Fejezet

 1 1 |              Erõsen el levén határozva annyi vitorlavásznat megtartani,
 2 2 |            fönntartani és átszállítani annyi hasznos tárgyat, amelyet
 3 2 |              kockán.~- Nekünk is éppen annyi gondunk van rá, mint neked! -
 4 3 |               költségeit, amelynél épp annyi figyelem fordíttatott a
 5 3 |    valószínûleg sohasem fog kitudódni. Annyi bizonyos, hogy a jacht köteleit
 6 4 |            iránt hozzá intéztek.~Végre annyi nap és annyi éjszaka után,
 7 4 |           intéztek.~Végre annyi nap és annyi éjszaka után, amelyeket
 8 4 |            mostani tartózkodási helyük annyi segélyforrást, hogy a készletekkel
 9 5 |          sziget volt e föld, akár nem, annyi bizonyos, hogy nem a térítõk
10 5 |          bátyjának se mert megvallani? Annyi bizonyos, hogy kivörösült
11 5 |                kevés égettbort, szóval annyi élelmiszert tartalmazott,
12 6 |             végtelen magányokban, ahol annyi veszély fenyegeti az utazót?~
13 6 |            ezen expedíció alatt, amely annyi komoly eshetõségeknek van
14 7 |             derék emberek voltak. Csak annyi látszott kétségtelennek,
15 8 |               látszik, nem tévedtem.~- Annyi bizonyos, hogy mégis víz
16 9 | utolérhetetlennek kell tekinteni? Csak annyi bizonyos, hogy ez az ember
17 11|               egészen megfehérített.~- Annyi bizonyos - mondá Doniphan -,
18 13|            némely napokon mégis maradt annyi bennük, amennyi elég volt
19 18|           Mindazonáltal a három vadász annyi vaddal tért haza, hogy nem
20 20|            Gordon.~- Komoly a dologban annyi - viszonzá Doniphan gõgösen -
21 20|          társai alig engedtek maguknak annyi idõt, hogy néhány darab
22 24|       távcsõjét tüzetesen irányozni. - Annyi bizonyos, a Keleti-folyó
23 25|               öt vagy hat óránál, mert annyi idõre volt szükség, hogy
24 26|             érzetének. Velük alkudozni annyi, mint kiszolgáltatni magunkat...~-
25 27|               a társai csábították el, annyi bizonyos, hogy õ is részt
26 28|             kihalt volna önbõl. Miután annyi gonosztettet követett el,
27 28|               Ily messzirõl rájuk lõni annyi lett volna, mint egyszersmind
28 28|       megsebesült Walstonnak alig volt annyi ereje, hogy elvánszoroghatott
29 29|           tartani, de Doniphannak volt annyi életereje, hogy teljes felgyógyulását
30 29|            lehet. Aztán Moko a ladikra annyi élelmiszert rakott, amennyi
31 29|         vendégszeretõ barlangot, amely annyi ideig nyújtott biztos menhelyet