Fejezet

 1 1 |            lépcsõajtóban megjelent, így szólalt meg:~- Nincs ránk
 2 2 |             és a körülötte állókhoz így szólt:~- Mindenekfelett
 3 2 |            folytatá Gordon.~- Én is így számítottam - viszonzá Briant.~-
 4 2 |            véget falánkságuknak. De így minden jól végzõdött s néhány
 5 4 |            mulatságnak tekintették. Így illett ez a korukhoz. Már
 6 4 |             hajnalig virrasztottak.~Így múlt el a második éjszaka
 7 5 |            a pontok nem mozdultak s így csakhamar belátta, hogy
 8 6 |    vesszenek el ismeretlen tájakon.~Így gondolkozott Gordon. Briant
 9 6 |        készleteit kímélni lehetett.~Így múlt el a március hónap.
10 7 |         ösztöne hasznukra lehet, és így történt, hogy az értelmes
11 8 |             térni a Sloughi-öbölbe. Így nevezték el a partvidék
12 8 |   kiszabadított nyíláson, de Briant így szólt:~- Lássuk elõbb, mit
13 9 |    kiterjedésében a tenger áztatta.~Így dõltek dugába a tervek,
14 10|         mindig kelet felõl fújt, és így a munka kedvezõ körülmények
15 10|       egymáshoz illesztették volna. Így készült el a körülbelül
16 12|             visszatérvén társaihoz, így szólt:~- Vajon mi lehet
17 12| valamennyien visszatértek ebédre és így a kicsinyek elõtt sem lehetett
18 12|             lehetõleg csinosakat.~- Így cselekedtek az összes valóságos
19 12|          egyetértés teljes volt, és így könnyû volt az elnevezést
20 12|        megjelölt fõbb hegyfokoknak. Így keletkeztek az Északi-fok
21 12|   tekintélye nem lesz szükségtelen.~Így kiáltatott ki Gordon a Chairman-sziget
22 13|             befagy, lehetetlen lesz így eljárniuk. Gordon tehát „
23 13|          valamely jármûvet, amelyet így vagy amúgy a tengerre lehetne
24 13|            én enyészett el végképp.~Így végzõdött a tél. A kis gyarmatnak
25 14|            szavát készpénzül venni.~Így végzõdött a kaland és a
26 14|        négy-öt angol mérföldnyinél.~Így határoztatván el a dolgok,
27 14|             elõvette a távcsövet és így szólt:~- Amott van a túlsó
28 16|           Doniphan félrehívta õt és így szólt hozzá:~- Gordon, a
29 17|          hogy a lelked mélyén te is így gondolkodsz. Nem kell-e
30 17|             s megvilágítá a folyót, így az utat akadálytalanul folytatták
31 18|            Jakab öccsére tekintett, így szólt:~- Köszönöm, barátaim,
32 19|              egybehívta a társait s így szólt hozzájuk:~- Nem szükség
33 19|             félrevonta a bátyját és így szólt hozzá halk hangon:~-
34 19|         belépett a csarnok ajtaján, így szólt hozzá:~- Megtiltottam,
35 20|             angol mérföldnyinél, és így estig oda érhetünk anélkül,
36 21|     telepedjünk meg, és noha Briant így keresztelte el, remélem,
37 22|    fölegyenesedett és angol nyelven így szólt:~- Köszönöm... gyermekeim...
38 22|             jobb ha egyedül vagyok, így kevésbé veszik észre a közeledésemet.~
39 23|        felelé Kata. - Azért nevezik így, mert tejet ad, mégpedig
40 23|             hatalmába kerülnek, aki így megtudná, hogy mily kevéssé
41 23|          nagyon keserves dolog volt így élni azon a szûk térségen,
42 23|    Gordonnal egyedül maradt, utóbbi így szólt hozzá:~- Komolyan
43 24|       fölött lebeg. Kata ennélfogva így vigasztalta õket:~- Ne bámuljatok,
44 24|        sokkal több idõt igényelt és így óránál tovább tartott, míg
45 25|           ráismer Walston pipájára.~Így hát bizonyos, hogy a gonosztevõk
46 25|           szárazföldre kormányozza.~Így gondolkozott Kata. Nem önmagáért
47 26|            volt rá szükségük és épp így fognak gondolkodni Evans
48 26|          Walston pipájára ismert.~- Így van! - viszonzá Evans. -
49 27|            bebocsátani a társait és így lehetetlenné tenni minden
50 29|           megnézte a ladikot, aztán így szólt:~- Fiaim, mûszereink