Fejezet

 1 1 |           szalonon, megnyugtatta a társait és maga is valamivel kevesebb
 2 3 |     tanulni, részint pedig, mert a társait óhajtja felülmúlni. Bizonyos
 3 3 |       hajósinas fogadta Gordont és társait. A matrózok elmentek még
 4 8 |        volt, mikor Briant felkölté társait, akik szorosan be voltak
 5 11|       kívül esett, Briant fölkérte társait, hogy menjenek utána. A
 6 11|        illem érzetétõl indíttatva, társait fölszólította, hogy látogassák
 7 13|         fölött, hogy biztosíthassa társait a hosszú tél borzasztó eshetõségei
 8 13|          beleegyezett, de fölkérte társait, hogy az éj beállta elõtt
 9 15|            tartotta szükségesnek a társait fölkelteni. De az ordítás
10 16|       vezényletével, fölszólította társait, hogy a part mentében haladjanak
11 17|       örömmel üdvözölte visszatérõ társait.~ ~
12 19|            indulásra, egybehívta a társait s így szólt hozzájuk:~-
13 19|            Briant ekkor összehívta társait, akik a közelben maradtak.
14 22|        volt ez, amely Doniphant és társait meglepte a sziget északi
15 22|            szól, hogy Doniphant és társait a torkolatnál fogjuk találni.~-
16 22|       végezte, Briant értesíthette társait a helyzetrõl.~Eszerint tehát
17 23|            hátra, hogy meggyõzze a társait is. És 4-ikén este, miután
18 27| ártalmatlanokká teszik Walstont és társait.~Ha a ladik ott maradt volna
19 27|            volna ide bebocsátani a társait és így lehetetlenné tenni
20 28|   tanúsított, midõn megakadályozta társait, hogy engem megöljenek a
21 29|          Hurrák fogadták Evanst és társait, akiknek néhány nap leforgása
22 29|          Doniphan arra is fölkérte társait, hogy a két kis ágyút se