Rész

  1 2 |             vagon kikapcsolása okozott. Ezt a sietséget legjobban érzik
  2 2 |             Hadd fektessem ide az ágyra ezt a gyermeket.~Az asszony
  3 2 |            kecskepásztort, aki ez ideig ezt az egész dolgot igaz helvéta
  4 2 |             fáradságod jutalmán kívül. (Ezt már tolmács nélkül is megérté
  5 2 |                Most aztán szaladj. Fogd ezt a veres kendőt, ezzel lobogtass.~
  6 2 |             leszek rossz. Félek nagyon.~Ezt is mind magyarul mondta.~–
  7 2 |                 híják: a „Silver-King”.~Ezt a szót az angol utazó is
  8 3 |               szorítsa, tépje, csókolja ezt a drága kincsét. – Megfoghatatlan!
  9 3 |               talányokhoz? Mit nézem én ezt a családi jelenetet? Ha
 10 3 |                nevemet ejté ki.~No, hát ezt bizonyosan a táviratból
 11 3 |                érti.~Vajon ki tanította ezt a gyermeket magyarul beszélni?
 12 3 |                önnek nem lesz kellemes.~Ezt jól eltalálta.~– Ha pedig
 13 4 |                akinek az aura popularis ezt a melléknevet adta: „az
 14 4 |            finom süteményt készítik; de ezt az utóbbit Dél-Amerikában
 15 4 |             késlekedett kimondani, hogy ezt rövid időn követni fogja
 16 5 |               szülötte iránt. – Azonban ezt mégsem találtam elég felvilágosításnak.
 17 5 |               az églakók haragja intézi ezt, hanem planétánk geológiai
 18 5 |              közölte velem, hogy a Mrs. ezt sohasem engedi másnak, s
 19 5 |          misstress nézte csendesen.~Már ezt bizony ő maga is megtehette
 20 6 |                hírhedett celebritás?” – Ezt kérem öntől és semmi egyebet.~
 21 6 |                elkótyavetyélték?~– S ön ezt meg engedte történni?~–
 22 6 |             igen szép káposzta termett. Ezt se Francia-, se Olaszországban,
 23 6 | rinocéroszidegekkel ellátott ember, aki ezt keresztülélje, mint amilyenek
 24 6 |             éppen eggyel haladták túl.~„Ezt nem lehet engedni!” – kiabálták
 25 6 |               fordultak, végleheletével ezt rebegé:~„Du meine Liebe.”~„
 26 6 |                 De már az nem tette meg ezt a barátságot, mert meg volt
 27 7 |             Diogenes bácsi~Hát aki csak ezt az epizódot ismeri az életemből,
 28 7 |                között. Látni sem akarta ezt a fertelmes dolgot.~– Ne
 29 7 |                 az igazi magyar szó. Ha ezt a szót a tudós társaság
 30 7 |                vele magát eltemettetni. Ezt pótolja most a váltó. Minden
 31 7 |       gazdagságra.~– Tudom. Tudom. Hisz ezt szeretem éppen benned, hogy
 32 7 |                nagy jóvoltára. Hanem én ezt a fényes ajánlatot nem fogadom
 33 7 |           akiknek nyomdokait követem. S ezt a pályát nem lehet félbeszakítani;
 34 7 |            rajtam kívül. Ugyebár, mikor ezt az ócska kastélyt meglátja
 35 7 |                tortákkal, sültekkel, de ezt az ősi pompát, ezt az ereklyegyűjteményt,
 36 7 |        sültekkel, de ezt az ősi pompát, ezt az ereklyegyűjteményt, amit
 37 7 |                   Itt a görbe felföldön ezt már úri birtoknak nevezik.
 38 7 |                annál kevésbé, mivelhogy ezt már Szent Nepomuk meg is
 39 7 |                 szelencéjében pihent, s ezt Benedetti úr hordta még
 40 8 |          föltétel miatt visszautasítom.~Ezt a szándékomat személyesen
 41 8 |              utánakiáltotta tót nyelven ezt a magánhangzó nélküli szót „
 42 8 |         könyökkel törve utat az ajtóig. Ezt nézte mindenki olyan nyakerőltetéssel.~–
 43 8 |          hazaárulónak a székébe leülni.~Ezt sem tudtam megérteni: tökéletes
 44 8 |                Én vagyok Dumány Kornél!~Ezt a zajos föllépésemet több
 45 8 |                 Rengeteg hahota fogadta ezt a mondásomat. Itt a goromba
 46 9 |       Becsületes emberek per tu vannak.~Ezt is magunkra hagytuk oktrojálni.
