Rész

  1 1 |         Olaszország felől jövő utasok már mind elfoglalták a hálókocsiosztályokat.
  2 1 |             megtérítené Zürichig.~No, már ez gavalléros ajánlat.~–
  3 1 |                maga is háromszor vett már részt vonatok összeütközésében,
  4 1 |               keresztül is törték azt már!~Vajon ha a régi görög istenek
  5 2 |              körülfutotta a kocsisor, már betöltötte a kis hegy közét,
  6 2 |               ismét kibukkanik, akkor már nincs a ködbálvány sehol,
  7 2 |          magamtul. A többi vagonokból már ugráltak ki az utasok, kockáztatva
  8 2 |    felneszeljem.~Azok is ébren voltak már odabenn. A gyermek, ha nem
  9 2 |           segítsek a leszállásnál. Az már ott állt a vagon lépcsőjén.
 10 2 |           neki. – „Gyorsan, miszisz!”~Már fogta a kezemet. Akkor elkiáltja
 11 2 |          megadta a vészjelt. A Jörgel már tegnap figyelmeztette az
 12 2 |               füst. A legelső vagonok már égnek.~A legutolsó vagon,
 13 2 |         irgalmára kérem: segítsen! Én már nem bírok vele – rimánkodék
 14 2 |    gyermekeivel együtt meghalni.~Most már nem fekete volt a füstoszlop,
 15 2 |          kezdte el feszegetni a rést. Már annyira tágította azt, hogy
 16 2 |      vállaival befurakodhatott rajta. Már a karjai között tartá a
 17 2 |         kellett. Mire a gőz elvonult, már akkor nem volt ott se férj,
 18 2 |       fáradságod jutalmán kívül. (Ezt már tolmács nélkül is megérté
 19 2 |            völgykatlan beillett volna már a pokol tornácának. A lángok
 20 2 |                a haját összeperzselte már a ráhullott szikra, mégsem
 21 2 |        sziporkaeső miatt nem lehetett már a párkány közelében maradni.~
 22 2 |          közeli állomásról. Hangzik-e már a füttyszó? Néha megszólalt
 23 2 |       gyermeket vittem fel oda. De ez már olyan rég időnek tetszett,
 24 2 |           egyenruhában pompázó uraság már türelmetlenül várt a feljárónál.~–
 25 2 |         őrházba.~A megsérült utasokat már akkor mind elhelyezték a
 26 2 |            egy néma gyerek megszólal, már magában is elég csoda; de
 27 3 |            csók elől. Nem hasonlított már a hölgyhöz éppen semmit.~
 28 3 |              megfordulni? – Voltam én már „monsieur d’Astrakan” is.
 29 3 |              a helyébe. – Nem! Láttam már valakit a kapucinus majomért
 30 3 |               gulyás karámjában.~(Hát már ez honnan tudja azt, hogy
 31 4 |             Leveleket, ahová kellett, már Zürichből írtam.~Az olvasószobába
 32 4 |          nekünk, szkítáknak is vannak már számba vehető művészeink.~–
 33 4 |          nyelvre lefordíthatatlan; de már megvan: hogy a leghíresebb
 34 5 |         mellét, suttogá: „mea culpa!”~Már azon is megütődött, hogy
 35 5 |          hallani a szünetekben.~Mikor már a kezemben volt a keze a
 36 5 |           hogy láttam még egyszer. Ez már csakugyan nem női életszervek
 37 5 |             megérkeztéig; akkor pedig már késő volt.~– Tudom már.
 38 5 |          pedig már késő volt.~– Tudom már. Azon az éjszakán elfelejtettem
 39 5 |             rossbergi hegyomlás, mely már a század elején, ugyanazon
 40 5 |     Espagne-hoz címeztettem azokat.~– Már értesítve lett, hogy ide
 41 5 |              zokogni.~– Legalább most már meg fog nyugodni.~Én siettem
 42 5 |               két meghívott vendég úr már akkor elintézte a maga ügyét
 43 5 |               eltávozzék, de ilyenkor már a gyermekeit kell lefektetni.~
 44 5 |            misstress nézte csendesen.~Már ezt bizony ő maga is megtehette
 45 5 |              szobámba vezet.~– De azt már nem engedem. Majd megmutatja
 46 6 |              Dumány úr visszajött, én már ismét a kandalló előtt ültem.
