Fejezet

1501 21|               Medveszikla-kikötõ nevet adta, és e név szerepel jelenleg
1502 21|                      térképén.~Este Doniphan és társai egy csoport óriási
1503 21|                    csúcsán túl akarok menni, és szemügyre akarom venni a
1504 21|                      október 14 én, Doniphan és három barátja hajnalkor
1505 21|             sziklatömegek emelkedtek az erdõ és a tenger közt és a tövükben
1506 21|                     az erdõ és a tenger közt és a tövükben legföljebb százlépésnyi
1507 21|                     evezõcsapás átsegítette, és most már csak az erdõszélen
1508 21|                        Nézd, Doniphan, nézd!~És kezével egy roppant vöröses
1509 21|                    amely a patak magas füvei és nádasa közt a fák lombjai
1510 21|                    lett volna fölfegyverezve és az alsó álla elõrenyúlt
1511 21|                 pillanatban lövés dördült el és nyomban utána a második.
1512 21|                    utána a második. Doniphan és Cross csaknem egyszerre
1513 21|                     gyorsan fölment a parton és eltûnt az erdõben.~De Doniphannak
1514 21|                      szinte csodaszerû volt, és miután ezer meg ezer bükkfát
1515 21|                      az erdõt Bükkös-erdõnek és a nevet följegyezte a térképre,
1516 21|                      térképre, a Medveszikla és az Északi-patak elnevezésekkel
1517 21|                 félbeszakítani az expedíciót és menedéket keresni a Medveszikla
1518 21|                nappal nagyon fáradalmas volt és rossz éjszakát helyezett
1519 21|                 vihar fenyegette a szigetet, és este öt óra tájban sûrû
1520 21|               mennydörgés kezdetét.~Doniphan és társai nem hátráltak meg.
1521 21|                      irányban is elterjedtek és mindig megvolt a lehetõség,
1522 21|                  esõtõl alig lehetett félni, és végre a tengerpart se lehetett
1523 21|             megtörtek.~Doniphan, Cross, Webb és Wilcox, noha nagyon el voltak
1524 21|               Féloldalt fekvõ dereglye volt. És túl rajta a dagály határát
1525 21|                     feküdtek.~Doniphan, Webb és Cross eleinte megállapodtak,
1526 21|                      végigszaladtak a parton és odaértek a homokon elterült
1527 21|                     némi szikrája az életnek és hogy a szerencsétlenek állapota
1528 21|               levegõt.~Doniphan, Cross, Webb és Wilcox egész éjjel e helyen
1529 21|                      vihar azonnal szétszórt és ezáltal lángba boríthatta
1530 21|                 talán egy hajó csónakja volt és maga a hajó süllyedt el
1531 21|                    mind elfogadhatók voltak, és a ritka, szélcsöndesebb
1532 21|        szélcsöndesebb pillanatokban Doniphan és Wilcox egymás mellé kuporodva
1533 21|                   volt ott többé...~Doniphan és Wilcox mintegy húszlépésnyivel
1534 21|                 kimászott a szirtsor széléig és távcsõjével végigtekintett
1535 21|               visszatért Wilcoxhoz, Crosshoz és Webbhez, akik a ladik mellett
1536 21|                      hajó párkányához tapadt és néhány kötéldarabnál. A
1537 21|                   hajót, amelyhez tartozott, és a kikötõt, amelybõl elindult:
1538 22|              hajótörését túlélték - Doniphan és társai veszélyben forognak - ~
1539 22|                     el Doniphan, Webb, Cross és Wilcox a Francia-barlangot.
1540 22|                      Briant a fejét csóválta és nem mert felelni. Lehet,
1541 22|                 kereskedelmi hajó közlekedni és nem fogja valaki észrevenni
1542 22|                beszélt e tárgyban Baxterrel, és egy napon azt mondá neki,
1543 22|              kötelünk nem hiányzik - mondá - és ha e készülék kellõ nagyságú
1544 22|                 tartoznak - felelé Briant -, és utóvégre is szélcsöndes
1545 22|                  Briant gondolata elég ügyes és gyakorlati volt. A kivitele
1546 22|                  Briant tervét közölte, nagy és általános volt az öröm.
