Fejezet

  1 1 |              egyik gyermek.~- Dolgozik, Gordon - felelé Briant, aki már
  2 1 |                   Menjetek le! - kiáltá Gordon -, menjetek le! Különben
  3 1 |          szabadulnunk - mondá Briant -; Gordon, maradj Doniphannal a kormánykeréknél,
  4 1 |              semmit se hallani - felelé Gordon, aki kihajolt a fedélzet
  5 1 |              zuhant a tengerbe! - mondá Gordon. - Hangja a schooner elõrészérõl
  6 1 |               és sík föld! - tevé utána Gordon, aki nagy figyelemmel nézte
  7 1 |      megmenekülnének.~Mialatt Doniphan, Gordon és Moko a kormánykerék mellett
  8 2 |            ízében megrendült. Briant és Gordon lementek a szobákba és meggyõzõdtek
  9 2 |            Briant-nak igaza van - mondá Gordon, ki komoly és hidegvérû
 10 2 |        feltétlenül szükséges - viszonzá Gordon. - A halászbárkák menedékhelyet
 11 2 |              szárazra jutnak?~Briant és Gordon figyelmesen vizsgálták a
 12 2 |            fejlõdhettek volna ebbõl, ha Gordon közbe nem lép.~Gordon, aki
 13 2 |                ha Gordon közbe nem lép.~Gordon, aki Briant után a legidõsebb
 14 2 |   Szerencsétlenségre még nem - viszonzá Gordon. - Ne makacskodjál, Doniphan.
 15 2 |                a ladikot használhassuk.~Gordon nagyon alkalmas pillanatban
 16 2 |              bármily megjegyzést tenni, Gordon azonban e kérdést intézte
 17 2 |              megkísérlésére? - folytatá Gordon.~- Én is így számítottam -
 18 2 |         magunkhoz némi eleséget - mondá Gordon. - Ha kénytelenek leszünk
 19 2 |                    Mit tegyünk? - kérdé Gordon.~- Nem tudom!... Nem tudom! -
 20 2 |          megtanít bennünket! - viszonzá Gordon. - Ne essünk kétségbe, Briant,
 21 2 |     cselekedjünk eszélyesen.~- Úgy van, Gordon, cselekedjünk! Ha nem hagyjuk
 22 2 |                  mindenáron.~- Úgy van, Gordon, mindenáron.~- Nem volna-e
 23 2 |         kockáztatnám, hogy elveszítjük, Gordon. Célszerû azt megtartani
 24 2 |                    Fiúk! fiúk! - kiáltá Gordon -, jertek ide és segítsetek
 25 2 |                fel a kötelet - vezénylé Gordon hidegen.~Társai siettek
 26 3 |               és az amerikai származású Gordon kivételével mindnyájan angol
 27 3 |              megtelepedtek.~Az amerikai Gordon tizennégy éves. Arcán és
 28 3 |          jóllehet nem angol származású. Gordon Bostonban született, de
 29 3 |               fajú vadászebet is, amely Gordon tulajdona volt, és sohase
 30 3 |        hajósinas kiáltásainak hallatára Gordon, Briant, Doniphan és még
 31 4 |                kifürkészése - Briant és Gordon az erdõben - Sikertelen
 32 4 |                már ez is valami - mondá Gordon. - De vajon melyik szárazföld
 33 4 |         legelsõk.~- Igazad van! - mondá Gordon.~- Ami pedig azt illeti,
 34 4 |                mit kell tennünk!... Jer Gordon, induljunk el a felfedezési
 35 4 |           fatörzsek hevertek. Briant és Gordon térdig lesüppedtek a száraz
 36 4 |            Szerencsétlenségre Briant és Gordon e sziklafalon, amely oly
 37 4 |              déli láthatárig.~Briant és Gordon visszatértek a Sloughi felé,
 38 4 |             mulatták magukat.~Briant és Gordon a nagyokkal rögtön közölték
 39 4 |      megjelentek. Mindazonáltal Briant, Gordon s Doniphan felváltva virrasztani