 47 6 |          honfias nyeldeklők, melyeken már sok nemes nedv lecsepegett.
 48 6 |           magyarul, hogy „meghalt”.~E már baj!~Hogy az ördögbe tud
 49 6 |              haldoklik: az egyik lába már a koporsóban.~Hátha megtenné
 50 6 |        ajtajának a firhangja!~Szegény már nem tudott neki örülni.~
 51 6 |          elnök.~Az üveges nem hallott már semmit. Száraz, hideg keze
 52 6 |    világosabban szóljon a szavazó.~De már az nem tette meg ezt a barátságot,
 53 7 |       vázoltál felőlem?~Lásd pedig én már huszonhat éves koromban
 54 7 |            látnom. Nagy kamasz voltam már, abban a korban, amikor
 55 7 |           adok semmit. Azokat a kémia már mind analizálta. A Frauenhoffer-vonalak
 56 7 |           Nyolcvanhét esztendő nyomja már a vállát. Isten nyugtassa
 57 7 |              ád, akkor beleegyezem.~– Már voltam nála és adott is.~–
 58 7 |         cinikus filozófuson.~Nem volt már olyan vén ember a vármegyében,
 59 7 |    megélhettem.~Diplomás orvos voltam már, mikor az atyám meghalt.~
 60 7 |            levente megkívánja, hogyha már őneki meg kell halni, hát
 61 7 |                hogy elveszítsék, amit már a kezükben tartanak.~Néha,
 62 7 | spanyolviaszkkal, aminőt csak valaha, már használt levélborítékokról,
 63 7 |            egy fakó százforintos, ami már régen kiment a forgalomból,
 64 7 |            Ritka időkor!~Senki sem él már azok közül, akik vele egyívású
 65 7 |            járta répa helyett.~Tudtam már a jó szokást. A vendégnek
 66 7 |           látogatásomnál. Ojtogatott. Már ezúttal nem gyümölcsfákat,
 67 7 |             kell neked mondanom, hogy már csak két esztendeig jársz
 68 7 |              Kedves bátyám! Erről meg már éppen nem lehet velem beszélni.
 69 7 |             doktor öcsécském, hogy én már igen sok esztendő óta úgy
 70 7 |             keze készített, nem ettem már régen, mert attól féltem,
 71 7 |        örökségre ácsingóznak. De most már tudom, hogy egy esztendő
 72 7 |             nem az én gyomromnak való már. De hát azért volnál te
 73 7 |             szobámat hagyd meg, amibe már beleáporodtam, az én ócska
 74 7 |              ennem. Őszbe csavarodott már a hajam, mikor az öregem
 75 7 |         toronyőr lakása.~A bútorzatát már leírta maga. Csak két tárgy
 76 7 |       tornácba lehetett átmenni, ahol már elkezdődött a kincsesház.~
 77 7 |            milyen mesés árakat kínált már egy Rothschild Alfonz báró
 78 7 |          molyvédő arsenicum és kámfor már a falakba is beitatott,
 79 7 |              beszélték: „Ahá! Itt van már megint egy új ember, aki
 80 7 |             Itt a görbe felföldön ezt már úri birtoknak nevezik. Most
 81 7 |           Magam sem tudom, mennyi van már benne. Unalmadból majd egyszer
 82 7 |          annál kevésbé, mivelhogy ezt már Szent Nepomuk meg is izente,
 83 7 |               önt Szent Nepomuk.~– No már azt csakugyan nem szeretném,
 84 8 |             az a nagy ökör, aki mikor már híres doktor lehettem odafenn
 85 9 |            Csak én voltam bosszús.~Ez már hiperbarbarizmus: egy archeológ
 86 9 |              ehhez. Du Quacksalber!~– Már hogy ne értenék?~– Idead
 87 9 |            megérkeztem a kastélyomba, már be is volt rendezve a számomra
 88 9 |          százalékra, „per méze”. – De már megvolt.~Ezzel aztán mindjárt
 89 9 |                 mondá Szigfrid – most már megismerted a társaságunknak
 90 9 |               kastélyoddal együtt.~Ez már aztán az igaz barátságnak
 91 9 |            látogatást teszesz, másnap már ott lesznek a kastélyodban.