1547 22|                       Jenkins, Iverson, Dole és Costar fogták fel a dolgot
1548 22|                dolgot a mulatságos oldaláról és el voltak ragadtatva a gondolatára
1549 22|              ráakasztani - mondá az egyik.~- És hosszú füleket.~- És egy
1550 22|                         És hosszú füleket.~- És egy gyönyörû babát festünk
1551 22|          eredményeket lehetett várni.~Baxter és Briant munkához láttak,
1552 22|                 mégpedig két nappal Doniphan és három társa eltávozása után.~-
1553 22|                  csak a távollevõkre gondolt és semmit sem óhajtott forróbban,
1554 22|        nyolcszögletesnek tervezett. A könnyû és amellett nagy ellenállási
1555 22|                   Sloughi gerincét vonták be és amelyeknek szövése oly sûrû,
1556 22|           ellenállhasson az élénkebb szélnek és terjedelménél fogva felszállhasson
1557 22|                       Borzasztó vihar támadt és a szél azonnal darabokra
1558 22|                     volt ez, amely Doniphant és társait meglepte a sziget
1559 22|              meglepte a sziget északi részén és az amerikai hajósokat ladikjukkal
1560 22|                      lényegesen megváltozott és a szél délkeleti irányt
1561 22|                      várni. Ezenfelül az idõ és az állandó, szabályos szellõ
1562 22|                     Este majd ismét lehúzzák és ráakasztanak egy lámpát,
1563 22|             elkészíttette! - kiálták Iverson és a többiek tapsolva és ugrándozva.~
1564 22|                Iverson és a többiek tapsolva és ugrándozva.~Délutáni egy
1565 22|                     ugrándozva.~Délutáni egy és fél óra volt. A sárkány
1566 22|                     farkával a földön feküdt és csupán Briant jeladására
1567 22|              egyszerre elrohant az erdõ felé és oly sajátszerûen, oly keservesen
1568 22|                     viszonzá Briant.~Service és Jakab a Francia-barlangba
1569 22|                      Jertek! - mondá Briant.~És mindhárman elindultak Gordon
1570 22|                    Phann már az erdõben volt és nem lehetett õt látni, de
1571 22|                      hangját hallani.~Briant és társai alig tettek ötven
1572 22|                    szövetbõl készült szoknya és ujjas és a derekán átkötött
1573 22|                     készült szoknya és ujjas és a derekán átkötött sál -
1574 22|                 testalkata nagyon izmos volt és az életkora is alig lehetet
1575 22|                     egy kevés kétszersültért és egy palack égettborért.~
1576 22|                      után lehajolt a nõ fölé és sikerült az erõsítõ italból
1577 22|                     A nõ egy mozdulatot tett és felnyitotta a szemeit. Mindenekelõtt
1578 22|                      lehetett ez az asszony? És lehetséges lesz-e vele néhány
1579 22|                     vele néhány szót váltani és õt megérteni?~Briant eziránt
1580 22|                ismeretlen nõ fölegyenesedett és angol nyelven így szólt:~-
1581 22|                      Félórával késõbb Briant és Baxter bevitték õt a csarnokba
1582 22|                      bevitték õt a csarnokba és itt Gordon és Service részesítették
1583 22|                      csarnokba és itt Gordon és Service részesítették mindabban,
1584 22|                     amerikai származású volt és sokáig élt az Egyesült Államok
1585 22|                     egy hónappal Panfield úr és neje Chilébe akarván elutazni,
1586 22|             Kalifornia legnagyobb kikötõjébe és ott a Savern nevû kereskedõhajóra
1587 22|                 Valparaiso volt. Panfield úr és neje magukkal vitték Katát
1588 22|             tartozott.~A Savern jó hajó volt és az átkelés kétségkívül minden
1589 22|                     az újonnan szerzõdtetett és nyolc emberbõl álló legénység
1590 22|                   Henley, Cook, Forbes, Cope és Pike matrózokkal egyetértve,
1591 22|          másodkapitány, valamint Panfield úr és neje is meggyilkoltatott.~
1592 22|                   jelenetek az október 7-ike és 8-ika közti éjjel történtek,
1593 22|                      megkerülje a Horn-fokot és eljusson Afrika nyugati
1594 22|                   okból - a hajón tûz támadt és oly gyorsan elharapódzott,
1595 22|                  elharapódzott, hogy Walston és társai hiába igyekeztek
1596 22|                menekülendõ a tengerbe ugrott és beleveszett. A hajót okvetlenül
1597 22|                    Némi élelmiszert, lõszert és néhány fegyvert dobtak a
1598 22|                   fegyvert dobtak a csónakba és maguk is lebocsátkoztak
1599 22|                  voltak, elvész, de hát Kata és Evans is ezek közé tartoztak.~
1600 22|                   tette. A szél az árbocától és vitorláitól megfosztott
1601 22|                  Tudjuk, hogy október 15-ike és 16-ika közti éjjel, miután
1602 22|              fövenypartra dobták ki.~Walston és társai, élelmiszereik elfogyván,
1603 22|                  hosszú küzdelemben, a hideg és a fáradtság miatt csaknem
1604 22|                      azt hitte, hogy Walston és a többiek elvesztek. A reggelt
1605 22|                     mellett.~Walston, Brandt és Rock voltak, akik a ladik
1606 22|                 Miután a szirtsoron átkeltek és elértek oda, ahol másik
1607 22|                     másik két társuk, Forbes és Pike feküdt és miután ezeket
1608 22|                társuk, Forbes és Pike feküdt és miután ezeket eszméletre
1609 22|            lépésnyire onnét várt rájuk, Cope és Cook õrizete alatt.~Beszélgetésüket
1610 22|                érintetlenül - mondá Walston.~És ezzel öt puskát és több
1611 22|                  Walston.~És ezzel öt puskát és több csomag töltényt vettek
1612 22|                    Brandt.~- Amott van, Cope és Cook õrizete alatt - felelé
1613 22|                   tõle.~Kata mindent hallott és föltette magában, hogy azonnal
1614 22|                Néhány pillanat múlva Walston és társai Forbest és Pike-et
1615 22|                    Walston és társai Forbest és Pike-et támogatván, akiknek
1616 22|              besózott húsból, némi dohányból és két vagy három csutora égettborból
1617 22|                     dagály már a parthoz ért és néhány perc múlva a hullámok
1618 22|                   hogy Doniphan, Cross, Webb és Wilcox miért találták a
1619 22|                     szenvedetteknek. Walston és cimborái már elmentek kelet
1620 22|                eltávozott ellenkezõ irányban és tudtán kívül a Családi-tó
1621 22|                      ért oda, a fáradtságtól és az éhségtõl kimerülve. Aztán
1622 22|                  nyugati partján egész éjjel és október 17-én egész reggel
1623 22|                    élelmiszereit, fegyvereit és fõleg mûszereit, amely utóbbiak
1624 22|                      tengerre szállhassanak. És ezen esetben milyen ellenállást
1625 22|           ellenállást fejthetnének ki Briant és társai, akik közül a legidõsebbek
1626 22|                iszonyú eshetõség? Ha Walston és cinkostársai a szigeten
1627 22|                   hogy Doniphan, Cross, Webb és Wilcox már jelenleg is nagy
1628 22|                      sejtelmük sincs Walston és társai jelenlétérõl, kik
1629 22|                   Walston a nyomukra akadjon és ez esetben a négy fiú a
1630 22|                   még holnap reggel elõtt.~- És vissza kell õket hozni a
1631 22|                    mindnyájan együtt legyünk és megtegyük a mellõzhetetlen
1632 22|                      van - viszonzá Briant - és miután szükséges, hogy barátaink
1633 22|                      Briant?~- Én, Gordon!~- És hogyan?~- A ladikon, Mokóval.
