szokás?~De hát
 25 3 |                   akkor sem szólt semmit.~Ez a hölgy néma!~Vagy talán
 26 3 |                  magát szép békességesen. Ez önre nézve jobb lesz. Mert
 27 3 |         illusztrált lapokban. Tudom, hogy ez önnek nem lesz kellemes.~
 28 3 |               gulyás karámjában.~(Hát már ez honnan tudja azt, hogy van
 29 3 |                 karámokban laknak, s hogy ez nekem kedvenc tanyám?)~Megadtam
 30 4 |           Megvallom, hogy nagyon érdekelt ez az ember, akinek az aura
 31 4 |                  kell lenni – de ki lehet ez a valaki? (A süketnéma-intézetekben
 32 4 |               jövünk ki a keresztelőbül.~(Ez elég dél-amerikaiasan van
 33 4 |              magyarnak is beválik. Nekünk ez nem „shocking!”)~Tehát a
 34 4 |              németül beszélt: tudta, hogy ez nekem jólesik, minthogy
 35 4 |         festőművészeket mégiscsak ismeri!~Ez az első lépés a nemzetközi
 36 4 |                   nézetét fejtve ki, hogy ez a párt egészen a céljával
 37 5 |                   vagy La Plata-i grófnő? Ez sem mindennapi tünemény.
 38 5 |                   világosság a szobába. S ez a háttér egy végtelennek
 39 5 |           felülről kapta a világítását, s ez tette olyan tündérgrottaszerűvé
 40 5 |               átlátszó lemezzel. Csakhogy ez a lemez nem üvegből volt,
 41 5 |                 keresztül lehetett látni. Ez az állandó vízablak zárta
 42 5 |                 is, hadd fájjon nekem is. Ez vezeklés. Ne kímélje ön
 43 5 |                Kezében van, üssön vele!~S ez a nő igazán magas fokra
 44 5 |             szalonkocsit kell berendezni: ez nem szíhatja azt a levegőt,
 45 5 |                  hogy láttam még egyszer. Ez már csakugyan nem női életszervek
 46 5 |                   veszélytől.~– A Jemmyt? Ez a szerencsétlenség gyermeke!
 47 5 |               átkozva az az óra, amelyben ez a gyermek született. – Nem!
 48 5 |                  a kis gyermekre hárítja. Ez okozza az anyának feltűnő
 49 5 |                   elég felvilágosításnak. Ez nem elég ok arra, hogy egy
 50 5 |             zúztak agyon a romok. És maga ez a rossbergi hegyomlás, mely
 51 5 |                   a vége a darabnak. Neki ez a legkedvesebb színház. –
 52 5 |                   Jemmyt hozta magával.~– Ez a gyermek mindenképpen az
 53 5 |                 Jó éjszakát. Aludjék jól.~Ez ugyan csak három szó; de
 54 6 |               vista” nem tudok kifizetni. Ez a történet, aminek a közlését
 55 6 |               saját termesztményem. Nekem ez mind nem kerül semmibe.
 56 6 |              értenének, hanem azért, mert ez az anyanyelvük; aztán meg,
 57 6 |                 deszkát árulni Földvárra.~Ez annyit jelent magyarul,
 58 6 |          harminckét foga megvan.~„Ha csak ez a baj: itt a kudarci tilógus,
 59 6 |               felesége, meg hét gyermeke. Ez segíthetne mirajtunk, mi
 60 6 |                   zsidó a halálát”. Hátha ez is tudja halasztani.~Először
 61 6 |              lehet titkot bízni. Csakhogy ez nem a nádasnak beszélte
 62 7 |          rahagyott tisztességes birtokát. Ez is sport neki, mint az agár-
 63 7 |                   mi tönkre fogunk menni.~Ez nagyon érzékeny oldala volt
 64 7 |               magunkat.~„Regresszírozni!” Ez az igazi magyar szó. Ha
 65 7 |                  Csinált túrót meg vajat. Ez volt a fényűzése. A vizet,
 66 7 |                 az a nézet, hogy nem lesz ez tartós: a magyarok majd
 67 7 |       gyümölcsfákat, hanem csak rózsákat. Ez volt az egyedüli szenvedélye:
 68 7 |                legény még, mondhatom.~Hát ez is igaz volt. Éppen úgy
 69 7 |                  múlva meg kell halnom. S ez nekem nagy megnyugvás. Mert
 70 7 |                  egy egész esztendőm. Hát ez alatt az egy esztendő alatt
 71 7 |                 szóltam közbe. – Nem lesz ez jó.~– No csak ne szólj semmit!