 40 4 |    megvizsgáljuk a dobozokat - viszonzá Gordon. - A legrosszabb esetben
 41 4 |         jachtunk tartalmát - jegyzé meg Gordon. - Nemcsak az evésre kell
 42 4 |           Service.~- Ám legyen - felelé Gordon. - Menjetek kicsinyek, hárman
 43 4 |                kísérd el õket.~- Értem, Gordon úr.~- És jól vigyázz rájuk! -
 44 4 |          szerszámokat, másfelõl Briant, Gordon, Baxter és Service megszámlálták
 45 4 |             égettbort, whiskyt és gint. Gordon az egyes megvizsgált tárgyakat
 46 4 |                és lõszerek tekintetében Gordon a következõ tételeket jegyezte
 47 4 |                  A mûszereket illetõleg Gordon a következõket jegyezte
 48 4 |           óhajtott otthonba viszi õket.~Gordon ezután pontosan számba vette
 49 4 |       lebocsátkozik.~- Úgy lesz - mondá Gordon. - Addig is, ha talán Doniphan
 50 5 |               part ezen oldalán - mondá Gordon egy nappal azután, hogy
 51 5 |                  Kétségkívül - viszonzá Gordon. - De ha van is, tudjuk-e,
 52 5 |                 igaza van - szólt közbe Gordon.~- Az ördögbe, Gordon! -
 53 5 |             közbe Gordon.~- Az ördögbe, Gordon! - kiáltá Doniphan -, ha
 54 5 |               avagy szigeten - viszonzá Gordon. - Ami pedig azt illeti,
 55 5 |                Ezt elismerem - viszonzá Gordon -, de mégis mielõtt elindulnánk
 56 5 |              gondoltam én is - viszonzá Gordon. - Igen! ez a hegyfok kétszázötven
 57 5 |             mérföldnyinél toronyirányt. Gordon aligha csalódott, mikor
 58 5 |              elméjükben meg se fordult.~Gordon és Briant úgyszólván állandóan
 59 5 |                figyelmeztetéseket, hogy Gordon célszerûnek látta, nem is
 60 5 |                szívesen vette volna, ha Gordon is elkíséri. De nagyon nyugtalan
 61 5 |                 megjárhatja az utat, és Gordon nyugodt lehet afelõl, hogy
 62 6 |                 kirándulás eredményeit. Gordon és a többiek eleinte élénk
 63 6 |               meg fog történni - felelé Gordon -, mert tudnunk kell, hogy
 64 6 |              idõjárás megengedi - mondá Gordon -, Doniphan és Briant kísértsék
 65 6 |                   Ám legyen - válaszolá Gordon. - Négyen elegen lesztek.
 66 6 |            meglátjuk! - mondá Doniphan.~Gordon bölcs tanácsai vetettek
 67 6 |                Sloughin fogják tölteni.~Gordon mindenekelõtt azt igyekezett
 68 6 |               tájakon.~Így gondolkozott Gordon. Briant és Baxter osztották
 69 6 |            hosszú zivataros napok alatt Gordon és társai a hajón maradtak,
 70 6 |               alapos javítást igényelt. Gordon az egész hajótestet a készletben
 71 6 |              mellyel segítséget hívtak.~Gordon, Briant, Service és Moko,
 72 6 |            Costar... bátorság! - kiáltá Gordon.~- És vigyázz, hogy a paripád
 73 6 |                egyetlen mód van - mondá Gordon. - Hanyatt kell fordítanunk.~-
 74 6 | harminclépésnyire lehetett a tengertõl, Gordon sietett is lesegíteni Costart
 75 6 |               órán túl tartani? - mondá Gordon.~- Nem tartana tovább, Gordon,
 76 6 |           Gordon.~- Nem tartana tovább, Gordon, ha bizonyosak volnánk abban,
 77 6 |               és állapodjunk meg abban, Gordon, hogy nem fogsz nyugtalankodni,
 78 6 |          terjedne fél napon túl - mondá Gordon. - De nem ez a fõ kérdés.