1634 22|                   óra alatt átkelünk a tavon és a Keleti-folyónál leszünk.
1635 22|                amellett szól, hogy Doniphant és társait a torkolatnál fogjuk
1636 22|                 visszatérnünk mindnyájunknak és hatnak is csak szûken lesz
1637 22|             bezárkózva a csarnokban maradtak és elbeszélték Katának a saját
1638 22|      Chairman-szigeten, szolgálni fogja õket és szeretni s ápolni, mintha
1639 22|                     édesanyjuk volna.~Dole-t és Costart máris a szívébe
1640 22|                      zárta, csókolgatta õket és „babáinak” nevezte, mint
1641 22|                  pillanat, mikor megjelennek és egy másik pillanat, mikor
1642 22|                       csak kevés élelmiszert és mindegyikük egy-egy revolvert
1643 22|                mindegyikük egy-egy revolvert és vadászkést vittek magukkal.
1644 22|                      érték el a szárazföldet és körülbelül félmérföldnyi
1645 22|                  csónak a part mellé siklott és Briant kiugrott a szárazra,
1646 22|                  megtapogatta övében a kését és a revolverét, és elhatározta,
1647 22|                     a kését és a revolverét, és elhatározta, hogy a fegyvereket
1648 22|                      fiú felmászott a partra és a fák alatt elõrelopózott.~
1649 22|                   borzasztó ordítás hangzott és nyomban utána egy nagy tömeg
1650 22|         segélykiáltásokat odarohant, célzott és éppen lõni készült, de Briant
1651 22|                       Ne lõj!... ne lõj... - és a vadállatra rohant, amely
1652 22|                     pillanatban, mikor Cross és Webb odasiettek Doniphan
1653 22|                      beszéljünk többé errõl, és kövessetek.~Azonban noha
1654 22|                    kötözni egy zsebkendõvel, és mialatt Wilcox ezt a mûtétet
1655 22|                     a szigeten barangoltak - és vérrel fertõztetett gonosztevõk
1656 22|                 hajótörést a Savern ladikján és ez az asszony jelenleg a
1657 22|                Doniphan nagy megilletõdéssel és a hála felbuzdulásában,
1658 22|                pajtásom - viszonzá Briant -, és miután kezedet az enyémben
1659 22|                 észrevettem a tûz világát.~- És éppen jókor érkeztél, hogy
1660 22|               megmentsed - mondá Doniphan.~- És hogy visszavigyelek a Francia-barlangba.~
1661 22|                   hát Doniphan, Wilcox, Webb és Cross miért tanyáztak itt
1662 22|                    Cross miért tanyáztak itt és nem a Keleti-folyó torkolatánál?
1663 22|                     Keleti-folyó bal partján és elmentek a tóig, ahol tanyát
1664 22|                     Néhány perc múlva Briant és társai helyet foglaltak
1665 22|                 számára. De a szél kedvezett és Moko oly ügyesen kormányzott,
1666 22|                      örömmel fogadták Gordon és a többiek a távollevõket,
1667 23|               uralkodni a Francia-barlangban és ezt az egyetértést jövõre
1668 23|                  téve hét erõteljes, elszánt és fegyveres gonosztevõ támadásainak,
1669 23|                 szükség eseteit, míg Walston és cinkostársai el nem hagyták
1670 23|                 Eközben október hónap elmúlt és Walstont még nem jelezték
1671 23|          visszaemlékezett - fejsze volt nála és ezenkívül használhatta azon
1672 23|                   azt az egyet, mikor Baxter és Doniphan elmentek ledönteni
1673 23|                    lenne annak, hogy Walston és társai a sziget e részén
1674 23|                      kirándulások megszûntek és a lõdözés betiltatott, a
1675 23|           szomszédságában felállított hurkok és csapdák kellõ mennyiségû
1676 23|           szolgáltattak.~Ezenfelül a tinamuk és a túzokok annyira elszaporodtak
1677 23|                baromfiudvarban, hogy Service és Garnett kénytelenek voltak
1678 23|               szabadságukat, olajjal, vaddal és konzervekkel még az esetben
1679 23|                   volna ismét kiegészíteniük és az Iszapos-erdõben vágott
1680 23|                   ágak csomóival váltakoztak és a végükön szúrós tövissel
1681 23|                        Nini... tehénfa!~Dole és Costar, akik kíséretében
1682 23|                    Gordon elõhívta Service-t és mindketten visszatértek
1683 23|               hasonló nedv folyik ki a fából és e nedv a tehéntej ízével
1684 23|                     e nedv a tehéntej ízével és tápláló tulajdonságaival
1685 23|                    vágást ejtett a fa kérgén és a vágásból kifolyó nedvet
1686 23|                 nedvet Kata a magával hozott és jó két pintet tartalmazó
1687 23|                      annál táplálóbb, sûrûbb és ízletesebb is. Az edény
1688 23|                   egy pillanat alatt kiürült és Costar szája olyan tejessé
1689 23|                       Ezenfelül Kata ittléte és a gondozás, melyet tõle
1690 23|                    indulni. Doniphan, Baxter és Wilcox szívesen elkísérték
1691 23|                   kell többé tartani Walston és cimboráitól.~- Amit ön tenni
1692 23|                       Briant, Baxter, Wilcox és én - mondá Doniphan.~- Kétségkívül,
1693 23|                    voltam. Ennyi az egész!~- És ha ez a nyomorult eltenné
1694 23|                         Evans ismeri Walston és cinkosai titkát, akik bizonyára
1695 23|                   rossz évszak beállta elõtt és igyekezni fog eljutni valamely
1696 23|              valamely szárazföldre, s hol õt és a vele lévõket úgy fogják
1697 23|                    részeit. Briant, Doniphan és Moko homályos éjszakákon
1698 23|                bejárták a tavat a ladikjukon és sohase láttak valami gyanús
1699 23|                  Zéland-folyó, a tó, az erdõ és parti szirtek közt terült
1700 23|                     meg Walston jelenlétérõl és hogyan fedezhesse föl a
1701 23|                 töprenkedett Briant folyvást és e gondolat szinte rögeszméjévé
1702 23|      félbeszakították. Miután Kata megjelent és tudatta velük, hogy a Savern
1703 23|                     hiszen a készülék megvan és csak meg kellene nagyobbítani
1704 23|                     meg kellene nagyobbítani és izmosabbá kellene tenni.
