Rész

  1 1 |             távcsövébe, s meglátná, mi lett abból a tejútból, mely
  2 1 |       származott? Ha megtudná, hogy mi az ő villámait hámba fogtuk,
  3 2 |             atyafi, hogy mibelőlünk mi lesz, hanem lássunk utána,
  4 2 |           hanem lássunk utána, hogy mi lett azokból, akik lefordultak
  5 2 |        vagonokban maradtak, azokból mi lett? A pattogó, visszaugrott
  6 2 |         vonat a lonkáról lefordult. Mi történt azokkal, akik a
  7 2 |         többen rémségesen kiabálni. Mi új dolog van? Az a kétségbeesett
  8 2 |          Hány kecskéd van?~– Hat.~– Mi az ára egy kecskének?~–
  9 2 |          ordítottak oda alant.~Amit mi, épen megmenekültek tehettünk,
 10 2 |         feljárónál.~– Jöjjön, uram, mi nem tudunk ezzel a kisfiúval
 11 3 |     vagonban az én asztrakánomat. – Mi ez? – Amerikai szokás?~De
 12 3 |             Amerikai szokás?~De hát mi közöm nekem mindezekhez
 13 3 |         megmenté a katasztrófából a mi kis Jemmynket magyarázá
 14 3 |             mint egy hajóskapitány, mi ennek az oka?~Igaz, hogy
 15 3 |           előre Jemmyvel, a másikon mi ketten. (Két hintóval jöttek
 16 4 |             azon talány miatt, hogy mi vonatkozás lehet ezen dél-amerikai
 17 5 |     Eszerint az a baleset egészen a mi rovásunkra megy. Ha a mieink
 18 5 |          más istenembere. S ezért a mi bolond kevélységünkért kellett
 19 5 |          ezért nem tudja soha, hogy mi a vége a darabnak. Neki
 20 5 |            így szokták a hölgyek.~– Mi férfiak azonban még nem
 21 5 |          mint egy kis kerub.~– Nos? Mi kell még? – kérdezé az apa,
 22 5 |  Országházban.~– Ön képviselő volt? Mi neve volt akkor?~– Ugyanaz,
 23 6 |         dollárokban számítva, ami a mi pénzünkben, arany ázsióval
 24 6 | Bögreszegről?”~A bögreszegi bíró (a mi hívünk) jelenté alássan,
 25 6 |            Ez segíthetne mirajtunk, mi meg őrajta.~Csak az az egy
 26 6 |        koporsóban.~Hátha megtenné a mi kedvünkért, hogy még egy
 27 7 |             államfogságból, ismét a mi házunk lett az elbúsult
 28 7 |             azt is megmondják, hogy mi van a pokolban. Hát ettől
 29 7 |        Hanem amitől félek, az, hogy mi tönkre fogunk menni.~Ez
 30 7 |              Legközelebbi agnátusai mi vagyunk. Azzal egyszerre
 31 7 |         hite és meggyőződése tiltá.~Mi volt hát az, amit énnekem
 32 7 |         Kitaláltam az arcából, hogy mi a baja.~– Ebéd után vagyok,
 33 7 |          szolgálatjára, urambátyám? Mi baját érzi?~– Nincs énnekem
 34 7 |            Kíváncsi voltam rá, hogy mi lehet ennek az ellenkezője.~–
 35 7 |             te határoznád meg, hogy mi nem árt meg, vigyáznál rá,
 36 7 |           magyar szót be nem veszi. Mi magunk volnánk a templomban –
 37 7 |         akkor tudtam csak meg, hogy mi az a koplalás. Porcelán
 38 7 |            s a szép asszonyok elől. Mi leszünk a szeretőid! Nem
 39 7 |      világot álmodban, s ez az álom mi vagyunk, kőben, fában, ércben,
 40 7 |      maradni, mikor meglátják, hogy mi lakik az ősi Dumányi kastélyban!~
 41 8 |           nálam minden fogékonyság.~Mi bajom nekem a Maticával?~
 42 8 |          nemes família képviselője. Mi többiek is csak ezen a jogon
 43 8 |           olyan nyakerőltetéssel.~– Mi az? – kérdezém a mellettem
 44 8 |            úr:~– Barátom! Te vagy a mi emberünk! Akit kerestünk,
 45 9 |            elválhatatlanok leszünk. Mi lettünk ettől fogva a sziámi
 46 9 |          forint 45 krajcárra.~Vajon mi lehetett az a 45 krajcáros?