 47 9 |             melyiknek mi volt az ára.~– Ezt a tárgyjegyzéket nem találták
 48 9 |           csomag „Kornél öcsém” címére: ezt most átadhatom.~Én felbontám
 49 9 |               az alispán.~– De én kérem ezt a hagyatékhoz csatoltatni.~
 50 9 |             szerencsétlen Aesculap!~Hát ezt mi lelte most?~Az alispán
 51 9 |                   Ez fölöttébb érdekes! Ezt jó tudni.~Szigfrid magánkívül
 52 9 |                  plánumokkal, hogy kell ezt a kastélyt lakályossá átalakítani,
 53 9 |                 a húszezer forintot.~Én ezt igen természetesnek találtam.
 54 10|              etetés-itatás-vesztegetés! Ezt csak bízd te miránk. Én
 55 11|                út felől vasrácsa volt. (Ezt már én készíttettem.) Azon
 56 11|                     kiáltá rám a hölgy.~Ezt persze „én szegény tót legény”
 57 12|               visz Vernőcre. Mi azonban ezt az utat megtakarítottuk,
 58 12|                 De ugyebár nem fogja ön ezt a rossz tréfát elmondani
 59 12|            oedipusi talány! Nem ismerik ezt az urat, s már komplottot
 60 13|               eredeti démontípus: ahogy ezt a klasszikus őskor megalkotta,
 61 13|              néztek. Sohasem feledem el ezt a néhány pillanatot, amíg
 62 13|            orvosok vesznek észre.~Mikor ezt az ördögtagadó mondást kiejtettem,
 63 13|              mind a három arcban látnám ezt a megdöbbentő kifejezést:
 64 13|                Jó volna, ha ön is hinné ezt a dogmát.~Nevetni kezdtem,
 65 13|     végigsétálnak a zártajtós szobákon. Ezt irigyelték is tőlem. Hja,
 66 13|                fejedelemasszonynak.~No, ezt az utóbbit nem hittem el.
 67 13|          koncesszióban.~Honnan tudom én ezt?~Mondtam neki, hogy nagy
 68 13|              azt kérdezé tőlem: lehet-e ezt a szenvedést meggyógyítani?~
 69 13|                 regényt nem olvasott, s ezt már megtanulta!)~– Mikor
 70 13|                és szelíd lesz. Talán mi ezt nem vesszük észre? Ugye,
 71 14|            letelepedett a fűbe.~Hát biz ezt a szép, aranyvirágokkal
 72 14|           ajánlotta föl neki a kezét.~– Ezt nem is találom valami rendkívüliségnek –
 73 14|         esztendeig kellett neki viselni ezt a megvarázsolt láncot, amit
 74 14|                végre lerázhassa fejéről ezt a gúnykoronát, s családját,
 75 14|       tízcseppnyi dózisokban beadogatni ezt a keserű gyógyszert, vagy
 76 15|                 legyen egy jó mulatság! Ezt nálunk úgy híják, hogy „
 77 15|                  ugratás”. Nem vette ön ezt még soha észre? Aki a mi
 78 16|              tenni; azután meg az, hogy ezt a cselszövényt elárulja
 79 16|                  drága” szót felfogtam. Ezt az epithetont nekem már
 80 16|               Miserabilis szerep. – No, ezt majd helyreüssük.~Legalább
 81 16|          kimásszon? Miért? Miért mondta ezt el?~Csak annyit tudok, hogy
 82 16|           megbocsátanak idővel.~– Akkor ezt fogom tenni.~– Hát azzal
 83 17|                 hogy játsszuk hát végig ezt a játékot: hadd látom hát,
 84 17|            beíratásánál a matriculába. (Ezt nem tudom, honnan kerítették.)