 79 6 |                töltsük...~- Igazad van, Gordon - viszonzá Briant -, és
 80 6 |                  ami lehetséges - mondá Gordon. - Holnap tehát útra fogtok
 81 6 |             déli sark felett tündöklik.~Gordon és társai az elválás elõestéjén
 82 7 |                szirtek tövéhez érjenek. Gordon azt tanácsolta nekik, hogy
 83 9 |              jobb partja - A vízmosás - Gordon jeladásai~Briant, Doniphan,
 84 9 |   haladéktalanul visszatérni a tanyára. Gordon kétségkívül nagyon nyugtalan,
 85 9 |                egy puskalövéssel felelt Gordon jeladására.~Miután Briant
 86 9 |      megérkezett a Sloughira.~Csakugyan Gordon, attól tartván, hogy társai
 87 10|             Briant-ra és három társára! Gordon, Cross, Garnett, Baxter
 88 10|       valamennyiük elõtt. Mindazonáltal Gordon e hír hallatára nem árult
 89 10|                 én, hajnalkor a nagyok: Gordon, Briant, Doniphan, Baxter,
 90 10|               olyannak, amilyen - mondá Gordon -, ha mindjárt össze is
 91 10|                Egy sátor alatt - felelé Gordon -, egy sátor alatt, amelyet
 92 10|               tél kezdetének felel meg.~Gordon az új tanya helyéül jól
 93 10|               elõre elkészítettek. Csak Gordon zsebkönyvében kellett utánanézniük,
 94 10|                a tutaj építését - mondá Gordon.~- Úgy van - viszonzá Baxter -
 95 10|                  próbáljuk meg! - mondá Gordon. - Ha az építés nagyobb
 96 10|                 nyújtott elég védelmet. Gordon és társai csak úgy tudtak
 97 10|                 várni.~- Miért? - kérdé Gordon.~- Azért, mert holnapután
 98 10|            utunkat. Vedd ezt fontolóra, Gordon. Ha kénytelenek volnánk
 99 10|                   Igazad van - viszonzá Gordon. - Legföljebb három napon
100 10|        padlójára, ahol azokat Briant és Gordon rendezték el, a terhet egyenletesen
101 10|           terhet egyenletesen elosztva, Gordon utasításai szerint. A nagyoknak
102 10|             élvezhetik. Csalódtak, mert Gordon újabb munkát indítványozott.~-
103 10|          üdvözölte.~- Lám, lám! - mondá Gordon Briant-nak -, Doniphan Angolország
104 10|            tulajdona - viszonzá Briant.~Gordon önkéntelen az arcát fintorította,
105 10|    meggondolatlanság volna - jegyzé meg Gordon -, mert a tutaj akadályokba
106 10|              parton, Phann kíséretében.~Gordon azt tanácsolta nekik, hogy
107 11|               Baudoin Ferenc sírjánál - Gordon és Doniphan - A konyha tûzhelye - ~
108 11|                     sietett közbeszólni Gordon. - Akár kellemes legyen
109 11|            pihenésnél egyébre. De elõbb Gordon, a kegyeletes illem érzetétõl
110 11|             elõl biztosítsák.~Egyelõre, Gordon tanácsára, mindezeket a
111 11|                ezt meg is tették.~Mikor Gordon a nandut meglátta, talán
112 11|      elgondolkozott.~Elképzelhetõ, hogy Gordon és társai, miután a Francia-barlangban
113 11|                 szabályosan szervezték. Gordon föltette magában, hogy mihelyt
114 11|       tanulmányaink folytatását - mondá Gordon - és méltányos is, hogy
115 12|                az esõ és a hó megszûnt, Gordon s a többiek a tutaj szétszedésével
116 12|            neszt.~A folyosóból kijönni, Gordon és Baxterhez közeledni,
117 12|                  Káprázat volt! - mondá Gordon. - Azt hitted, hogy...~-
118 12|               hogy...~- Menj oda magad, Gordon - viszonzá Briant -, tartsd
119 12|               kõfalhoz és hallgatózzál.~Gordon bemászott a szûk lyukba
120 12|              tudom elképzelni! - felelé Gordon. - Értesítenünk kell Doniphant
121 12|                a szirt mélyében laknak.~Gordon és a többiek halk hangon
122 12|                 Wilcox.~- Igaz - felelé Gordon - s én inkább azt hiszem,
123 12|                nélkül végzõdött, csupán Gordon konstatálta este, hogy a
124 12|                   Phann nem jelent meg.~Gordon kiment a barlang elé...