 72 7 |                  azt akarod mondani, hogy ez nem egészséges dolog: nem
 73 7 |                 és gyakorolni kell. Nekem ez az életem. Földesúrrá lenni
 74 7 |            nevezetes tót rezidencia lehet ez még belül. Pedig hát nem
 75 7 |               kézzel kell őket felnyitni. Ez az én apámnak a gyűjteménye.
 76 7 |               mikor az öregem elköltözött ez árnyékvilágból. Minden ember
 77 7 |                 frájgászt” vagy, tudom. S ez mind a tied lesz!~Mostmár
 78 7 |                  oldalán volt egy torony. Ez idő szerint csak ezen a
 79 7 |                   Soha.~– Hát akkor minek ez a sok pipa a szobájában?~–
 80 7 |                pandektákból illan. De nem ez volt a legveszedelmesebb,
 81 7 |              fajtái között az őrültségnek ez a szuverén démon, a régészeti
 82 7 |                   a régészeti mánia. Akit ez megkap, az el van neki adva
 83 7 |                  régi világot álmodban, s ez az álom mi vagyunk, kőben,
 84 7 |              hólyagokban az arany pénzek. Ez is mind terád néz. Most
 85 7 |            urambátyám mégis megdöbbenhet; ez a félig meghalás. Ha ön
 86 7 |           féloldali szélhűdést fog kapni. Ez ellen nem biztosítja önt
 87 7 |               emberbaráti célokra. Vannak ez országban jótékony intézmények,
 88 7 |               rózsával.~Nagy áldozat volt ez az öregtől. Mert ez az egyetlen
 89 7 |                  volt ez az öregtől. Mert ez az egyetlen példánynak egyetlen
 90 7 |                   Csaknem fekete rózsa.~– Ez a „marokkói szultán”. A
 91 7 |                megvan még.~Abban az évben ez volt a rózsakertészet büszkesége:
 92 8 |              világi birtoka a „Maticára”.~Ez volt az a csomag, amit saját
 93 8 |            Maticával?~Annyit tudtam, hogy ez egy tót, irodalmat gyámolító
 94 8 |                  Egy-egy név után azonban ez a kiáltás hangzott fel: „
 95 8 |         barázdákon a szürke szakállába.~– Ez hát a jutalmam, amiért Nagy-Sarlónál
 96 8 |                hangzott erre elöl-hátul. (Ez a legsikeresebb módja egy
 97 8 |             elhagyta.~Nagy bolondság volt ez tőlem, de ha ma történnék
 98 8 |                 tőlem, de ha ma történnék ez velem, ma is csak azt tenném.~
 99 9 |                  És amellett bőkezű volt. Ez a fődolog. S gazdagnak kellett
100 9 |               vagy: „ein stiller Mann”, s ez ellen nulla medicamina in
101 9 |                  Maticának hagyományozza. Ez mint szóbeli pótvégrendelet
102 9 |           tenyerével.~– Bravissimo! Akkor ez a species facti maga döntő
103 9 |         megpecsételt hosszú iratcsomagot. Ez volt a múzeum inventáriuma.~
104 9 |               kopott gobelinszőnyeg.~– No ez nevetséges – mondám az alispánnak.~
105 9 |                   Csak én voltam bosszús.~Ez már hiperbarbarizmus: egy
106 9 |              ellen.~– De édes urambátyám. Ez az összeírás egy „rumpelkammerre”,
107 9 |                 Hát csak tedd a zsebedbe. Ez a te magántulajdonod. Nem