 47 9 |             darabok, hogy melyiknek mi volt az ára.~– Ezt a tárgyjegyzéket
 48 9 |     szerencsétlen Aesculap!~Hát ezt mi lelte most?~Az alispán azonban
 49 9 |             Ez is okos beszéd volt.~Mi a hátsó ülésben helyezkedtünk
 50 9 |         hogy leülünk kártyázni. S a mi kártyázásunk nem mulatság:
 51 9 |     gladiátori harc életre-halálra. Mi con amore massacrirozzuk
 52 9 |        forintos ferblibe se –, mert mi elvesszük tőled a Diogenes
 53 9 |             hozza azt közénk, mikor mi fegyverben állunk. Szinte
 54 10|         elvhűség a program. Ebben a mi kerületünkben erős kampányra
 55 10| tulajdonokat ismerte fel tebenned a mi pártunk. Neked el kell fogadnod
 56 10|           nem szereted-e a hazádat, mi? Engeded-e, hogy a kifelé
 57 11|         Ezzel pedig minden zsidót a mi táborunkba kergetett át.
 58 11|             korteseink számára. Ő a mi pártunknak legerélyesebb
 59 11|      különböznek ezek a mágnásnők a mi dzsentrileányainktól! Mintha
 60 11|           magukkal a Walhallába.~De mi az a Walhalla?~Ha valaki
 61 11|       visszajöhetne és elmondhatná, mi volt ott?~No, hát én visszajöhettem
 62 12|            kerülővel visz Vernőcre. Mi azonban ezt az utat megtakarítottuk,
 63 12|           véghetetlen távol vagyunk mi egymástól!~Éjfél után volt,
 64 12|        mutatva.~– Nézd, eltapossa a mi cetoniáinkat.~Erre a szőke
 65 12|           hát itt van valahára ez a mi megláthatatlan barátunk.
 66 12|             Egy mosolygó Pallasz!~– Mi oly régen ismerjük egymást,
 67 12|      kidugta a fejét a grottából.~– Mi történt? Diodora kacag!~–
 68 12|        miért feddik meg?~– Hisz ő a mi jó barátunk…~– De te már
 69 13|      fordítva felém.~– No hát önnek mi fogalma van az ördögről?~
 70 13|            be a kastély udvarára.~A mi kortesvezéreink jöttek meg.~
 71 13|         kortesvezéreink jöttek meg.~Mi, férfiak, siettünk az elfogadásukra,
 72 13|            napmadarat kiegészíteni.~Mi pedig tartottunk a vadászlakban
 73 13|            lenyakazott imádókról.~A mi kastélyunknak is volt veres
 74 13|     nézeteitől eltéríteni. Azt csak mi tudjuk észrevenni, leányok,
 75 13|        nyájas és szelíd lesz. Talán mi ezt nem vesszük észre? Ugye,
 76 13|         Ugye, Flamma? – Aztán mikor mi önre valami tréfás megjegyzést
 77 14|    csintalanul nevető arccal.~– Hát mi dolga van velem a végrehajtó
 78 15|           ezt még soha észre? Aki a mi társaságunkba vegyül, azt
 79 15|      játszik. Amint megtudják, hogy mi a vesszőparipája, akkor
 80 15|            vétettem én Szigfridnek? Mi érdeke van neki abban, hogy
 81 15|         ugye? – Mit vétett ön neki? Mi érdeke van benne? Az, hogy
 82 15|             hát csak maradjon itt a mi társaságunkban: itt majd
 83 15|            lawn teniszt játszani.~S mi mentünk lawn teniszt játszani
 84 16|             nem kínosan lepett meg.~Mi oka van az egyiknek velem
 85 16|         hogy honnan égek?~Hát annak mi lélektani nyitját lehet
 86 16|            örökség az övé: Flammáé.~Mi oka volt Flammának mindezt
 87 16|      vármegyeházán az alispánnál.~– Mi hozott, öcsém? Szervusz!
