Fejezet

 1 1 |           könnyen átdobhatta volna õket a hajópárkányon. Sõt kevéssel
 2 1 |       vissza, kicsinyek! - biztatá õket Briant nyájas hangon.~A
 3 1 |            Vagy kalózok kerítették õket kézre s csupán a fiatal
 4 1 |           mindenekelõtt meg akarta õket nyugtatni. - Itt vagyunk!...
 5 2 |           s tajtékával elborította õket. A schooner a szirtek csúcsai
 6 2 |     tengeri mérföldnyi utat, amely õket a parttól elválasztotta.~
 7 2 |     vegyített égettbor felüdítette õket.~Briant aztán visszatért
 8 2 |           a készülékek fenn fogják õket tartani és a nagyok meg
 9 2 |        nagyok meg fogják kísérelni õket elõresegíteni, mialatt õk
10 3 |          növendékei közt emlegetik õket.~Ezután két gyermek következik,
11 3 |            szél még messzebb vitte õket. A Sloughi megkerülte a
12 3 |          el, mielõtt feltalálhatná õket, még ha föltételezzük is,
13 3 |          fel, célszerûnek látszott õket tovább hagyni aludni. Rémületük
14 3 |             hogy a tenger elnyelte õket hajójukkal együtt.~Megmondjuk
15 4 |            négyen. Moko, kísérd el õket.~- Értem, Gordon úr.~- És
16 4 |       amelyekkel a jövõ fenyegette õket.~Mihelyt a kis csapat eltávozott,
17 4 |            óhajtott otthonba viszi õket.~Gordon ezután pontosan
18 5 |         melegebb ruhába öltöztette õket, amelyeket a matrózok számára
19 5 |           éppen úgy elszomorította õket, mint társaikat, de az a
20 5 |      semmiféle fókavadász se vette õket üldözõbe.~Mindazonáltal
21 6 |           megváltozása kényszeríté õket, hogy azt elhalasszák. Másnap
22 6 |            amelyre a vihar kidobta õket.~E hosszú zivataros napok
23 7 |          vesz. Ez messze vezetheti õket, ha a patakot tovább is
24 7 |        céljuktól nyilván elterelné õket. Egyetértettek tehát abban,
25 7 |    éjszakát. Az éhség nem bántotta õket, mert volt a tarisznyában
26 7 |    Különben semmi se gátolta volna õket abban, hogy száraz gallyakból
27 7 |         ellen, nem árulta volna el õket azon esetre, ha netalán
28 7 |          Service figyelmessé tette õket arra a sûrûségre, amely
29 8 |          másik indok is arra bírta õket, hogy kémszemléjüket tágasabb
30 8 |          déli irány közelebb hozta õket a Sloughihoz, ezen utóbbit
31 8 |          sem ébresztette volna fel õket. Hét óra volt, mikor Briant
32 8 |       látszott, mintha hívta volna õket, hogy kövessék õt.~- Itt
33 10|           karjaik közé szorították õket, a kicsinyek pedig a nyakukba
34 10|    elbeszélték, hogyan vezették el õket bizonyos jelek a barlangig,
35 10|         nehogy a hideg levegõ érje õket, ha izzadtak. A legcsekélyebb
36 10|           esetén nem bocsátotta ki õket a szabadba, sõt arra kényszerítette,
37 10|      biztató szavaival vigasztalta õket.~Végre másnap délután a
38 11|           de Briant nem eresztette õket, mert egy óra veszteni való
39 11|           pohár sherry kárpótolták õket a legutóbbi napok középszerû
40 12|  rémületüket, az ágyba parancsolta õket, de a szegény gyermekek
41 12|        leverten is. Elszomorította õket az a gondolat, hogy az értelmes
42 13|           Hányszor pirongatták meg õket, sõt fenyegették is büntetésekkel.
43 13|          meleg hõmérséklet fogadta õket, és a raktárteremben jó
44 13|       puskalövéssel távol tartotta õket. Egy napon azonban csapatostól
45 13|            is agyon lehetett volna õket verni. Doniphan talán szívesen
46 14|    reménység, hogy Isten megsegíti õket és szabadulhatnak. Talán
47 14|   Service-t fölkérni, hogy engedje õket is felülni a háta mögé.