 92 9 |          asszony” sincs benne.~No hát már most asszony van: három
 93 10|               csak bízd te miránk. Én már minden kocsmát, vendéglőt
 94 10|          csinálod a brindzát.~– No de már szavazógépnek meg éppen
 95 10|             is kedves barátom: minket már nem kompromittálhatsz. Itt
 96 10|            küldi neked.~– Énnekem?~Ez már sok.~Felbontottam a levélkét.
 97 11|        győztem, hogyan buktam meg? Ez már át van adva a történelemnek.
 98 11|       beszemeztem. A marokkói szultán már akkor terebély volt: lehetett
 99 11|              kezdetén.~Kertész vagyok már.~S majd mikor a kertet betakarja
100 11|         feliratait.~Leszek archeológ.~Már odáig is eljutottam, hogy
101 11|              a pénzem, zsugori vagyok már!~Bor nem kellett többé:
102 11|             éjszaka megfojt. Megittam már azt a mérget, amitől az
103 11|            bátyámé volt.~Benne vagyok már!~Hosszú idő múlt el. – Egy
104 11|             felől vasrácsa volt. (Ezt már én készíttettem.) Azon keresztül
105 11|                 Szappermán! Hiszen te már egészen beletapostál a Diogenes
106 11|               megbolondulni. Rózsákat már ojtasz, a pénzedet őrized.
107 11|              a pénzedet őrized. Talán már a vizet is hordod haza a
108 11|       udvariasság alól.)~– Bizony azt már hamarább is megtehetted
109 11|            lejárnak a zabföldekre. Én már lőttem hármat. Erővel azt
110 11|                Az utolsó pohár bornál már a pénzesládámra sem volt
111 12|            hangok törtek elő, amikről már tudja a vadász, hogy kit
112 12|           volt minden levél, mikor én már odalenn voltam a rózsák
113 12|           Hallja maga! – kiáltott rám már húszlépésnyiről a szőke.~
114 12|            nem mondom el senkinek.~De már akkor nem állhattam meg,
115 12|            Diodora grófnő komornyikja már itt járt, meghíni bennünket
116 12|               poharak.~Diodora grófnő már ott várt reánk; a két leánynak
117 12|   acélcsengésű alt hangja volt.)~– Én már voltam olyan szerencsés.~–
118 12|               kéri a borravalóját.~De már ekkor tudta a szőke, hogy
119 12|               mi jó barátunk…~– De te már nem vagy tizenkét éves kisleány.~
120 12|            gerlicékről? Hisz tinektek már egész titkaitok vannak egymással –
121 12|           kérdé Diodora grófnő.~Nekem már a nyelvem hegyén volt, hogy
122 12|            lesz ebből rím? Egyébiránt már tudok belőle valamit. Ti
123 12|            Nem ismerik ezt az urat, s már komplottot csináltak vele!~
124 13|       nüansszal szebb is az ördögnél, már akkor elég szép.~– Csakhogy
125 13|          indusztriális spekuláció! Ez már megváltoztatja az eddigi
126 13|            titkaiba beavatva. De most már ki lett mondva, hogy magamnak
127 13|           magam odújába, másnap délre már ott voltam megint. Elhitettem
128 13|               meglátogatására. Tudtam már a házigazdát adni. Kényelemre
129 13|         ellenséges közvéleménnyel. Ez már egy lépés volt a „konzorcium”
130 13|               nem adtak a kezembe. De már a nénikémről többször hallottam
131 13|           regényt nem olvasott, s ezt már megtanulta!)~– Mikor ön
132 13|              oly szórakozott, s mikor már önnek a kocsiját meglátja
133 14|      méhdöngés képezte a kórust.~S ha már ők leültek a fűbe, én sem
134 14|           megint közbecsevegett: most már feleség a férjnek).~– Tessék
135 14|             bevihesse. Csakhogy akkor már az én barátomnak ősz szakálla
136 14|              ha házas lész.~– Mondtam már, de nem hitte el – magam
137 14|              ideát, hogy az unokahúga már férjhez ment, s aztán kibékítened
138 14|               nem akar férjhez menni.~Már ettől fáztam egy kicsit.~
139 14|              vőfényed, fürmendered! S már most nesze a négylevelű
140 15|             rózsaszemzéseket fel kell már a háncs alul bontani, s
141 15|               az üldözött menyasszony már az ablakon akar kiugrani,
142 15|              az összebeszélt cimborák már ott lesik az útban. Elfogják.
