Rész

  1 1 |            mozdulatlan, érzéketlen ült ott, szemeit félig lezárva.~
  2 1 |           kalapját a fejéről.~Én aztán ott ácsorogtam a folyosó ablakánál,
  3 2 |                Lefektettem az útfélre: ott maradt. Azzal szaladtam
  4 2 |        segítsek a leszállásnál. Az már ott állt a vagon lépcsőjén.
  5 2 |            maradt félboltozatai alá, s ott lappangtak, amíg a kőomlás
  6 2 |                erre a kettőre. Azokbul ott most egy óriási máglya támadt,
  7 2 |              és a vastengelyzet között ott látható a néger szolgának
  8 2 |             kötelet, hadd szállok alá! Ott van a feleségem! Megismerem
  9 2 |             Felém nyújtja az ablakból: ott van! ott van!”~Senki sem
 10 2 |          nyújtja az ablakból: ott van! ott van!”~Senki sem ügyel rá.
 11 2 |            tajtékzottak.~– A gyermekei ott maradtak a vagonban – lihegé
 12 2 |           elvonult, már akkor nem volt ott se férj, se feleség. A romhalmaz
 13 2 |               lengyel zsidó maradt még ott. Térden állt a mellvéd párkánya
 14 2 |              felhordtuk az őrházhoz, s ott a szobában elhelyeztük.~
 15 2 |           közül megkímélt addig a tűz: ott még talán élő embert lehet
 16 3 |      teherszállítmányt; az nem veszett ott az elégett vonaton. Velem
 17 3 |                 A férfi eléje szökött, ott hagyta állni a hölgyet,
 18 3 |         betérnénk a vasúti étkezőbe, s ott egy pohár forró puncs mellett
 19 3 |              részleteiért, s egy hétig ott fogja ön magát látni az
 20 3 |              én házamnál száll ön meg, ott oly abszolút nyugalmat fog
 21 4 |                elmaradni. Hanem vagyok ott, nem várnak rám; ha később
 22 4 |             öltözteti! Tehát mégis van ott anyai érzés! A kis Jemmy
 23 4 |                Az olvasószobába lépve, ott találtam az asztalon körberakva
 24 4 |             egy Pester Lloyd sem.~Volt ott egy könyvtár is: abban mindenféle
 25 5 |              azt láttam meg, ami nincs ott. Az ősök arcképei. Azok
 26 5 |           pedig én kértem fel, hogy az ott elveszettek lelki üdvéért
 27 5 |           hányan, miféle emberek, akik ott szerencsétlenül jártak.
 28 5 |           imádkozni. Estélyen voltunk; ott nem jutottam hozzá. Pedig
 29 5 |               a házhoz tartozó vendég, ott maradtam.~Mrs. Du Many bocsánatot
 30 5 |               aztán jojcakát kívánt, s ott hagyta a gyermeket az apjánál.~
 31 5 |           legalább az ajtóig elkísért.~Ott aztán megszorította a kezemet,
 32 6 |        hálószobát. Én egyedül maradtam ott.~De mégsem egyedül.~Az ágyfüggönyök
 33 6 | összeszorította a torkomat. Ugye nincs ott kígyó?~– Nincs. Ne féljen
 34 6 |           pénzért. Az magyarországi. – Ott én nem bírok semmit.~– Pedig
 35 6 |                önnek szép birtoka volt ott a felföldön.~– Nem hallotta
 36 6 |   szavazatgyűjtő sátor felé. A feleség ott ment az ágy mellett, s vigasztalta,
 37 6 |             semmit. Száraz, hideg keze ott nyugodott a felesége kezében,
 38 7 |             nem ment a templomba, csak ott végezte az ájtatosságát
 39 7 |                a kocsiját cselédestül: ott rendelheti meg magának az
 40 7 |               az embert.~Most is éppen ott találtam az öreget a kertjében,
 41 7 |         vezetem, amelyben magam lakom. Ott nincsen egyéb, mint rongyos
 42 7 |             kancellista a vármegyénél. Ott tanultam meg a frugális
 43 7 |         felnyit, az meg van fogva. Van ott még ördögidéző könyv is.
 44 7 |                maga után minden ajtót.~Ott azután megfogta a kezemet.
 45 7 |           füstre költsem a pénzt! – Az ott az én bankópénztáram. Mert
 46 7 |              megye székvárosát. Keresd ott fel az alispánt, s adj át
 47 8 |               erre a felkiáltásra azok ott a zöldasztalnál úgy hajtogatták
 48 8 |               termének falain, s amint ott megláttam a sorban felaggatott
 49 8 |               Ezeknek az arcképei mind ott bizonyítanak mellettem,
 50 8 |         Szvatopluk örökébe – folytatni ott, ahol az apám elhagyta.~
 51 9 |               ebéden volt Diogenes úr (ott terhelte meg a gyomrát úgy,
 52 9 |              Hol van most az a láda?~– Ott van a kastélyban, őrizet
 53 9 |              biz itt holmi retyemutya. Ott kinn volt az összeíró bizottság:
 54 9 |    Nagyszombatig, ahol vasútra ültünk, ott is egy kupéban utaztunk.~
 55 9 |             ébredtem fel a mámoromból. Ott ismét várt ránk az ő négylovas
 56 9 |          vacsoránál tósztoztunk is. Én ott is kitettem magamért. Én
 57 9 |         látogatást teszesz, másnap már ott lesznek a kastélyodban.