 85 17|             Szigfrid barátom már ismeri ezt a szokásomat. Azért már
 86 17|                 karomat.~– Ki árulta el ezt a schabernackot?~Én ártatlan
 87 17|                 Lazarus Seestern?~– No, ezt rosszul szceníroztuk!– mondá
 88 17|            arisztokrata!)~– Eszerint te ezt a húszezer forintot is váltóra
 89 17|                szanszkrit. Nem érted te ezt! Ahogy a hajdani céheknél
 90 17|              magátul, ha megharagítják.~Ezt a kedélyes vitát félbeszakítá
 91 17|               igazán mondom, hogy mikor ezt a pénzt eldobtam magamtól,
 92 18|           sebesen lihegett.~Jól ismerem ezt a bajt; sokszor találkoztam
 93 18|               félig van meg a gyógymód. Ezt végig kell kezelni, mert
 94 18|               jogaiba.~– Nem végezhetné ezt egy „nő”? – kérdezé tőlem,
 95 18|                kicsordul a szemből. Aki ezt a felséges gépezetet nem
 96 19|                borotva.~– S miért tette ezt, ugyan miért? Azért, mert
 97 19|           Diodora grófnőhöz közelíteni. Ezt nem bocsátotta meg nekem.
 98 19|         gyerekkorbul rám maradt gúny. – Ezt megmondta az angyal. S miért
 99 19|                azt meg nem rozsdásítja. Ezt az aranyat a rágalom megacélozza.~
100 20|              Később úgy éreztem, mintha ezt a rossz testet ízről ízre
101 20|              Elkezdett kacagni.~Ismerem ezt a kacagást. Ez a bosszúságnak,
102 20|       történetem.~Hanem előbb igyuk meg ezt a puncsot.~Furcsa történet
103 21|                 volna a saját pénzemből ezt a differenciát, ha elengedte
104 21|          tudhatja.~– De hát nem lehetne ezt holnap reggel elvégezni?
105 21|        értékpapírokat a szekrénykébe, s ezt, a benne levő kulccsal együtt
106 21|                nekem át a hozományát és ezt a fölhatalmazást hozza?~
107 21|               Rábámultam.~– Hogy értsem ezt, Flamma?~Arra ő a legnagyobb
108 21|                a legnagyobb nyugalommal ezt mondá:~– Én már a más neje
109 21|            elkárhozít! Hiszen megmondta ezt nekem az a másik! Mikor
110 22|                 megszerezhetem magamnak ezt a birtokot.~Ez egy kis villanyszikra
111 22|                   El akarja ön veszteni ezt az összeget?~– Az az én
112 23|            visszanyargal a poroszokhoz.~Ezt én rossz ómennek vettem.
113 23|               Gondoltam rá, hogyha majd ezt olvasni fogja az „asszony”,
114 23|                   Hát megérdemlettem én ezt?~– Igaz, hogy nem érdemletted
115 24|                  S ugyan minek is volna ezt a tárgyat tovább űzni-fűzni?~
116 25|            belső táblákon keresztül. Én ezt egészen normális állapotnak
117 25|           lakott itten. A nép megszokta ezt az ő lakásának tartani:
118 25|                én ügynököm levele volt. Ezt már ismerjük.~A második
119 25|               tapsolni: „Bravó, Dumány! Ezt a komédiát jól játszottad!”~
120 26|              háborgatom a nyugalmat, de ezt a nevezetes nagy eseményt
121 26|            értékek. Ön csodaember! Hogy ezt megszagolta! Eresszen vissza!
122 26|                 már énnekem nem sikerül ezt az átkozott milliót agyonverni?
123 26|                szakítám ketté bosszúsan ezt a kelletlen párbeszédet.~
124 26|                 s azt is megszabadítja. Ezt jelenti az „ahán – ühüm, –
125 27|              legfeljebb százezer frank. Ezt az ő értékpapírjai bánják.~
126 27|       tulajdonnak. Ez az én bűnöm, hogy ezt hittem; s elismerem, hogy
127 27|             bocsátom önt el magamtul.~S ezt mondva, megragadta mind
128 27|          magamban: miért nem ismerem én ezt az embert ilyen férfinak,
129 27|                Hát mért nem mondtad meg ezt nekem mindjárt az első órában?~–
130 27|                mint egy madárfészek.)~– Ezt hozta nekem az én kis Jemmym…