108 9 |      Megérdemelted! Minek szólsz te ebbe? Ez nem cholera morbus. Nem
109 9 |                    mondá. – Érdekes dolog ez nagyon! Hát a pipaszárak
110 9 |                 öreg maga mondta nekem.~– Ez fölöttébb érdekes! Ezt jó
111 9 |                 az alispán.~– Hát kellett ez neked? – dorgált Szigfrid
112 9 |            keserves nagy illetéket.~– Hát ez olyan, mint a talált pénz,
113 9 |                hatóságnak.~– No, jól van: ez igaz. Ámbár én, ha a saját
114 9 |                   ízlése volt.~– Csakhogy ez nagyon sokba fog kerülni.~–
115 9 |                   forintot.~Megdöbbentett ez az ajánlat.~Szigfrid egész
116 9 |                elgondolkoztam rajta, hogy ez az a bizonyos „noblesse
117 9 |                  Hadd hajtson a kocsisod.~Ez is okos beszéd volt.~Mi
118 9 |          elvesszük a kastélyoddal együtt.~Ez már aztán az igaz barátságnak
119 9 | kedélyállapotoknak az okait fürkésszem, s ez valóban rendkívüli volt:
120 9 |                  valóban rendkívüli volt: ez a példátlan barátság, rokonszenv,
121 9 |               megállapítani a diagnózist. Ez a kórtünet egészen új! –
122 9 |                 kezdődik, a nagynénémnek. Ez regnál benne. Én magam a
123 9 |                    Ugyebár, édes barátom, ez a regény eddigelé átkozottul
124 9 |         blaustrumpf” és két grófi bakfis… Ez nem az a species!~Vagy talán
125 10|                  tréfálsz.~– Semmi tréfa. Ez a szomorú valóság, neked
126 10|                éles elme, erős konviccio. Ez a képviselő kritériuma.~–
127 10|             eltörlését pengetik. Barátom! Ez a próza!~– Mást értettem
128 10|          tisztességes munkás polgárokból. Ez nem az én kedélyemnek való.~–
129 10|                   Nem nekem való dicsőség ez! Új gazda vagyok. A jószágom
130 10|               gyönyörű szép úri birtokba. Ez az ország követelhet tőled
131 10|                   küldi neked.~– Énnekem?~Ez már sok.~Felbontottam a
132 11|               győztem, hogyan buktam meg? Ez már át van adva a történelemnek.
133 11|                elöl egy gömbölyű üveggel. Ez egy fotográfgép.~Ahán! Ezek
134 11|         Éjféltájon vissza fog menni.~Ohó! Ez itt akar vacsorálni!~Csak
135 11|            Látogass meg szerdán. Szigid.”~Ez a szerda tegnap volt. Én
136 11|               ember: nem csúfnév a nevem! Ez az elégtétel jólesett; hanem
137 11|           Antiszemita programmal lép fel. Ez a legolcsóbb. Ezzel pedig
138 11|              felemelt kapával a kezedben. Ez érdekes kép lesz! Ezzel
139 11|                   Cenni.”~„Flamma.”~Nekem ez a harmadik név tetszett
140 11|                  fogja kérdeni, hogy jött ez ide a dumányfalvi kertből?~
141 12|             gesztben. Mennyire más uraság ez, mint az én kis húszholdas
142 12|             fülemüléim és cinegéim. Nekem ez a vadállományom.~Hiába akarjuk
143 12|           tétováztam, hogy mit csináljak. Ez engem kertészlegénynek néz.
144 12|               Megmondjam, hogy ki vagyok? Ez megint ügyetlenség lesz.
