Fejezet

 1 1 |             vitorlájától, amelybe a szél most már belekapaszkodhatott
 2 1 |                  hullám elsodorta, vajon most megfojtás következtében
 3 2 |    Csendes-tenger ez ismeretlen vidékein most adta ki végsõ dühét.~E reménybe
 4 2 |               történik, Briant és társai most már a parton lehetnének.
 5 2 |                 hasznos tárgyat, amelyet most a hajón kell hagyni! És
 6 2 |                    kiáltá Doniphan -, és most, mikor partra jutottunk.~-
 7 2 |                  ízben is tett és társai most is elfogadták tanácsát.~
 8 2 |            fognak csapódni a fedélzetre. Most már a hajótörést szenvedetteken
 9 3 |            svájci Robinsont választotta.~Most két fiúról kell megemlékeznünk,
10 3 |                lámpa a tengerbe esett és most már semmi sem jelezte a
11 3 |             ismeretlen szárazföldjén.~És most milyen sors vár a hajótörést
12 4 |          legalább a kicsinyek számára... Most õk a legelsõk.~- Igazad
13 4 |        sziklákkal való összeütõdésnek és most már semmi se tudta volna
14 4 |           alkalmával Új-Zéland partjain: most e partokon hasznosabb módon
15 4 |         különösen ha Briant szólt. - Nem most leszünk elõször vadászaton
16 5 |                ne fogta volna. De emiatt most már nem kellett aggódnia,
17 5 |           végigjártatta a távcsövét. Még most se tudta volna megmondani,
18 6 |                csalhattak. A körülmények most már nyilván meg fogják engedni
19 7 |                     viszonzá Doniphan.~- Most rajtam a sor - mondá Wilcox.~
20 7 |               volt kissé jelentékenyebb.~Most már a kételyre nem volt
21 8 |             valaha be is volt népesítve, most teljesen lakatlannak látszott.~
22 9 |                 elpusztítanák a jachtot.~Most azonban a fõ dolog volt
23 9 |               vég nélküli erdõ széle még most se mutatkozott.~Egyszerre
24 10|                 Service visszatértek, és most már csak az expedíció eredményének
25 10|                nézték, és belátták, hogy most már csupán kívülrõl remélhetnek
26 10|                  se torlasz, se zuhatag. Most a jacht csónakján egy újabb
27 10|                  szerteszét hevertek, és most már a sátortól néhány lépésnyire,
28 10|              mindenki a munkához látott.~Most a padlót kellett összetákolni
29 10|            délután minden a helyén volt. Most már csak a tutaj köteleinek
30 11| Francia-barlangban biztonságba kerüljön.~Most még csak az volt hátra,
31 11|                micsoda fajhoz tartozott, most már nehéz lett volna meghatározni.~-
32 12|                  keresztül?~- Ez esetben most is hallanunk kellene, pedig
33 12|                eddig tompa hangot adott, most oly hangot ad, mintha üreg
34 12|              kért.~- Barátaim - mondá -, most, miután nevet adtunk a szigetünknek,
35 13|                 ügyességgel konzervált s most ezeket felhasználhatta,
36 13|                  hónap óta, a láthatárig most is egyhangú volt. És a láthatáron
37 14|                újból zöldülni kezdettek.~Most már egy teljes napig is
38 14|            lecsúszott a nyakára. Service most mind a két kezével az állat
39 15|              északi részén.~- Mit fogunk most tenni? - kérdé Cross.~-
40 15|                után átkeltek a folyón.~- Most hát itt vagyunk az erdõben -
41 15|               mernek ideközeledni.~- Már most sincsenek messze - mondá
42 16|           Eszerint Mokónak, a szakácsnak most már nemcsak a lámák teje,
43 17|            Helyes! - viszonzá Moko. - És most már nincs egyéb hátra, minthogy
44 17|                  tisztább a levegõ, mint most, éspedig a part valamelyik
45 17|            hallott és mindent megértett! Most már tudta, mi volt az a
46 18|          vontatta ide-oda a szekeret. És most, ha mindjárt a tél hat hónapnál
47 18|                 hat ponttal nyerték meg.~Most következett a döntõ csata.
48 18|                ha Briant korongja - mert most rajta volt a sor - nem találja
49 18|          Doniphan se lehetett kétségben, most én mondom, hogy õ hazudott!~-
50 18|      megsértettél, Doniphan - mondá - és most ismét helytelenül cselekszel,
51 18|                én!...~- Mert gyáva vagy!~Most Briant is felgyûrte az ingujját
52 18|                    kiáltá Doniphan. - És most lássunk hozzá.~- Nem, Doniphan! -
53 19|            Briant. - Vajon hogyan fogják most eltalálni az irányt?~- Adj
54 19|         Megtiltottam, hogy eltávozzál és most láthatod, hogy az engedetlenség
55 20|                   Webb és Wilcox volt és most el fogjuk mondani, mily
56 20|                 egy amerikai fõnökünk... Most egy francia parancsol nekünk...
57 20|          Doniphan, Cross, Wilcox és Webb most már távol voltak társaiktól,
58 20|         elválniuk. Vajon nem érzik-e már most elszigetelve magukat? Talán
59 20|               elhamarkodták a dolgot. De most már sorsuk a Doniphanéhoz
60 21|                végig a tengeren, amelyet most láttak elõször. E tenger
61 21|              evezõcsapás átsegítette, és most már csak az erdõszélen kellett
62 22|            hullámok elsodorták volna õt.~Most már tudjuk, hogy Doniphan,
63 22|            biztonságban érezték magukat, most már kívülük hét, minden
64 22|                     tevé utána Gordon. - Most szükségesebb, mint valaha,
65 23|             Gordon, akinek tanácsára még most is mindig hallgattak, le
66 23|                  meg másodszor is, fõleg most, miután már ismerem az utat,
67 24|                   mint a fölemelkedését.~Most már csak arra kellett vigyázni,
68 24|                 Bevallottad a hibádat és most te az életedet akarod kockáztatni
69 24|       szolgálatot tegyen?... Ah! Briant, most már értem, miért toltad
70 24|               azonban folyvást zokogott. Most már tudták, hogy a fiú,
71 25|                 kitatarozási munkáit még most se fejezték be, ennek csak
72 25|             mérföldnyivel közelebb jött. Most már csak a Keleti-folyó
73 25|           amelyben eltûntek.~Doniphannak most az a gondolata támadt, hogy
74 25|                 ismét az aggodalmukat és most már mindenki belátta, hogy
75 26|               Úgy van - mondá Evans - és most már értem az összefüggést.
76 26|                    késõbb... holnap! ... Most azonban hadd folytassam
77 26|          beszállítanunk a kikötõbe, ahol most biztonságban van.~- A ladik
78 26|     Francia-barlang ajtaja kinyílt... És most - tevé utána Evans - ami
79 26|         cselekedtétek, fiaim! Igaz, hogy most már az a gazember tudja,
80 27|             partok szomszédságában.~- És most - mondá Evans másnap, november
81 27|              végén alapított Port Famine most már csak romban heverõ falu.~
82 27|             múlva az ajtó szabadon állt. Most már csak a tolózár félrehúzása
83 28|        raktárterem lõrésén keresztül.~És most ama két nyomorult kivételével,
84 29|                elõrészén volt fedélzete, most mintegy harmadrésznyire
85 29|       berakodással teljesen elkészültek. Most már csak az indulás napjának
86 29|              hogy ne egyék nagyon sokat. Most már Briant vagy Kata karjára