1705 23|                     izmosabbá kellene tenni. És akkor, ha éjjel fölemelkednék
1706 23|                sziget ama részén, amely a tó és a Csalódás-öböl közt terül
1707 23|                     kell kicsinyelni a derék és merész fiú eszméjét. Annyira
1708 23|                      meggyõzze a társait is. És 4-ikén este, miután Gordont,
1709 23|                  Wilcoxot, Webbet, Service-t és Baxtert tanácskozásra fölkérte
1710 23|                   szigeteken tartózkodnak-e?~És Briant néhány szóval elmondta
1711 23|               szükség lesz megnagyobbítanunk és megerõsítenünk a készüléket.~-
1712 23|                kísérlet - tevé utána Briant.~És ezzel elmondta ama nõ próbáját,
1713 23|                    pillanatában a szél ereje és milyen a sárkány nagysága.~-
1714 23|                   kevésbé, mintsem hiszed.~- És ki fog közülünk arra vállalkozni,
1715 23|           Választottál már, Briant?~- Talán!~És Briant megszorítá Gordon
1716 24|                  lesz - A kaland vége~Briant és Baxter november 5-én reggel
1717 24|                     szél délkelet felõl fújt és Briant azt gondolta, hogy
1718 24|                     körülményt felhasználják és a sárkányt csak középszerû
1719 24|                      A kísérlet jól sikerült és konstatálták, hogy a készülék
1720 24|                      sárkányt ismét lehúzták és kiterítették a Sport-terasz
1721 24|                      esernyõ nyele körül fel és alá mozgó karikán. Aztán
1722 24|         megnagyobbították újabb nádszárakkal és vászonnal. E munkánál Kata
1723 24|                    segítségnek bizonyult. Tû és cérna nem hiányzott a Sloughi
1724 24|               hiányzott a Sloughi ládájából, és az ügyes asszony kitûnõen
1725 24|                értett a varráshoz.~Ha Briant és Baxter jártasabbak lettek
1726 24|                     sárkány emelkedési ereje és mily magasságig bocsátható
1727 24|                nagyon megszomorította Dole-t és Costart. Szükségtelen volt,
1728 24|                 bukjék fejjel lefelé.~Briant és Baxter hosszas tapogatózás
1729 24|                rúgott. Szilárd szerkezetével és vízhatlan vásznával könnyen
1730 24|                   abban szabadon mozoghasson és szükség esetén gyorsan ki
1731 24|                 tartott. 5-én reggel kezdték és csak 7-én délután fejezték
1732 24|         elérkezettnek tartja?~Mikor Doniphan és Gordon eziránt kérdést intéztek
1733 24|                    utáni két órakor kelt föl és délnyugat felõl kellemes
1734 24|                       A kísérletnél a nagyok és a kicsinyek egyaránt jelen
1735 24|             kicsinyek egyaránt jelen lesznek és miután, mint mondani szokták
1736 24|                    középpontjára állították, és jól megerõsítették a földben,
1737 24|                     Doniphan, Baxter, Wilcox és Webb a sárkány mellé álltak,
1738 24|                       Gordon, Service, Cross és Garnett, akik a hengercsavar
1739 24|                     megrázkódott a szellõtõl és a légáramlati réteg irányára
1740 24|           sötétségben Iverson, Jenkins, Dole és Costar nagy szomorúságára,
1741 24|                fogjuk felbocsátani az óriást és ha jól viselitek magatokat,
1742 24|                    sokkal több idõt igényelt és így óránál tovább tartott,
1743 24|                    De a szél annyira állandó és egyenletes volt, hogy a
1744 24|                       hogy a földön maradjon és a szél valahogy föl ne kapja.
1745 24|                valahogy föl ne kapja. Baxter és Wilcox ajánlkoztak is, hogy
1746 24|       Francia-barlangba.~De Briant nem szólt és mély gondolatokba látszott
1747 24|              sárkányunkkal - mondá Briant -, és a kísérlet jól sikerült,
1748 24|                      a körülmények kedveztek és mert a szél szabályos volt,
1749 24|                      milyen idõ lesz holnap, és vajon a szél meg fogja-e
1750 24|              Doniphan, Wilcox, Baxter, Cross és Service ajkairól is e kiáltás
1751 24|                      jelentenek Jakab szavai és érezte, hogy Briant keze
1752 24|                     hogy a társa elhalványul és a szempillái lecsukódnak
1753 24|                      benneteket tréfálni!... És aztán mikor láttam, hogy
1754 24|                    idejekorán lett volna!... És egy óra múlva... éj közepette...