145 12|                 fogam között tartottam.~– Ez? A marokkói szultán.~– Adja
146 12|                Szemezzen ön másról! Nekem ez a rózsa kell!~Ez olyan parancsoló
147 12|                    Nekem ez a rózsa kell!~Ez olyan parancsoló hangon
148 12|                    Azt tudom. A másiké?~– Ez, amelyik nyitva van.~Erre
149 12|               némelyikben kettő-három is. Ez a pompás aranyzöld zománcú
150 12|              hessegette a repülő bogarat.~Ez is különös! Egy lányka,
151 12|                   Rám nézett. Nézd, nézd! Ez még mókázik is!~– Lásson
152 12|                 páciensemnek az ajándéka. Ez szemet szúrt. A kertészlegények
153 12|                Németül furcsábban hangzik ez: „Sind Sie von Adel?”)~Én
154 12|                   No hát itt van valahára ez a mi megláthatatlan barátunk.
155 12|            kisleány.~Szigfridnek tetszett ez a kis zűrzavar.~– No drága
156 12|                  csapta össze a kezeit.~– Ez aztán az oedipusi talány!
157 13|                   olyan lord Byron-arc.~– Ez valóságos suffisance! –
158 13|                  Barátom, Kornél, segíts! Ez a tudós hölgy a pandekták
159 13|                  tömjénje”. Tetszett neki ez az operett! A két leány
160 13|                   néhány pillanatot, amíg ez a zsibbatag mélaság tartott.~
161 13|                zsibbatag mélaság tartott.~Ez az én mondásom lett az én
162 13|           Mindeniknek a szemében ott volt ez az áruló hideg fény, amit
163 13|           mindenkinek a szemében ott volt ez a hideg sugár.~Eh, bolondság!~
164 13|                    amit képzelni lehet. S ez a sokszínű zománc mind a
165 13|                 indusztriális spekuláció! Ez már megváltoztatja az eddigi
166 13|                 még nincs most szükségük.~Ez a leányfilozófia! Amit letépnek
167 13|                ezzel a kérdéssel:~– Nemde ez azonos rovar az óegyiptomiak
168 13|                 skarabeus rögtön eltűnik.~Ez nagyon érdekelte a leánykákat.
169 13|                kísértetet is móringolhat. Ez sokat vethet a kelengyében.~
170 13|                   egészséges a magyarnak.~Ez volt a második stádium,
171 13|                ellenséges közvéleménnyel. Ez már egy lépés volt a „konzorcium”
172 13|              legyőzöttnek vallá magát: és ez is bekövetkezett. S ez igazán
173 13|                 és ez is bekövetkezett. S ez igazán erős küzdelem volt.
174 13|                 segélyt nem fogadok el.~– Ez is kórtünet – sőt alapoka
175 13|                   a grófnő maga elnökölt.~Ez volt a „végrehajtó bizottság”.~
176 13|                hogy engem eltávolított.~– Ez önre nem tartozik. A prózai
177 13|              veszi ön el Diodora nénémet?~Ez a kérdés csakugyan banditaszúrás
178 13|              valóságos Turandot hercegnő. Ez, úgy hiszem, olyan mesealak,
179 14|                   adott.~– Ah? Megvan még ez az ön kedves barátja? –
180 14|            Csakhogy mostmár vén sas. Mert ez az eset harminc évvel ezelőtt
181 14|                  megyek a gőzhajóra, mely ez órában indul Calaisba.”~„
182 14|                   a nagyatyja hagyott rá. Ez most az én gazdaságom intenzív
183 14|                   gratulálni fog hozza.~– Ez nem elég. Elő kell segítened.
184 14|               maga mellett, mint Flammát. Ez a jó teremtés ápolja ilyenkor,
185 14|                     Mármost ide hallgass! Ez a tervem. Én tartok itt
186 15|                 akar velem tréfát űzni?~– Ez a szem jó lesz. – Szigfrid.~–
187 15|             kivágni fás résszel együtt. – Ez a terv. Az esküvő után,
188 15|                 Egy lófejjel győztünk. De ez nem elég. Holtversenynek
189 16|              rokona: egy fiatal leány; de ez már nem kínosan lepett meg.~
190 16|             mondják neki: „Most eredj ki, ez nem rád tartozik” – s ő
191 16|               iránt rokonszenvet éreztem. Ez a szelíd madonnaarc, ez
192 16|                   Ez a szelíd madonnaarc, ez a szép, hallgató száj! S
193 16|               alatt füstöt vet a kezemben ez a pénz.~– Mi tagadás benne?