 88 16|             a kezemben ez a pénz.~– Mi tagadás benne? Én, ha rajtam
 89 16|            hogy „úszik”.~– „Úszik”. Mi az?~– Azt sem tudod? Ne
 90 17|           szerelmének; de ami több, mi is tanúi vagyunk: én és
 91 17|     kertészleányok lehettek. Azokat mi „nagysám”-nak címeztük.
 92 17|             ölté az ifjú feleséget; mi násznagyok jobbjainkat nyújtánk
 93 17|         semmi.~– De akart történni. Mi téged egy kicsit ugratni
 94 17|             Itt nem babra játszunk. Mi itt megtettük az új választásra
 95 17|          csak azt mondod: „werfen’s mi aussi, i pin nur a Schneider!”~–
 96 17|       megkísérté a haragbajövést.~– Mi ez? Az én váltóim kifizetve?
 97 17|       jöjjünk tűzbe, kedves gróf. A mi közös ügyvédünk fizette
 98 17|            Te most azt hiszed, hogy mi téged azért akartunk egy
 99 17|            elszakítani; így szoktuk mi is, akit a társaságunkba
100 18|        erről. Cenni elmondta nekem, mi történt. Hát ön nem ivott
101 18|       démont masszírozni!~Bizonyára mi, doktorok, megérdemeljük,
102 19|      elbámultam azon, amit mondott. Mi az, ami nem lett volna rám
103 19|          kezek? Akkor beszélte el a mi játéktervünket. Láttam.~
104 20|          mindent összetépni, törni, mi csak tépni és törni engedi
105 20|       odament a nagynénjéhez:~– Na, mi az?~Diodora aztán annak
106 20|          Dumány barátunk megkérte a mi kis Cennink kezét.~– Very
107 21|          kérdezé a nőm.~– Úgy, hogy mi a név szerinti értéket vettük
108 21|               De hiszen nem akarjuk mi ezeket értékesíteni.~– Azt
109 21|            lefoglalva.~Hát ez vajon mi lesz?~Kezembe adta: olvassam
110 21|       hidegvér!~Ne áruljuk el, hogy mi lakik bennem?~Elég hosszú
111 21|           Magamat lőjem főbe? – Hát mi lesz belőle? Az asszony
112 22|             azt mondtam a nőmnek:~– Mi itt nem maradhatunk. Egy
113 22|         kényelem nem áll arányban a mi vagyoni tehetségünkkel.
114 23|         otthon ülne a kályhasutban. Mi csak távolrul halljuk az
115 23|             össze a sebesülteket.~A mi legelső két sebesültünk
116 23|       törzsorvosomnak –, ma itt nem mi fogjuk fölszedni a sebesülteket,
117 23|           útban, legázol bennünket.~Mi tehát felkaptuk a hordágyakat,
118 23|             De bizony hiába vártunk mi a visszatorlásra. Weissenburg
119 23|              Mit használod te fel a mi nemzeti szerencsétlenségünket
120 25|             deklamálni.~– Citoyens! Mi nem vagyunk németek, ellenségek,
121 25|          nyelvtelen kőoroszlán.~– S mi történik velem, ha nem adom
122 25|            tovább Párizsban. Ma még mi parancsolunk itt, de hogy
123 27|            amilyennek híresztelnek. Mi az ördögért veressem én
124 27|             hogy mibe kerülhet ez a mi fényűző háztartásunk?~Ha
125 27|           állapotban volt, aminőben mi, orvosok, minden izgalmat
126 27|         mentette a becsületét: hogy mi áron? kinek a vesztével? –
127 27|     gyönyöreit, nem válogatva, hogy mi a tiltott, mi a megengedett.
128 27|       válogatva, hogy mi a tiltott, mi a megengedett. Versenyez
129 27|          még egyre kíváncsi vagyok: mi lett Szigfriddel?~– Ó, az
130 27|       szivarfüst ködén keresztül.~A mi, puncstól és konyaktól ráspolyos