1755 24|                 társaim, bocsássatok meg!...~És a szegény fiú hevesen zokogott
1756 24|                 szegény fiú hevesen zokogott és Kata hiába igyekezett õt
1757 24|                        Bevallottad a hibádat és most te az életedet akarod
1758 24|             veszéllyel kellett szembeszállni és miért állt õ mindig készen
1759 24|        önfeláldozásra. Ezért indult el engem és Crosst fölkeresni a jégen...
1760 24|               szívünkbõl megbocsátunk neked, és nincs többé szükséged jóvátenni
1761 24|             Valamennyien körülvették Jakabot és a kezeit szorongatták, a
1762 24|                     miért lett oly szomorúvá és miért vonult mindig félre!...
1763 24|                    ellen kellett küzdeni!... És még mindig azt hitte, hogy
1764 24|                    jól van! - ismétlé Briant és a karjai közé szorította
1765 24|                   öccsét.~Jakab vallomásával és kitartó kérelmével szemben,
1766 24|                 kérelmével szemben, Doniphan és a többiek hiába igyekeztek
1767 24|                      te?... - ismétlé Baxter és Service.~- Igen, én. Mindegy,
1768 24|                    Briant belépett a kosárba és kényelmesen elhelyezkedett,
1769 24|                   majd Baxter, Wilcox, Cross és Service a hengercsavar köré
1770 24|                    amelyet a kezében tartott és az ujjai közt bocsátott
1771 24|                    amelyeken a kosár függött és amelyeket alig ringatott
1772 24|                      gondosan körültekintett és elhelyezkedett, hogy kényelmesen
1773 24|                      a körüle levõ tengerrõl és Briant a magasból egész
1774 24|                  nappal hajtotta volna végre és a szemeit a világosságban
1775 24|                    lett volna.~Nyugat, észak és dél felé az ég be volt borulva
1776 24|                      szíve hangosan dobogott és a keze annyira reszketett,
1777 24|                       Briant világosan látta és nemsokára észrevette azt
1778 24|       visszatükrözõdik.~Eszerint hát Walston és cinkosai ezen a helyen tanyáznak,
1779 24|                  kezdett. A kosár hullámzása és himbálózása máris azt látszott
1780 24|                   tûzhányó hegy világosságát és ennél sokkal közelebb a
1781 24|                  türelmetlenül várták Gordon és társai Briant jelzését.
1782 24|                      Baxter, Wilcox, Service és Webb erélyesen forgatták
1783 24|                    hogy a szél erõsebbé lett és kevésbé szabályos. Megérezték
1784 24|                    ezt a kötél rángatózásain és élénk aggodalommal gondoltak
1785 24|                kötelet.~A szél is fokozódott és Briant jeladása után háromnegyed
1786 24|                    sárkány kötele elszakadt.~És a rémkiáltások közepette
1787 24|                Briant kiugrott a tó partjára és erõs hangon elkiáltotta
1788 24|                    függélyesen, hanem rézsút és aránylag lassan, mert a
1789 24|                    esernyõt képezett fölötte és a zuhanást mérsékelte. A
1790 24|                   fejjel elõre a tóba ugrott és jó úszó létére nem nagy
1791 25|                    az éjszakai fáradalmaktól és izgalmaktól kimerült fiúk
1792 25|                     Gordon, Doniphan, Briant és Baxter a fölkelés után azonnal
1793 25|                     volna a sziget belsejébe és a Francia-barlang is aligha
1794 25|                     meg a szigeten jóval túl és e fény csakis tûzhányó hegy
1795 25|                  matrózainak is tudniuk kell és kétségkívül mindent el fognak
1796 25|                      áll teljesen elhagyatva és elkülönülve a Csendes-tengernek
1797 25|              végigmennie, hogy a tóhoz érjen és a tó déli végét kell megkerülnie,
1798 25|                      gyöngédségével gondozta és éjjel-nappal virrasztott
1799 25|                    hogy a láz végre megszûnt és a lábadozás, mihelyt egyszer
1800 25|                  egész erejével ragaszkodott és soha nem fukarkodott önfeláldozásával.~-
1801 25|                     a dédelgetés, pepecselés és a babrálgatás.~Kata fõgondja
1802 25|                    használhatatlanná válnak? És a cipõk is bizony igen rossz
1803 25|                      noha lehetõleg kímélték és mindenki mezítláb járt,
1804 25|                    állandó szép idõt jelzett és bekövetkezett a melegebb
1805 25|              melegebb idõszak. A fák, bokrok és cserjék kizöldültek, mindenfelé
1806 25|                 vadászhatott a mocsarak közt és mennyire haragudott Wilcox,
1807 25|               partjairól valaki megláthassa!~És a szárnyasok nem csupán
1808 25|                  Családi-tó sarkán halászott és figyelmét a folyó bal partja
1809 25|                   bal partja felett kóválygó és mintegy húsz madárból álló
1810 25|                    tehát a Francia-barlangba és megkérte Mokót, hogy szállítsa
1811 25|               Mindketten a csónakba szálltak és tíz perc múlva óvatosan
1812 25|                    langymeleg volt.~Doniphan és Moko nem szándékozott az
1813 25|                madarak lakomája maradványait és éppen távozni készültek,
1814 25|                merült föl elméjükben: hogyan és miért esett el a guanak
1815 25|                   társa lõhette ki.~Doniphan és Moko, átengedvén a guanak
