Rész

1 2 |       járunk: ismét a sötétkék ég van felettünk csillagcsodáival;
2 2 |  beszéde rettenetes! – A zengő ég, a háborgó tenger ordítása! –
3 2 |   boldogtalan asszony arcát az ég felé emelve sikoltozá fel
4 2 |     között egy darab csillagos ég; az őrjöngő alakok; az imádkozó
5 2 | párkánya fölött; két karját az ég felé terjengetve, s egyre
6 18|   teremtőnek, mint a csillagos ég. Amíg egy meghallott szó
7 24|    poéták azt mondják, hogy az ég le akarja mosni könnyeivel
8 24|       csak a szalonba, ott már ég a tűz a kandallóban.~Aztán
9 24|       jött jelenteni, hogy már ég a kandallómban a tűz.~Akkor