Rész

  1 1 |            tengelye izzóvá lett, azt most ki kellett kapcsolni, s
  2 1 |         tízéves koráig néma volt. És most letette az érettségi vizsgát.~
  3 1 |          süketnéma-ápoló intézetébe. Most éppen egy olaszországiból
  4 1 |     jelbeszéd elsajátításáig vitték. Most aztán megkísérlik a németországiakkal,
  5 1 |          aztán mibe kerülne neki még most is felséges orrának egy
  6 2 |     mindezekre a részletekre, mintha most is előttem állnának: a fehér
  7 2 |  szerencsétlenség, hogy elcsapják.~– Most ne azon lamentáljunk, atyafi,
  8 2 |          erre a kettőre. Azokbul ott most egy óriási máglya támadt,
  9 2 |         percek alatt láttam! Idegeim most is lázba jönnek, mikor rájuk
 10 2 |      szolgának az alakja félderekig. Most is nevetett; hanem az ijesztő
 11 2 |        vagonban – lihegé a férj –, s most ő le akar ugrani utánuk
 12 2 |        gyermekeivel együtt meghalni.~Most már nem fekete volt a füstoszlop,
 13 2 |             zsidó fekete talárjában.~Most egyszerre elkezdtek többen
 14 2 |           rajta, ha szükség lesz rá. Most aztán szaladj. Fogd ezt
 15 2 |              az embercsoport, akinek most ily nyomorultul kell elveszni
 16 2 |            sziklatömeget, hogy éppen most zuhanjon alá?… Ki az, aki
 17 2 |         Mennyivel különb lény vagyok most a többieknél? – Lám, engem
 18 2 |              volna, ha ugyanaz a fiú most mint felnőtt ember jön rám
 19 3 |       gyermekét mentettem volna meg: most azzal szívesen kezet szorongatnék,
 20 3 |          nézve jobb lesz. Mert ha ön most egy vendéglőben száll meg,
 21 4 |            kinn lehessen a vasútnál; most aztán egy pár órára le fog
 22 5 |           Felemlítettem előtte, hogy most rövid idő alatt mennyi nagy
 23 5 |          hevesen zokogni.~– Legalább most már meg fog nyugodni.~Én
 24 5 |           volt akkor?~– Ugyanaz, ami most. Csakhogy magyar ortográfiával
 25 5 |             kidobtak az ajtón.~– Ah! Most jut eszembe valami. Ön volt
 26 6 |             Kedves édes barátocskám… most ön csakugyan olyan összeget
 27 6 |          campagne-ra való utasítást. Most készítse el a szamovárt
 28 6 |             a Dárius kincsét, amivel most valósággal rendelkezem.
 29 6 |       tyúkászt: szájába rágták, hogy most rögtön be kell mennie a
 30 7 |            eltemettetni. Ezt pótolja most a váltó. Minden igaz levente
 31 7 |        harmincesztendős fickó, adjak most orvosi tanácsot annak az
 32 7 |              az beereszti az embert.~Most is éppen ott találtam az
 33 7 |          Isten, Nelli öcsém. Hisz te most is a régi gyerek vagy!~Mindig
 34 7 |         barázdálva az arca ráncokkal most is, mint tíz év előtt.~Nagyon
 35 7 |            hogy még az én életemben, most mindjárt vedd át az egész
 36 7 |            örökségre ácsingóznak. De most már tudom, hogy egy esztendő
 37 7 |        mellett szundikálhatnék, amit most nem merek tenni. Az volna
 38 7 |              vocem „mennyország”, én most a templomba sem tudok járni,
 39 7 |           Miért nem? Hát azért, mert most csak egy buta vén plébános
 40 7 |         Hallod-e, édes doktor öcsém, most elmondok neked valamit,
 41 7 |        pénzek. Ez is mind terád néz. Most el van hanyagolva az egész
 42 7 |           már úri birtoknak nevezik. Most bérlő kezén van, aki rablógazdaságot
 43 7 |    urambátyám – mondám az öregnek –, most beszéljünk önrül, mert hisz
 44 7 |             részben el ne térjen. Ha most egyszerre elkezdene szokatlan
 45 7 |              adtam egy szemző ágért. Most nyílik az első virágja.
 46 8 |       Legrosszabb tanulók voltak. De most azok vitték a szót; mert
 47 8 |           doktornak, hogy „meghótt!” most ezzel beleugrattad a Diogenes
 48 9 |              kukónak fehér kravátli? Most rögtön jössz oda hozzá:
 49 9 |            környezetéből.~– Menjetek most az anyátok örömébe! Nekünk
 50 9 |      lepecsételve tartani.~– Hol van most az a láda?~– Ott van a kastélyban,
 51 9 |            Kornél öcsém” címére: ezt most átadhatom.~Én felbontám
 52 9 |           Aesculap!~Hát ezt mi lelte most?~Az alispán azonban segélyemre
 53 9 |         ezreseket a pipaszárakból. S most denunciálod magad magadat!