1816 25|             visszatértek a Francia-barlangba és társaikkal tanácskoztak.~
1817 25|                  felé elindulhatott vadászni és hogy az egész csapat, miután
1818 25|                növelte ismét az aggodalmukat és most már mindenki belátta,
1819 25|                     kilenc óra tájban Briant és Gordon átmentek a Zéland-folyó
1820 25|                 keskeny ösvényen, amely a tó és a mocsarak közt volt. Doniphan
1821 25|                 mocsarak közt volt. Doniphan és a társaság legjobb lövészei
1822 25|                     legjobb lövészei könnyen és gyorsan lesbe állhatnának
1823 25|           megérkezését idejekorán észrevenné és jelezné valaki.~Mindketten
1824 25|                      Mi baj?~Gordon lehajolt és fölemelte a szétzúzott tárgyat.~-
1825 25|                Walston maga jött ide.~Gordon és Briant azonnal visszatértek
1826 25|                     a Zéland-folyó partjáig. És ha a Francia-barlangot már
1827 25|            szerszámokat, mûszereket, élelmi- és lõszereket, szóval mindazon
1828 25|                       amiknek õ híjával volt és hogy hét izmos ember könnyen
1829 25|                    fog virrasztani a csarnok és a raktárterem bejáratánál
1830 25|                      raktárterem bejáratánál és figyelni fog a legcsekélyebb
1831 25|                   csavarokkal megerõsítették és nagy köveket hordtak a barlang
1832 25|                     sziklafalba voltak vésve és a Sloughi két kis ágyújának
1833 25|                   Ezenkívül az összes puskák és revolverek is minden pillanatban
1834 25|                      Ismerte a gonosztevõket és fõnöküket. Ha bárcsak hiányosan
1835 25|              legszigorúbb felügyelet dacára? És néhány fiatal fiú szálljon
1836 25|                 nincs velük legalább a bátor és derék Evans! Miért nem szökhetett
1837 25|                szervezhette volna a védelmet és oly karba tudta volna helyezni
1838 25|                  vonultak át a sziget fölött és néhány távoli mennydörgés
1839 25|                     hirdette.~Ez este Briant és társai a szokottnál korábban
1840 25|                 elvégezték a közös imádságot és várták a lefekvés idejét.~
1841 25|                      pillanatig se szünetelt és úgy látszott, mintha az
1842 25|         visszhangzása. Egyike volt ez a szél és esõ nélküli égiháborúknak,
1843 25|              tartanak.~Costar, Dole, Iverson és Jenkins, akik az ágyaikban
1844 25|                    szemben. Briant, Doniphan és Baxter koronként fölkeltek,
1845 25|              fölkeltek, kinyitották az ajtót és a villámoktól elvakítva,
1846 25|               vetettek volna a szabadba.~Tíz és tizenegy óra közt a mennydörgés
1847 25|              tizenegy óra közt a mennydörgés és villámlás másodpercre se
1848 25|          tovakergette az alant járó felhõket és a zápor csakhamar megeredt.~
1849 25|                    lett volna aludni. Briant és a többiek, a szokott óvintézkedések
1850 25|                   csarnok ajtaja felé rohant és folyvást tompán, ingerülten
1851 25|         izgatottságot - jegyzé meg Baxter -, és az értelmes állat sohase
1852 25|                    se menjen ki a barlangból és legyünk készen a védelemre.~
1853 25|             nemsokára hevesen ugatni kezdett és nem sikerült õt lecsillapítani.
1854 25|                     valaki a parton járkálna és annál inkább meg kellett
1855 25|                     mellett foglaltak helyet és készen álltak lelõni mindenkit,
1856 25|                   forgott halálos veszélyben és segélyt kért.~- Segítség! -
1857 25|                    Kata az ajtó mellett állt és hallgatózott.~- Õ az! -
1858 25|                ismétlé Kata.~Az ajtó kinyílt és a csarnokba egy férfi rohant
1859 26|                   HUSZONHATODIK FEJEZET~Kata és a vitorlamester - Evans
1860 26|              megjelenése után Gordon, Briant és Doniphan az elsõ pillanatban
1861 26|                 izmos, élénk szemû, értelmes és rokonszenves arcú, szilárd
1862 26|                   rokonszenves arcú, szilárd és elszánt magatartású ember
1863 26|             összecsoportosult kis társaságon és e szókat mormogá:~- Igen!...
1864 26|                megmentett engem is, mint önt és õ az, aki önt ideküldte
1865 26|                   Tizenöten vannak - mondá - és köztük alig öt vagy hat,
1866 26|                kellett vetnie átázott ruháit és ennie is kellett valamit.
1867 26|                      átúszta a Zéland-folyót és ha a fáradtság, az éhség
1868 26|                   tizenkét óra óta nem evett és reggel óta egy pillanatig
1869 26|                   néhány csésze forró teával és egy pohár jó égettborral
1870 26|                  csarnok asztala mellett ült és elbeszélte azon eseményeket,
1871 26|                     Brandt, Rock, Cook, Cope és én; két matróz kiugrott,
1872 26|                      matróz kiugrott, Forbes és Pike. Nem tudtuk, vajon
1873 26|                      hogy a tengerbe veszett és sohase reméltem õt viszontláthatni.~
1874 26|                      kellett partra vetõdnie és éjfél körül járt az idõ,
1875 26|                      Úgy van - mondá Evans - és most már értem az összefüggést.