125 12|                 az eb nem hallhatta meg Gordon hangját, különben bizonnyal
126 12|           éjjeli szállásul - tevé utána Gordon.~- Úgy kell lenni! - viszonzá
127 12|             nélkül elkezdett ugrándozni Gordon körül. Nem kellett tehát
128 12|                és behatolt a folyosóba, Gordon, Doniphan, Wilcox, Baxter
129 12|          bírtunk megmagyarázni! - mondá Gordon.~De ha egy vagy több sakál
130 12|         teljesen kielégítõleg mûködtek.~Gordon és társai idõközben a folyosót
131 12|                Valóban, barátim - mondá Gordon -, mi nem is vagyunk egyebek...~- ...
132 12|                    Ezenfelül - folytatá Gordon - ha nevet adunk az öbölnek,
133 12|               legbölcsebbet közülünk... Gordon barátunkat!~- Igen!... Igen!...
134 12|                   Egy hurrát Gordonnak!~Gordon eleinte nem akarta elfogadni
135 12|         szükségtelen.~Így kiáltatott ki Gordon a Chairman-sziget kisgyarmatának
136 13|      Új-Zélandnál, legalább öt hónapig. Gordon gondolkozott is a szigorúbb
137 13|         szórakoztató idõtöltés is lesz.~Gordon, mint a gyarmat fõnöke,
138 13|             magukat a kicsinyek, dacára Gordon figyelmeztetéseinek, mikor
139 13|             amely, mint Service mondá, „Gordon tiszteletes úr” egy kis
140 13|                 Doniphan.~E pillanatban Gordon is odaérkezett és nagyon
141 13|          lehetetlen lesz így eljárniuk. Gordon tehát „rendes mérnökével”,
142 13|              takarékoskodni igyekeztek. Gordon nem szívesen adta hozzá
143 13|            Ettõl félni lehetett - mondá Gordon -, és nem is csodálkoznám,
144 13|        gondoltuk.~- Kétségkívül - mondá Gordon -, noha az atlaszunk sehol
145 13|                 Ez megmagyarázhatatlan, Gordon, és valóban nem tudom, milyen
146 13|           Elhagyni a szigetet! - kiáltá Gordon. - Te még mindig erre gondolsz,
147 13|             gondolsz, Briant?~- Mindig, Gordon. Ha építhetnénk valamely
148 13|             útra!~- Jó!... .jó! - mondá Gordon, - a dolog éppen nem sürgõs!...