 54 9 |        Milyen jó lett volna az neked most hevenyében – monda bosszankodva
 55 9 |        vigasztalám a barátomat –, ha most visszamegyek a dolgaimat
 56 9 |              gazdálkodni. Neked kell most legalább még húszezer forint.~–
 57 9 |       szomszéd steiful tartja magát. Most hever a pénzem. Könnyen
 58 9 |              látogatást, s nálad még most a vendégszeretetnek rudimentáris
 59 9 |               A lelkemből beszéltél! Most találtad el a szeget a fején.
 60 9 |          Barátom! – mondá Szigfrid – most már megismerted a társaságunknak
 61 9 |      Feltűnik előtted talán, hogy én most nem proponálom neked azt,
 62 9 |              azt, hogy nosza menjünk most éjszakára énhozzám Vernőcre.
 63 9 |     invitállak egyelőre magamhoz. Én most a kastélyomat átengedtem
 64 9 |              megismerkedel velük. De most még nem. Mert amely nap
 65 9 |              kastélyodban. Ott pedig most le sem tudnád ültetni őket.
 66 9 |              sincs benne.~No hát már most asszony van: három is.~De
 67 9 |              azt a darab foltot, ami most is éget; annak a férficsóknak
 68 10|         szakférfiakat válogassa. Itt most még általános nagy princípiumokról
 69 11|           Kaptam bíz én egy levelet; most is itt van a blúzom zsebében.~–
 70 11|                 Azt hittem, hogy aki most nekem levelet ír, az vagy
 71 11|            El voltam foglalva. Éppen most virít a maréchal Niel, meg
 72 11|              szemzés ideje van. Ezek most a legújabb hírességek.~–
 73 11|              kastélyból. Nekem pedig most jó vacsorát főzess, mert
 74 11|         Matica nem adhat több pénzt. Most aztán az ellenfelem a végső
 75 12|              ütődjél meg rajta, hogy most ilyen páviánképe van. Fogadása
 76 13|         megmarad: a télire még nincs most szükségük.~Ez a leányfilozófia!
 77 13|              a titkaiba beavatva. De most már ki lett mondva, hogy
 78 13|               azoknak nőni kell még; most kerültek ki a kolostorból;
 79 13|      hintenek, hogy belgyógyászatunk most is ott van, ahol Galenus
 80 14|         Cenni megint közbecsevegett: most már feleség a férjnek).~–
 81 14|            grófnak:~„Kedves gróf. Én most megyek a gőzhajóra, mely
 82 14|          össze lehet kötni a láncot. Most Antinous úrnak a kastélyban
 83 14|             egész jelenetet, ami itt most lefolyt.~– Kár, hogy távhalló
 84 14|            nem adtad azt Cenninek?~– Most is itt a mellényzsebemben,
 85 14|             nagyatyja hagyott rá. Ez most az én gazdaságom intenzív
 86 14|         vőfényed, fürmendered! S már most nesze a négylevelű lóhere
 87 15|              velem így bánjon?~– No, most csavarjuk szép óvatosan
 88 16|            hogy azt ne fogadd el.”~S most Potya úr másodszor is megfeledkezik –
 89 16|              szó, azt mondják neki: „Most eredj ki, ez nem rád tartozik” –
 90 16|        annyit tudok, hogy égek tőle.~Most már tisztában voltam magammal,
 91 16|      megapellálta a királyi táblára. Most onnan is visszajött a felmentő
 92 16|           akkor a birtoka reá marad.~Most megint egészen új világításban
 93 16|              Isten nyugtassa meg. De most aztán téged is Isten nyugtasson
 94 17|           szangvinikus dühös bolond.~Most már én akartam, hogy játsszuk
 95 17|            megállj! Majd ugratlak én most mindjárt téged, a kapucinusoddal
 96 17|              a te szép szemeidért, s most te egyszerre csak azt mondod: „
 97 17|          látod, rossz ember vagy. Te most azt hiszed, hogy mi téged
 98 17|              forintot adtál kölcsön. Most azt is hálás köszönettel
 99 17|                No, barátom! Akkor te most olyan dolgot fogsz látni,
100 18|    indulatosnak sohasem láttam, mint most. Cennit éppen most kergette
101 18|              mint most. Cennit éppen most kergette ki magától. Megérezte
102 18|          grófnő elaludt csendesen, s most már fel nem fog ébredni
103 18|         kérdezé félénk kíváncsian.~– Most már nem tehetnék egyebet
104 18|           leszünk; de csak távolból. Most hazamegyek. A kocsim be
105 18|          jött hozzám.~– Ne menjen ön most kocsival. Az éjszaka sötét,
106 19|           szobaleányokra sandalogni; most pedig éppen olyan kedélyállapotban
107 19|              eljátszanom.~– Ön engem most megvet? – kérdé a leány,
108 19|      nevetett gúnyosan a leány. – Ön most őtőlük jön. Onnan belülről.