48 15|            az anyjuk még szoptatta õket, valószínû volt, hogy könnyûszerrel
49 15|            a társaik nem láthatták õket, csupán a kiáltásaikat hallották.~-
50 16|    használni, legalább be lehetett õket fogni a szekér elé. Ez mindenesetre
51 16|        revolverlövésekkel üldözték õket. Doniphan szabadon tölthetvén
52 17|           tapasztalat megtanította õket, hogy milyen a tél szigora
53 17|            idõ kényszeríteni fogja õket, hogy hetekig, sõt hónapokig
54 17|       állatokról is? Beszállásolni õket a raktárterembe nagyon kényelmetlen
55 17|            távolság választotta el õket a tó keleti partjától, Briant
56 19|            mindenkor elriasztották õket.~Kétszer vagy háromszor
57 19|           távolságból nem lehetett õket halálosan megsebezni. Szóval
58 19|           eltávoztak és igyekezzék õket kürtszóval visszahívni.~-
59 19|           ama hurrákat, amelyekkel õket a Sport-teraszról üdvözölték.~
60 19|           Jakab kelet felé kereste õket. Különben a Francia-barlang
61 19|             mikor Briant megállítá õket.~- Várjatok! - mondá.~Gordon
62 20|            valamelyik másik társuk õket netalán meglátogatná, szíves
63 21|          vadászhiúság nem bántotta õket.~A Chairman-sziget e részén
64 21|            amely oldalvást támadta õket. A nappal nagyon fáradalmas
65 21|      hátráltak meg. Felbátorította õket az a gondolat, hogy közel
66 21|         izgatottság is ébren tartá õket. Honnét jöhetett ez a csónak?
67 21|     tengerre mutatva. - Ott, ahová õket az apály elsodorta.~Doniphan
68 22|           a visszatérésre rá fogja õket bírni.~Amint látjuk, a derék
69 22|            távolság választotta el õket. Valóban csak méltó igazságszolgáltatás
70 22|          Briant. - Értesíteni kell õket még holnap reggel elõtt.~-
71 22|            elõtt.~- És vissza kell õket hozni a Francia-barlangba! -
72 22| Chairman-szigeten, szolgálni fogja õket és szeretni s ápolni, mintha
73 22|         szívébe zárta, csókolgatta õket és „babáinak” nevezte, mint
74 22|         szívszorulások közt látták õket távozni, nemsokára eltûntek
75 22|           veszélyek is fenyegették õket, legalább mindnyájan együtt
76 23|        szükségük, hogy elszállítsa õket az amerikai szárazföldre.
77 24|         ennélfogva így vigasztalta õket:~- Ne bámuljatok, babácskáim,
78 25|        viselkedése nagyon meglepte õket. Tágas körben röpködtek,
79 25|          Doniphan hiába igyekezett õket meglátni a magas fû közt,
80 25|       alkalmatlankodók ellen, akik õket étkezésükben háborgatták.~
81 26|            Pike. Nem tudtuk, vajon õket is lesodorta-e a hullám,
82 26|      vetõdtek ki. Itt találták meg õket Walston és a többiek és
83 26|         utasainak. Helyesen nevezi õket szörnyetegeknek és vezérük
84 26|      megszabadulok, följelenthetem õket! Mindenáron újból kézre
85 26|           puskájuk, bevártam volna õket és szembeszálltam volna
86 26|           volna meg engem, vagy én õket. Hitemre mondom, Kata, készebb
87 27|          ágyúval lekartácsolhatták õket, ha netalán a Francia-barlangig
88 27|  veszedelmes gonosztevõknek tartja õket, Evans úr? - kérdé Gordon.~-
89 27|        Briant.~- Barátságosan kell õket fogadni - felelte Evans.~-
90 27|        idegen mikor megpillantotta õket, nagy meglepetést színlelt,
91 27|             Azonnal be is vezették õket. Igaz, hogy - ami egyébiránt
92 28|            tudta visszatartóztatni õket.~Az egyik fa után a másikhoz
93 28|          volt arra, hogy megfossza õket minden reménységtõl!~E pillanatban
94 30|          arra is, hogy elszállítja õket egyenesen Aucklandba, ami