1876 26|                      az összefüggést. Forbes és Pike, akikrõl azt hittük,
1877 26|                hittük, hogy a vízbe fúltak - és bár az Isten ilyen sorsot
1878 26|                     volna a világon - Forbes és Pike a ladiktól néhány lépésnyire
1879 26|                    találták meg õket Walston és a többiek és néhány korty
1880 26|                    õket Walston és a többiek és néhány korty égetett bor
1881 26|                     a fegyvereket, öt puskát és az élelmiszereket, szóval
1882 26|                  dobáltak, magukhoz vehették és megmenthették, mert attól
1883 26|                     a hajótörés színhelyérõl és kelet felé indultunk a tengerparton.
1884 26|                  többé nem volt rá szükségük és épp így fognak gondolkodni
1885 26|                      hallottam, amit Walston és a többiek egymással beszéltek...
1886 26|            mindnyájan eltávoztak, fölkeltem, és nehogy újra a kezükbe kerüljek,
1887 26|              megtaláltak az éhségtõl aléltan és a Francia-barlangba hoztak.~-
1888 26|                 elhagyása után erdõbe értünk és ott tanyát ütöttünk. A rákövetkezõ
1889 26|                     a partra dobta a ladikot és igyekeztünk kitatarozni;
1890 26|               kifoltoznunk bezúzott gerincét és oly állapotba helyeznünk,
1891 26| Medveszikla-kikötõnek, kisfiam - mondá Evans és helyeslõleg intett a fejével. -
1892 26|                     e helyen megtelepednünk, és ha ide vontathatjuk a ladikot,
1893 26|                     Visszamentünk tehát érte és miután mindent kidobtunk
1894 26|                 felvontatnunk a part mellett és beszállítanunk a kikötõbe,
1895 26|                   kérdé Briant.~- Ott, fiam, és azt hiszem, hogy nem is
1896 26|                szigeten emberi lények laknak és hogy kik azok!~- Hogyan
1897 26|                  nyolc nappal Walston társai és én - mert engem sohase hagytak
1898 26|                  tóba - tevé utána Briant -, és amelyet a szél odáig kergetett.~-
1899 26|             mondhatnám, hogy nem találtuk-el és ez a szerkezet nagyon felizgatta
1900 26|                    õrizet alatt tartottak!~- És hogyan fedezték fel a Francia-barlangot? -
1901 26|                  Briant valamennyiük javáért és hogyan konstatálta Walston
1902 26|                   hogyan konstatálta Walston és társai jelenlétét a szigeten.~-
1903 26|                     fiú vagy! - mondá Evans, és megfogva Briant kezét, barátságosan
1904 26|                     partján a déli vége felé és útközben kikutattuk az erdõket.
1905 26|         Francia-barlangból - mondá Briant -, és nem volt szabad kilõni a
1906 26|                 benneteket - viszonzá Evans. És lehetett-e volna másképp?
1907 26|                    másképp? November 23-dike és 24-dike közti éjjel Walston
1908 26|                     elment a kijelölt helyre és ott huzamosabb ideig elrejtõzve
1909 26|                    ugyanazon a helyen Gordon és én egy pipa darabjait találtuk
1910 26|             alkalmával elvesztette a pipáját és emiatt visszatértekor nagyon
1911 26|                 elbánhat. Walston visszatért és elmondta a társainak, hogy
1912 26|                     véletlenül meghallottam, és ebbõl tudtam meg, mi van
1913 26|                      a Savern parancsnokának és utasainak. Helyesen nevezi
1914 26|                  nevezi õket szörnyetegeknek és vezérük a legkegyetlenebb
1915 26|                     körülményt, hogy Walston és a többiek eltávoztak és
1916 26|                      és a többiek eltávoztak és engem Forbes és Rock õrizete
1917 26|                   eltávoztak és engem Forbes és Rock õrizete alatt hagytak.
1918 26|             nekiiramodtam az erdõnek. Forbes és Rock csaknem rögtön észrevették
1919 26|                rögtön észrevették szökésemet és elkezdtek üldözni. Nálam
1920 26|                 semmi egyéb a vadászkésemnél és a két lábszáramnál, amelyek
1921 26|                     a tó végét, mert Walston és Brandt párbeszédébõl megtudtam,
1922 26|                      életemben ilyen gyorsan és ily soká. Tizenöt angol
1923 26|                   gyorsan futottak, mint én, és golyóik még gyorsabban röpültek!