109 19|            is csókolta a kezét. – És most fontolgatja magában: melyiknek
110 19|             már borotválva az arcom.~Most még le kellett törülgetnem
111 19|    legszerencsétlenebb férfia. – Még most van önnek ideje lemenni
112 20|              el fogok utazni, s hogy most végleges elutazás lesz,
113 20|              ihm recht! Habeat sibi.~Most már aztán én is kegyetlen
114 20|         felháborodó elszörnyedésnek.~Most már Diodora is felállt a
115 20|            van egy Klára kisasszony?~Most már nem volt visszalépés.
116 20|            meg kell benne nyugodnom. Most már csak arra kérem önöket,
117 20|             Dehogy mehetsz! Még csak most kezdődik az én történetem.~
118 21|        Egyszer csak vége lett.~– Már most számítsuk össze.~Kétszáznál
119 21|             szabja meg.~– Hát milyen most ezeknek a börzeára?~Szent
120 21|       börzeára?~Szent Pythagoras! Ez most ki akarj a velem számíttatni
121 21|             akkori árfolyam szerint.~Most már csakugyan kiütött a
122 21|              Írni.~Vajon mit akar ez most írni?~Mit bizony?~Minden
123 21|             jól tudja. E kötvényeken most a nagyatyám neve áll. Addig
124 21|        támadt.~Nevetni kezdtem.~– Te most engem próbára tettél? Tréfa
125 21|             benne voltam a tőrben! S most itt ülök a menyegzőm éjszakáján,
126 21|      Mennybéli Jehova Isten! Ne tudj most rólam semmit; mert nem tőled
127 22|              mellett; a poroszok még most készülődnek. Bajorország
128 23|      megkapta a karomat.~– Monsieur, most loholjunk innen a saraglyáinkkal,
129 23|       gyorspuskáikkal.~A chasseur-ök most a komlóültetvény ellen fordultak.
130 23|            derekát törjék keresztül. Most is úgy lesz. Itt van még
131 23|              a tovautazásra. Ez volt most a leggyorsabb alkalmatosság:
132 24|           összege megkétszereződött. Most van nálam négymillió frankja.
133 24|           aztán meg a félelem ellen.~Most már itthon vagyok; nem kell
134 25|        odadobta közéjük a jelszót, s most idejönnek a házat megostromolni.
135 26|         elbocsátották a hadseregtől. Most ön is el volna fogva. Ami
136 26|            egész börze megfordult, s most őrült módon szöknek fel
137 26|              sem tudtam kapni.~– Hát most térjen ön át az egész összeggel
138 26|         ördögnek az üstökét levágni, most az ördögnek a farkát akarja
139 26|         mennem Párizsba.~– Párizsba? Most? Hisz akkor ön tökéletesen
140 26|             van bolondulva. Hisz ott most revolúció van.~– Éppen azért
141 26|      átköltöztettem az asszonyomot a most szerzett palotámba. Bámult
142 26|      idejövetelémnél akadékoskodtak, most az egyenruhám, érdemrendem
143 27|         magamat agyon, mikor énnekem most már tizenhatmillióm van?
144 27|                Dehogy hagylak én el! Most vagy, már csak igazán az
145 27|             teremtések életrehozója. Most tetszel már nekem. Lesz
146 27| kedélyizgalomtul megóvni törekedtem. Most azonban már önnek az egészsége
147 27|      szólhatok önhöz egész őszintén. Most is tartózkodni fogok minden
148 27|            szabad tetszésére átadta. Most azonban önnek a becsülete
149 27|         büntetésemet végig kiálltam. Most – visszaadom önnek a hozományát,
150 27|             menyegzőnk éjszakáján. S most én kérem önt, vegye ön kezébe
151 27|           saját vagyonom fedezte. És most vegye ön át a hozományát
152 27|       reszketett minden ízében.~– És most háromféle út áll ön előtt –
153 27|              a három közül; mégpedig most, még a mai napon: azért,
154 27|               megvessem, utáljam? És most ideteszi ön elém az egész
155 27|             nagy lelke tette azt. És most azt mondja ön nekem: nem
156 27|               az lehetetlen, hogy ön most taszítson el magától. Én
157 27|        végignéztem saját énemen.~Itt most két ember beszél egymással,
158 27|              az éntőlem, hogy én itt most játszom a nagy karaktert,
159 27|              kincseket kincsekre. És most kevélyen visszaadom a gazdagságom
160 27|              Hanem én az vagyok. Már most hallgasd meg te, hogy miket
161 27|              gyógyszereket árul.~Már most érthetsz mindent.~Értheted,
162 27|            lett Szigfriddel?~– Ó, az most igen híres ember. Egész
163 27|             mintha azt mondaná: „már most értesülve van ön?”~Azután
164 27|     viszonoztam a kézszorítást.~– És most még egy felvilágosítással
165 27|       harmadik azt állítja, hogy még most is az, s én a civillistában