143 15|         ugrott, tapsolnak neki. – Önt már ugratták egyszer. A politikában.
144 16|               egy fiatal leány; de ez már nem kínosan lepett meg.~
145 16|               Ezt az epithetont nekem már más pártvezéreim is adták,
146 16|          potyára?~Igaz, hogy Szigfrid már a fölléptetésnél kategorice
147 16|          enged költekezni; de énnekem már tudnom kellett volna, hogy
148 16|           tudok, hogy égek tőle.~Most már tisztában voltam magammal,
149 16|         küldte az elnöknek.~– Mondtad már Szigfridnek? – kérdezé tőlem.~–
150 16|              magadat újra beugratni?~(Már megint „ugratni”.)~– Nincs
151 16|            felmentő ítélet. Itt hever már egy hét óta a fiókomban.
152 16|          magadnak.~No, hát nem vagyok már Potya úr. Avanzsíroztam.
153 17|           eszű ember lettem volna.~De már nem voltam rendes eszű ember.~
154 17|       szangvinikus dühös bolond.~Most már én akartam, hogy játsszuk
155 17|               nekem Flamma elmondott, már valami titkos szövetség
156 17|             Dumányfalvára kihajtatva, már ott találtam Szigfrid vadászát
157 17|          násznagytársam.~– Úgy várunk már, mint a zsidók a messiást! –
158 17|                hogy Szigfrid és Cenni már itt vannak a kápolnában,
159 17|             melynek rácsos rekeszében már benn ült a szerzetes. A
160 17|        remekül játszott, hogy énnekem már a két tenyerem viszketett,
161 17|              vagyok.~Szigfrid barátom már ismeri ezt a szokásomat.
162 17|               ezt a szokásomat. Azért már a pisztráng után utasításba
163 17|         menyasszonyán keresztül –, te már az ivás előtt kezded a palackfalhozverést.~–
164 17|               együtt.)~Az álszerzetes már felemelte a pezsgőspoharát,
165 17|             volna rajta legtöbbet. De már a primadonna kiesett a szerepéből.
166 17|            forintig be is rántsa, azt már alávalóságnak tartaná. Mind
167 17|               beszéljünk erről. Látom már, hogy pedáns ember vagy.
168 17|                Ó, nem. Cenni comtesse már otthon van a kastélyban.~–
169 17|               grácia!~– Fölkelt talán már Diodora grófnő? – kérdé
170 17|          ütött a fejembe! Gyanakodtam már mindenkire. Hátha itt egy
171 17|             is újra lépre csalták, én már a kastélyban voltam. Megkönnyült
172 18|           ivott.~– Hát Cenni itt volt már? Bizonyosan az „alibi” bebizonyítása
173 18|               híjanak bennünket. (No, már nem mind valamennyit!)~A
174 18|         ízenkint összeropogtattam. Ez már csiklandozta: „Ah, ez jó
175 18|             Ah, ez jó volt! Köszönöm, már tudok eszmélni.”~Én aztán
176 18|           fokrul fokra elcsillapodni. Már a musculus risorius is mozgásba
177 18|      holdvilág: kerek és fényes.~– Ön már kijött? – kérdezé csodálkozva.~–
178 18|             elaludt csendesen, s most már fel nem fog ébredni reggelig.