1924 26|                puskájuk, bevártam volna õket és szembeszálltam volna velük
1925 26|                 Máris megkerültem a tó végét és fölfelé jöttem, a nyugati
1926 26|                   nyugati parton, de Forbest és Rockot még mindig sarkaim
1927 26|              átjutnom rajta úgy, hogy köztem és üldözõim közt e folyóvíz
1928 26|                   van. Tovább futottam tehát és éppen a folyó bal partjára
1929 26|                voltam, elrejtõzve a fák közt és hallottam Forbes és Rock
1930 26|                     közt és hallottam Forbes és Rock következõ párbeszédét
1931 26|                   merült?” „Minden bizonnyal és e pillanatban már kétségkívül
1932 26|                   mindketten visszafordultak és eltávoztak. - Tehát megszabadultatok
1933 26|                   múlva elõjöttem a fû közül és a parti szirt felé irányoztam
1934 26|            Francia-barlang ajtaja kinyílt... És most - tevé utána Evans -
1935 26|                     a nyomorultakkal végezni és megtisztítani e szigetet
1936 26|                    hogy mindnyájan fölkeltek és készen álltak volna õt azonnal
1937 26|                     mivel foglalkoztak télen és általában milyen biztos
1938 26|                      általában milyen biztos és aránylag veszélyektõl ment
1939 26|                  folytattak, mielõtt Walston és társai a szigetre vetõdtek
1940 26|                 szirtek legmagasabb ormán.~- És azt senki se látta meg?~-
1941 26|                   vonja Walston figyelmét.~- És azt igen helyesen cselekedtétek,
1942 26|                  dolgunk ilyen gazemberekkel és nem becsületes emberekkel,
1943 26|                    küzdelem, harc következik és ki tudja mi lesz a vége?~-
1944 26|                      hozzátok a derék Evanst és õvele...~- Egy hurrá Evans
1945 26|                     mondá a vitorlamester -, és miután én is számolok rátok,
1946 26|                   Azt akarom mondani, hogy õ és társai már rég elmentek
1947 26|            alkudozásokba bocsátkoznánk velük és rendelkezésükre bocsátanánk
1948 26|               megfontolatlanságra ragadtatni és oly jellemet árult el, melynek
1949 26|                       Azt gondolta magában - és nem is tévedett -, hogy
1950 26|                legkomolyabb valamennyi közül és indítványát érdemesnek tartotta
1951 26|                  kerítse a Francia-barlangot és kézre kerítse mindazt, ami
1952 26|                         nem! - kiáltá Baxter és Doniphan, és e nyilatkozathoz
1953 26|                   kiáltá Baxter és Doniphan, és e nyilatkozathoz csatlakoztak
1954 26|                      közös ügyünk Walstonnal és cinkostársaival.~- És aztán -
1955 26|             Walstonnal és cinkostársaival.~- És aztán - folytatá Evans -
1956 26|              kérnének... Sõt követelnének... És vajon adnátok-e nekik?...~-
1957 26|              Helyezkedjünk védelmi állapotba és várjunk.~- Úgy van, ez a
1958 26|                   érdekel minden egyébnél.~- És mi az?~- Figyeljetek rám.
1959 26|               egészen jól ki lehet tatarozni és ha Walston lemondott arról,
1960 26|                   átkelni a Csendes-tengeren és eljutni Új-Zélandba? - kérdé
1961 26|                felelé Evans. - De dél, észak és kelet felõl csupán csatornák,
1962 26|                    partjai mellett léteznek! És errõl eszembe jut, hogy
1963 26|              szigetek hegyfokainak, öbleinek és folyóvizeinek, még nem mondtátok
1964 26|                magyarázatainak kiegészítését és a földabroszon a Hannover-sziget
1965 26|                 csarnokban ágyat készítettek és lefeküdtek mindnyájan, Gordont
1966 26|               lefeküdtek mindnyájan, Gordont és Mokót kivéve, akik az éjjeli
1967 27|                     környéken levõ területek és szigetek - Az ott létezõ
1968 27|                    Erõszak vagy csel? - Rock és Torbes - Az álhajótörést
1969 27|                   Vendéglátás - Tizenegy óra és éjfél közt - Evans lövése -
1970 27|                      amely az Államok földje és a Tûzföld közt van és a
1971 27|                 földje és a Tûzföld közt van és a Horn-fok megkerülésénél
1972 27|                       a Vilmos király földje és a Braunschweig-félsziget
1973 27|                  Wolaston-, Stewart-szigetek és több más, kevésbé jelentékenyekbõl,
1974 27|                    levõ Los Virgines hegyfok és a Tûzföld területén levõ
1975 27|                  vizei a Los Pilares hegyfok és az Adelaide királyné nevét
1976 27|                    Nelson-szorostól a Chonos és Chiloë csoportokig, a chilei
1977 27|                    partok szomszédságában.~- És most - mondá Evans másnap,
1978 27|                      án Briantnak, Gordonnak és társainak, a Magellán-csatornára
1979 27|                   felé a Cambridge-szigettõl és észak felé a Madre de Dios
1980 27|                   észak felé a Madre de Dios és a Chatham-szigetektõl. Nos
1981 27|                  Chairman-szigetnek neveztek és amelyen több, mint húsz
1982 27|                     van minden szárazföldtõl és amely oly közel volt az
1983 27|                      Hanem a Hannover-sziget és az amerikai szárazföld közt
1984 27|                    lakatlan szigetek vannak. És mikor az ember a szárazföldre
1985 27|            Köztársaság vagy Chile telepeire. És mennyi fáradságba kerülne
1986 27|                      az élet biztosítva volt és miután remélem, hogy Isten
1987 27|                 együtt fogjuk elhagyhatni!~- És ha sikerülne - kérdé Gordon
1988 27|        ösztönszerûleg - hatalmunkba keríteni és használható karba helyezni
1989 27|               találunk-e telepeket e vidéken és e telepeken fogunk-e módot
1990 27|              hazafelé vezetõ úton leszünk.~- És ha ott nem találnánk hajót -
1991 27|                 innét is tovább kell mennünk és meg kell kerülnünk a Froward
1992 27|                      ott van még Port Famine és az északi oldalon Punta
1993 27|                      Port Tamar, Port Galant és Port Famine nagyon jelentéktelen
1994 27|              ártalmatlanokká teszik Walstont és társait.~Ha a ladik ott
1995 27|                 kellõleg felszerelt, élelmi- és lõszerekkel megrakott ladik,
1996 27|                      maga iránt. Kata annyit és oly elismerõleg beszélt
1997 27|           vitorlamester megnyírhatta a haját és a szakállát, teljesen megnyugtató
1998 27|              teljesen megnyugtató volt bátor és nyíltszívû arcát látni.
1999 27|                     az ember nemcsak erélyes és merész, de egyszersmind
2000 27|                   merész, de egyszersmind jó és elszánt jellemmel bír és