149 13|               kis gyarmatunkat...~- Ej! Gordon barátom! - viszonzá Briant -,
150 13|          érezzük?~- Nagyon sok dologét, Gordon - viszonzá Briant, ki nem
151 13|            sziget összes erdõit.~- Nem, Gordon, de ideje megújítanunk a
152 13|           legyen! Akár még ma! - felelé Gordon. - Hány fokot jelez a hõmérõ?~
153 13|              volt oly rendkívül fontos, Gordon a folytatását másnapra halasztotta;
154 13|                halasztotta; mikor pedig Gordon parancsolt, akkor engedelmeskedni
155 13|              ismét oly hideg lett, hogy Gordon a kicsinyeket nem bocsátotta
156 13|              lobogó figyelmesekké tett.~Gordon beleegyezett, de fölkérte
157 14|              elrakták a ládákba, miután Gordon valamennyit ellátta számokkal
158 14|             készletei szaporodtak, noha Gordon felhívására a lõporral és
159 14|                vállukat vonogatták; sõt Gordon le is akarta beszélni Service-t
160 14|         Vigasztalódjál, Service - mondá Gordon -, semmire se mehettél volna
161 14|                expedícióban, és ezúttal Gordon is célszerûnek tartotta
162 14|              határoztatván el a dolgok, Gordon, Doniphan, Baxter, Wilcox,
163 14|            fogja találni struccmadarát?~Gordon, Doniphan és Wilcox puskákkal
164 14|            tapasztalás majd megmutatja.~Gordon magával vitte a kaucsukból
165 14|                 szerint, amelynek mását Gordon magával vitte, hogy a szükséghez
166 14|           valami akadály nem jön közbe.~Gordon és társai, akik elõtt Phann
167 14|                 a puskáját válláról, de Gordon visszatartóztatta.~- Kíméld
168 14|                a lõporodat.~- Ki tudja, Gordon, nincs-e ebben az odúban
169 14|            pompás pecsenye lesz - mondá Gordon.~- És én vállalkozom az
170 14|               az elsõ pihenõnél - mondá Gordon.~Fél órába került, míg a
171 14|                 a mindenféle vadnak, és Gordon nem bírta visszatartóztatni
172 14|              északi oldalát megkerülte.~Gordon elhatározta, hogy e helyen
173 14|               itt már nem volt iszapos. Gordon rézsútos irányt vett a tó
174 14|                  Ne álljunk meg - mondá Gordon -, és iparkodjunk odaérni,
175 14|                sûrû erdõvel és amelynek Gordon méltán adhatta a „Homok-sivatag”
176 15|              pont volt arra nézve, hogy Gordon és társai a vidéken végigtekintsenek.~
177 15|                ahonnét jöttünk - felelé Gordon.~- De elõbb reggelizzünk! -
178 15|            fogunk cselekedni - viszonzá Gordon. - Azt indítványozom, hogy
179 15|              vagyunk az erdõben - mondá Gordon -, és remélem, hogy Baxternek
180 15|             hegyfok északi részén volt. Gordon ehhez képest el is határozta,
181 15|                felé folytassák útjukat.~Gordon, miután magát az iránytû
182 15|              pompás virággal ékesíteni.~Gordon ekkor hasznos fölfedezést
183 15|               mondá Service.~És mielõtt Gordon megakadályozhatta volna,
184 15|            csalódásán.~- Miért mondtad, Gordon, hogy meg lehet enni? -
185 15|               meg lehet enni - viszonzá Gordon. - Az indiánok a gyümölcsbõl
186 15|                ételeit.~Itt fedezte föl Gordon a „pernettiát” vagyis teafát,
187 15|                 teakészletünket - mondá Gordon. - Vigyünk magunkkal néhány
188 15|             átjárót találtátok? - mondá Gordon.~- Minden bizonnyal ugyanaz -
189 15|             jobb partján - indítványozá Gordon. - Már öt óra van és miután
190 15|             ebéd elkészítéséhez látott. Gordon és Baxter pedig beljebb
191 15|            haladtak a sûrûségben, midõn Gordon jelt adott Baxternek, néhány
192 15|           hasonlítanak azokhoz - felelé Gordon. - Igyekezzünk ellopni egyet