194 16|              összegébe került a pártomnak ez az itteni képviselőválasztás?~–
195 16|            Avanzsíroztam. Lettem „balek”. Ez is szép magyar szó.~
196 17|              levéllel, melynek borítékára ez volt írva: „ibi: ubi; cito!
197 17|                   úrnak.~A levél tartalma ez volt:~„Kedves barátom!~Diodora
198 17|                 dugtam a kabátom zsebébe. Ez násznagyi ajándék lesz a
199 17|                 jártak nálam látogatóban, ez az ékszer különösen megtetszett
200 17|            vízesésnél várt reám a Mukica. Ez volt a násznagytársam.~–
201 17|                 beleegyezés hiányzott, de ez a római katolikusoknál nem
202 17|                      Látod, milyen jó fiú ez a Kornél – contestált Szigfrid
203 17|            kezdett bele.~– Sacre de Dieu! Ez árulás!~S azzal megragadta
204 17|                   e szóra.~– Komoly dolog ez?~– Dehogy! Mondom, hogy
205 17|          megkísérté a haragbajövést.~– Mi ez? Az én váltóim kifizetve?
206 17|                semmit – monda Szigfrid. – Ez is közte van a kifizetett
207 17|              veled valami juxot csinálni. Ez neked szanszkrit. Nem érted
208 18|                előtt nincsenek női bájak.~Ez a meleg, hófehér eleven
209 18|              kiszaladt ajkán a szó: „hah, ez jólesett!” Majd reszketni,
210 18|                ízenkint összeropogtattam. Ez már csiklandozta: „Ah, ez
211 18|                 Ez már csiklandozta: „Ah, ez jó volt! Köszönöm, már tudok
212 18|                  rendes működésbe hozzuk. Ez nem bűvészet, hanem ésszerű,
213 18|            tábláján egy acélkereszt volt. Ez imakönyv! Vajon milyen ima
214 19|                 lettem rá figyelmes.~Hisz ez Cenni!~– Hát maga van itt?~–
215 19|                biztos a kezemben a kés.~– Ez megint ravasz kiszámítás
216 19|                  ravasz kiszámítás öntől. Ez alatt a műtét alatt nem
217 19|                  a naivság szublimátuma-e ez? vagy a cinizmus praecipitatuma?~
218 19|                   meg nekem. S miért fájt ez neki, ugyan mit gondol? –
219 20|             előttem. Ah, mért nem tarthat ez a kéjérzet örökké? Én valóban
220 20|                   Ismerem ezt a kacagást. Ez a bosszúságnak, a megsértett
221 20|             kezemmel Flammára mutattam.~– Ez önre is tartozik; mert meg
222 21|                  belőle.~– Hát hogy lehet ez több, mint egymillió? –
223 21|               börzeára?~Szent Pythagoras! Ez most ki akarj a velem számíttatni
224 21|                   egymilliónál.~– Hát már ez hogy lehet megint? – szólt
225 21|             milliót hagyományozott.~– Hát ez a hiány bizonyosan börzeárfolyam-különbözet
226 21|                      Írni.~Vajon mit akar ez most írni?~Mit bizony?~Minden
227 21|            ostyapecséttel lefoglalva.~Hát ez vajon mi lesz?~Kezembe adta:
228 21|                kedves Flamma, minek nekem ez a felhatalmazás? Minek adja
229 21|             rögtön barátságot?~– Azért.~– Ez volt az oka, hogy fölléptetett
230 21|        fölléptetett képviselőjelöltnek?~– Ez. S hogy a választását megsemmisítették,
231 21|                 csinálta az egész tervet.~Ez az egész vallatásszerű párbeszéd
232 21|              ártatlanság égi mintaképe.~S ez az ördög! Az ördög! Itt
233 21|              szerelmet. – Megmondta, hogy ez a szebbik nem angyal! Megmondta,
234 21|                   ha őt elnyerem. De hisz ez is csak szerep volt! Azért
235 21|                mert más asszonya volt”. – Ez a pillanat nem tér vissza
236 21|           gúnyhahotájával találkozom.~Ah, ez az igazi pokoltűz! A vigyorgó
237 21|                 agyamban.~Mondhatom, hogy ez a terv becsületére vált
238 21|             hantot. És meghalok úgy, hogy ez az asszony nem fog elfelejteni,
239 22|                  magamnak ezt a birtokot.~Ez egy kis villanyszikra volt.