 58 9 |                lesznek a kastélyodban. Ott pedig most le sem tudnád
 59 10| törvényhozáshoz.~– Én sem értek, mégis ott vagyok a felsőházban.~–
 60 10|           medicinae vagyok.~– Arra van ott az országgyűlésen a legnagyobb
 61 10|           mandátumot az elnök kezéből. Ott sem lesz semmi mondanivalód.
 62 10|       Budapesten lebzselni.~– Nem kell ott tanyáznod. Csak mikor a
 63 11|        hírlapokból az én történetemet. Ott apróra meg van írva minden.
 64 11|                 ha ezen volt az útjok.~Ott jártam aztán végtül végig
 65 11|          közepén, s a töviskes disznók ott cicáztak a szemem láttára
 66 11|              nyesek, irtok, gyomlálok. Ott találtam mind az eszközöket
 67 11|            volt: lehetett róla ojtani.~Ott voltam a kezdetén.~Kertész
 68 11|              hálószobának.~Miért?~Mert ott volt a nagy vasláda: tele
 69 11|                 Egy szép délután éppen ott álltam a rózsatelepem szélén,
 70 11|             nyúlánknak.~„Tu y seras.” (Ott lész.)~Hol?~Azzal hátraszólt
 71 11|     megörökiteni. Érdekes objektum!~Én ott álltam a rózsatelep szélén,
 72 11|            tartozom megérteni.~S nekem ott kellett állnom, a felemelt
 73 11|     szemzőgallyakat magaddal Vernőcre, ott is van fattyúrózsa elég:
 74 11|                moha közé bepakoljam. – Ott fogom őket szemzésre felhasználni
 75 11|                és elmondhatná, mi volt ott?~No, hát én visszajöhettem
 76 12|              meg szürke mókusaim, amik ott ugrálnak, zsonglőröznek
 77 12|                a vadaskert. A dzsentri ott csak vendég lehet. Szívesen
 78 12|                   Hát az micsoda rózsa ott a maga szájában?~A beojtandó
 79 12|               ide is, amoda is.~– Aha! Ott van a kettős lajtorja. Hozza
 80 12|             ahol a másik hölgy azalatt ott maradt a rabatt előtt.~A
 81 12|      megkaphatok, menten eltaposom.~Az ott maradt hölgy rámkiáltott:~–
 82 12|            poharak.~Diodora grófnő már ott várt reánk; a két leánynak
 83 12|              hallottuk a grottában: ők ott a jegeskávét készítették
 84 13|                 Mindeniknek a szemében ott volt ez az áruló hideg fény,
 85 13|                 mindenkinek a szemében ott volt ez a hideg sugár.~Eh,
 86 13|             merőn.~Ennek a szemében is ott láttam azt a hideg lángot!~      ~
 87 13|                kastélyba; a két lányka ott maradt a köröndben a napmadarat
 88 13|              odújába, másnap délre már ott voltam megint. Elhitettem
 89 13|        olvasott, én is ahol ő utazott, ott én is mind megfordultam;
 90 13|               belgyógyászatunk most is ott van, ahol Galenus idejében,
 91 13|             reflexének nekirepülnek, s ott betört orral rakásra hullanak.~–
 92 14|             Aztán meg egy sárgarigó is ott volt a berkenyefán gardedámnak,
 93 14|               aztán?”~„Aztán Párizsba: ott akarok lakni.”~Az én barátom
 94 14|             pásztorórát?~Szigfrid volt ott.~Az én nagy emfatikus előadásom
 95 14|             egy kis fogadalmi kápolna. Ott végbemehet az esküvő. Te
 96 15|              labdázásban. A rózsatelep ott van mindjárt a játékhely
 97 15|              összebeszélt cimborák már ott lesik az útban. Elfogják.
 98 15|            másik után, itt egy sövény, ott egy korlát: hopp, hopp!