179 18|             félénk kíváncsian.~– Most már nem tehetnék egyebet a grófnő
180 18|          jelöltségtől visszaléptem.~– Már meg is tette?~– Igen. Már
181 18|             Már meg is tette?~– Igen. Már visszaléptem. Az eddigi
182 18|             hogy mindent tudok.~Tudom már, hogy miért védelmezett
183 18|             az életben, hogy az ember már a következő percben nem
184 19|               maradni a kastélyban. – Már utasítva volt; a lovaimat
185 19|               eddig szolgáltál. Nincs már rád szüksége se törhetlen
186 19|             Csak folytassa. Láttam én már önt ennél furcsább figurában
187 19|           Tudom, hogy miért jött. Van már negyedik is, amiről nem
188 19|              fognak önre tenni.~Ebben már igaza volt. Mikor az ember
189 19|         elviselhetőbb. – Elfelejtette már azt a történetet, ami híres
190 19|         Hahaha!~Csakugyan simára volt már borotválva az arcom.~Most
191 19|           rózsája meg fogja önt ölni!~Már akkor az ajtó kilincse a
192 20|              Az első hajnalhasadáskor már ott mértem végig nagy lépésekkel
193 20|             azt hitte, hogy én vagyok már az inzsellér, aki a vasutat
194 20|     visszatávgyalogoltam a kastélyba, már a cselédség talpon volt,
195 20|              hogy a grófnő sem alszik már, s az idegbaja is elmúlt.~
196 20|           kabátot és cipőt váltottam, már visszatért a komornyik,
197 20|              ön kezének első érintése már valami bűvös hatással volt
198 20|           bolondultam meg tőlük?~Mert már vaccinálva voltam!~Én ezekre
199 20|              recht! Habeat sibi.~Most már aztán én is kegyetlen voltam.~–
200 20|     felháborodó elszörnyedésnek.~Most már Diodora is felállt a helyéről,
201 20|            egy Klára kisasszony?~Most már nem volt visszalépés. Össze
202 20|         megjegyzem, hogy az én ősapám már akkor harcolt a magyar zászlók
203 20|            kell benne nyugodnom. Most már csak arra kérem önöket,
204 20|               Délután esküdtünk, s én már estére hazavihettem Dumányfalvára
205 20|        Helgolandra.~Szigfrid ott volt már a bölényei között Volhiniában.~*~
206 21|             Egyszer csak vége lett.~– Már most számítsuk össze.~Kétszáznál
207 21|            összeg egymilliónál.~– Hát már ez hogy lehet megint? –
208 21|         akkori árfolyam szerint.~Most már csakugyan kiütött a kerek
209 21|           nyugalommal ezt mondá:~– Én már a más neje vagyok.~Én azt
210 21|               ha nejévé tette?~– Mert már van neki törvényes neje –
211 21|              az én jó barátom volt! S már akkor benne voltam a tőrben!
212 21|           maga gyönyörködjék benne; s már akkor négy szempárból sugárzott
213 21|              fogva halott vagyok, azt már tudom. De szabad a halálnemekben
214 21|          Keresni fog, híni fog, mikor már nem leszek. És meg fogja
215 21|          megnyitja a mennyországot. – Már annál derekabbat csak nem
216 22|               forintért. Nagyon úszik már. Akkor a feleségem hozományát
217 22|     veszedelembe viszik.~Beszélhettek már!~„Bellona” is szép asszony.