240 22|                   megjegyzést tenni, hogy ez mégis túlságos fényűzés.
241 22|                  mégis túlságos fényűzés. Ez a pompa, kényelem nem áll
242 23|                 hadtestét Weissenburgnál.~Ez biz a franciák hibája volt;
243 23|                   támadt a Krupp-ágyúban. Ez nem golyókat, hanem pokolgépeket
244 23|               minden francia katona, hogy ez csak ismétlése a lombardiai
245 23|                 diadalhíreket elolvastam, ez az örömem tetemesen alábbszállt: „
246 23|                  magamnak a tovautazásra. Ez volt most a leggyorsabb
247 24|                  a csengettyűt háromszor. Ez azt jelenti, hogy az „úr”
248 24|              chiffreekben van írva.~(Aha! Ez a brüsszeli börzeügynököm
249 24|                 krankenwärter.~A levélben ez állt:~„Önnek a rám bízott
250 25|                  a fejét én kettéhasítom.~Ez bizony nem olyan szónoklat,
251 25|                  dühtől.~Mit dicsér engem ez az asszony a nép előtt,
252 25|                  egy görcsrohamtól nem, s ez önnek az életébe kerülhet.~
253 25|             Efelől meg lehet ön nyugodva: ez elmúlt – mondá a biztos –,
254 25|                pedig volt az én válaszom. Ez pedig így szólt~„A franciák
255 25|                   szólt:~– Jól van, uram. Ez rendben van. Hanem mármost
256 26|                  a szabadba, fellocsolni. Ez szenzációt keltett a vendégtömegben.
257 26|           pillanatra magamat is megkapott ez a hálaérzet. Bizony furcsa,
258 26|                  megcsókolt.~Megbolondult ez?~– Uram! Barátom! Félistenem!
259 26|              kifelé törekvő népáramlatra (ez bizonyosan a megvert contremine
260 26|               negyedmagával! Tapad hozzám ez a gyűlöletes pénz, mint
261 26|                   ördögasszony. – Megfojt ez az arany!~– Egyedül jött
262 26|                   éj alatt pillangó lett. Ez is szárnyakat kapott. Az
263 26|                  söpörte a haza földéről.~Ez a nyilatkozat a békereményeket
264 27|                   a juhainkat szárazon.~– Ez a legokosabb gondolat.~Ő
265 27|             rejtett el előlem a fiókjába.~Ez azt számítgatja össze, hogy
266 27|                 össze, hogy mibe kerülhet ez a mi fényűző háztartásunk?~
267 27|     megkereszteltettük Vilmosnak (Jemmy). Ez akkor nagyon népszerű név
268 27|             minden ajánlatos tulajdonnak. Ez az én bűnöm, hogy ezt hittem;
269 27|                  hírnevet az őrültségben. Ez is szabad. Csakhogy nagy
270 27|                törvényesen elválik tőlem. Ez is nagy áldozatokkal jár.
271 27|                kedvteléseire eltékozolja. Ez a gondolat öldökölt mindennap.
272 27|            Törpülj el, nyomorult tettető, ez asszony igazi nagysága előtt!~
273 27|                  erre?~Soha sem szeretett ez a gyermek senkit, csupán
274 27|               amellett boldogtalan. Hanem ez itt.~(A nábob elővett a
275 27|           gyermekek hálószobája. Úgy volt ez, mint a madaraknál: ha egy
276 27|                   megszorítá a kezemet.~– Ez a nap ünnep lesz a családunkban