 99 15|          csinál groteszk pózokat. Lesz ott genre festő is, aki a fölséges
100 16|              Potya úr minden asztalnál ott ül, ahol ingyen traktálnak;
101 16|            lélek”.~Másnap korán reggel ott voltam a vármegyeházán az
102 17|          Dumányfalvára kihajtatva, már ott találtam Szigfrid vadászát
103 17|             hagyta a lovakat állítani.~Ott aztán elhistorizálta, hogy
104 18|               feje lágyát megnyomva.~– Ott! Ott a pokol! – lihegé hörgő
105 18|               lágyát megnyomva.~– Ott! Ott a pokol! – lihegé hörgő
106 18|      trombitások tuskürtölése mellett.~Ott feküdt előttem istennői
107 18|              magara.~– S ön nem marad „ott”? – kérdezé félénk kíváncsian.~–
108 19|                  Odatette s aztán csak ott maradt a szobában. Az ágyat
109 20|              első hajnalhasadáskor már ott mértem végig nagy lépésekkel
110 20|        toalettkész állapotban lesznek? Ott még a cselédség is mind
111 20|            amire őket is megtanította. Ott vigadtak első kakaskukorításig.
112 20|                áruljam, hogy ők voltak ott.” Készek voltak lekenyerezni.
113 20|               ahol a grófnő várt reám; ott kétfelé nyitotta a szárnyajtókat,
114 20|         tetszetős indokot adva. Flamma ott maradt.~Diodora igen szívélyesen
115 20|                  Helgolandra.~Szigfrid ott volt már a bölényei között
116 21|           nekem a menyegzőm éjszakáján ott kellett néznem, hogy rajzolja
117 21|             shilling nélkül hagyta önt ott a felesége a szép Wight-sziget
118 21|            testem-lelkem.~Ő pedig állt ott előttem, leeresztett kezeit
119 21|            tűzszikrája. Mind a négyben ott volt az ördög, aki rám les!~
120 22|       megérkezéséről értesítve lettem.~Ott azt kérdezték tőlem, hogy
121 22|                elpályáztam Brüsszelbe. Ott legelőször fölkerestem azt
122 22|     Brüsszelből visszatértem Párizsba. Ott beszereztem a tábori szolgálathoz
123 22|        vasdarabot, amelyért imádkozik. Ott fogok meghalni a becsület,
124 23|                francia tábor közepébe. Ott előre-hátra nyargalásznak,
125 23|               alakú löveg ahol leesik, ott elsül, s mintha egy ágyúból
126 23|               által voltak megsérülve. Ott hevertek a rekettyésen,
127 23|              olyan nyugodtan dolgoztak ott, mintha csak a mezőn hordanák
128 23|             gyönyörű lovas vadászezred ott pusztult el.~A főparancsnok
129 23|               sebesültet összehordtál. Ott jártál a legnagyobb fegyvertűzben.
130 23|           meguntad az életedet: eredj, ott egy fűzfa, kösd fel rá magadat!~
131 24|           sétáljak be csak a szalonba, ott már ég a tűz a kandallóban.~
132 24|              ön érdemrendet is kapott.~Ott fityegett a légion d’honneur
133 24|                 Igaza van. Hadd legyen ott. Legalább van rajtam egy „
134 24|            vagyok.~A szobámba átmenve, ott találtam az íróasztalomon
135 25|              karddal.~A feleségem volt ott.~– Mit keres ön itt? Minek
136 25|           bevittem a különszobájába, s ott ledobtam az ágyára.~– Maradjon
137 25|                már ennek a tartalma is ott van a rendőrségkezében?~–
138 25|            mind a két levél tartalmát.~Ott volt a zsebében a rendőrügynöknek
139 26|             egy pohár puncsot meginni.~Ott is ember ember hátán volt.
140 26|                a lap hátulján kezdtem: ott vannak a táviratok.~Az egyik
141 26|           területre szoríttatott át; s ott a fegyvert lerakta.~Az asztalszomszédom (
142 26|               a lapnak az első lapját.~Ott sohasem szokott távirat
143 26|                 Egy lélek sem volt már ott a szolgálattevő személyzeten
144 26|             Ilyenkor nagy dolog folyik ott.~Magam is kíváncsi voltam
145 26|                Pontban tizenkét órakor ott voltam a megjelölt restaurant-nál,
146 26|            legdrágább. Az ügynököm már ott ült. A reggeli meg volt
147 26|              Bizonyosan nem azért volt ott, hogy törött kezeket, lábakat
148 26|               meg van bolondulva. Hisz ott most revolúció van.~– Éppen
149 26|         ezüstneműje, ékszere, szőnyege ott maradt az elhagyott palotámban,
150 27|              anyánkkal brouillirozott: ott volt Lilith! Aztán meg ki
151 27|     Visszamentem Brüsszelbe. És azután ott maradtam.~X. úr még egyszer
152 27|              többé. Ahol az éj meglep, ott aluszom.~A nő reszketett
153 27|              szomorú, ősi kastélyomba, ott elzárkózik a világtól, egyedül
154 27|           lelkemet!~De már akkor én is ott térdeltem mellette a földön,
155 27|            néztél arra a kétélű tőrre, ott az asztalodon. Ha te követed