218 22|               A föld szomjazta a vért már.~Én már értesülve voltam
219 22|              szomjazta a vért már.~Én már értesülve voltam az egész
220 22|         feleség!~Elég hosszú idő múlt már el a menyegzőnk óta; kéthetes
221 22|              én gondom.~– Játszott ön már valaha a börzén?~– Sohasem.~–
222 23|      csapatjához lettem beosztva, aki már Szevasztopol ostrománál
223 23|            legelébb is, hogy voltam-e már háborúban?~Én bizony szégyenszemre
224 23|          tábornagy a hadseregével, de már akkor Douay hadteste szét
225 23|           Tour-i népirtó ütközet után már valóságos céltalan futás
226 23|              katonák nem is gondoltak már a védelemre. Ha egy csapat
227 23|               Hiszen tégedet kereslek már régen!…~Odafordultam feléje,
228 23|          sátrakat. Tova szállításukra már nem volt idő. Az egész tábori
229 24|         időben érkeztem meg Párizsba.~Már előtte való napon folyvást
230 24|               be csak a szalonba, ott már ég a tűz a kandallóban.~
231 24|           szalonjába.~Csakugyan égett már a tűz a kandallóban. Odaálltam
232 24|          Bagatell! Egy kis horzsolás. Már behegedt.~A gumiköpenyeget
233 24|        komornyik jött jelenteni, hogy már ég a kandallómban a tűz.~
234 24|            vacsorálni?~– Elszoktam én már attól; majd sütök magamnak
235 24|             fényűzést.~Hanem a konyak már nem ízlett rá. Három hónapig
236 24|             meg a félelem ellen.~Most már itthon vagyok; nem kell
237 24|                milyen régen nem ittam már tiszta vizet. Beh jól esett!
238 25|      idejönnek a házat megostromolni. Már két német nevű bankárnál
239 25|         lementem a lépcsőkön.~A kapus már akkor bezárta az ajtót.
240 25|             láttam volna az arcán.~Én már mindent rosszra magyaráztam.~
241 25|           lett feladva a postára.~– S már ennek a tartalma is ott
242 25|            lába sem éri a földet.~(Az már más! Ebbül nem kérek.)~–
243 25|             ügynököm levele volt. Ezt már ismerjük.~A második pedig
244 25|      láttamozás végett. Két óra múlva már kezemben volt az útlevél.
245 25|            volt az útlevél. A hajnalt már a vasúton láttuk meg. Az
246 26|         hírlapot. Megsúgta, hogy ezek már régiek: esti lapok; hanem
247 26|               adtam a hírlapot. Nekem már elég volt. Azt azután feltolták
248 26|         kávéházba. Egy lélek sem volt már ott a szolgálattevő személyzeten
249 26|       jutottam volna. Benn a teremben már öklöződtek. Egy sáncostrom
250 26|       összevissza hadart.~Reggel volt már. Betértem egy kávéházba
251 26|            legújabb kiadású hírlapban már a börzetudósítás is benne
252 26|               legdrágább. Az ügynököm már ott ült. A reggeli meg volt
253 26|          ahhoz kurázsi is kell. Önnek már két nappal ezelőtt tudomása
254 26|               meglássuk – mondám.~Hát már énnekem nem sikerül ezt
255 26|               a viszketeg sömöre! Hát már Fortuna nem istenasszony,
256 26|          határidővel baisse-re.~– No, már, uram, egyszer sikerült
257 26|             farkát akarja ön kitépni? Már abba nem megyek bele. Nekem
258 26|            Vive la République!”~Tehát már köztársaság volt! Tegnapelőtt
259 26|            napig sem gyászolta senki.~Már az új kormány is megalakult.
260 27|             agyon, mikor énnekem most már tizenhatmillióm van? Hát
261 27|             hagylak én el! Most vagy, már csak igazán az enyim. Nem
262 27|            életrehozója. Most tetszel már nekem. Lesz belőled átokmagot
263 27|            értékpapírjai bánják.~Azok már otthon voltak nálam: kiváltva
264 27|              törekedtem. Most azonban már önnek az egészsége normális
265 27|            van egészséges dajkája. Ma már szólhatok önhöz egész őszintén.
266 27|           meggyilkolta a lelkemet!~De már akkor én is ott térdeltem
267 27|           neki. – Hanem én az vagyok. Már most hallgasd meg te, hogy
268 27|         univerzál gyógyszereket árul.~Már most érthetsz mindent.~Értheted,
269 27|            vannak? – kérdezé.~– S te „már” ébren vagy? – viszonzá
270 27|           fejét, mintha azt mondaná: „már most értesülve van ön?”~
271 27|               annyiféle mesét költött már a népfantázia: hogy gazdagodtunk