193 15|           eltûntek az erdõ sûrûségében.~Gordon és Baxter a kecskéhez rohantak,
194 15|              kecskék?...~- Nem - felelé Gordon. - Azt hiszem, hogy inkább
195 15|               visszhangot keltett, hogy Gordon és a többiek is fölébredtek.~-
196 15|                  vagy kaguárok! - mondá Gordon.~- Egyik olyan veszélyes,
197 15|               Csak biztosra lõj - mondá Gordon. - Egyébiránt úgy hiszem,
198 15|                Phann nagy ingerültsége. Gordon alig bírta visszatartóztatni
199 15|                  Nem valószínû - felelé Gordon. - De azért mégis reggelig
200 15|             akadni Phann segélyével, ha Gordon nem tartotta volna fölöslegesnek
201 15|                 nagy erejénél fogva, ha Gordon, Wilcox és Service meg nem
202 15|              ölnünk.~- Megölni? - mondá Gordon. - Megölni! Mikor oly jó
203 15|                  Ez egy guanak - felelé Gordon -, és a guanakok igen jelentékeny
204 15|               fogadtatásban részesüljön Gordon és fõleg Baxter, aki nem
205 15|               tartani a bevonulását. De Gordon nem engedte. Célszerûbb
206 15|   Sport-teraszon játszott, bejelentette Gordon és társai közeledését. Briant
207 16|              hurrá Briant tiszteletére.~Gordon távolléte alatt is minden
208 16|                tudni akarta, és mihelyt Gordon hazaérkezett, közölte vele
209 16|               való volna ez? - viszonzá Gordon igen okosan. - Sokkal jobb,
210 16|             alkalmasabb menedékhelyrõl. Gordon el is határozta, hogy azonnal
211 16|                 is kellett gondoskodni. Gordon ezt a karám egyik sarkában
212 16|              Azonban az édes sütemények Gordon parancsára csakis vasár-
213 16|          kellett a cukorkészletet, amíg Gordon a Verem-erdõ sûrûségeiben
214 16|              cukorból vannak - viszonzá Gordon -, hanem hogy cukortartalmúak.
215 16|      Francia-barlangban berendezkedtek. Gordon a juharfák kérgén néhány
216 16|              italokkal is rendelkeztek. Gordon utasításai szerint Moko
217 16|             történt az is, hogy Baxter, Gordon kívánságára ruganyos kõrisfa
218 16|                 ejtettek.~Azonban, noha Gordon mindig ellenezte a lõszerek
219 16|                õt és így szólt hozzá:~- Gordon, a sakálok és rókák szemtelensége
220 16|          csapdákat felállítani? - kérdé Gordon, aki jól tudta, hova fog
221 16|            annyira szükséges - viszonzá Gordon - nem bánom, engedélyezek
222 16|               biztosra lõni.~- Jól van, Gordon, számíthatsz ránk! Ma éjjel
223 16|                Az idõ nagyon szép volt. Gordon tehát elhatározta, hogy
224 16|            gyalogolást. Briant kérésére Gordon kénytelen is volt megengedni
225 16|               ejtett.~- Víziló - felelé Gordon.~- De hiszen csöppet se
226 16|         Kevéssel múlt el tíz óra, mikor Gordon a Sloughi-öböl partjához
227 16|              part fövenyére sütkérezni, Gordon, Briant, Doniphan, Cross,
228 16|                örömünnepe, a karácsony. Gordon nem ok nélkül kívánta azt,
229 16|                 a távollevõ családokra.~Gordon tehát kijelentette, hogy
230 16|               és Wilcox, dacára az okos Gordon figyelmeztetésének, elkülönítették
231 17|               fog elmúlni anélkül, hogy Gordon oly nagy fakészletet ne
232 17|        rögeszmédhez ragaszkodsz - mondá Gordon -, és alig várhatod, hogy
233 17|              elmehess innét!~- Úgy van, Gordon, és meg vagyok gyõzõdve
234 17|     hazatérhessünk?~- Ám legyen - mondá Gordon - s miután úgy akarod, expedíciót
235 17|                Jól van, Briant - felelé Gordon. - Helyeslem a tervedet.
236 17|                 menne el Mokóval?~- Én, Gordon, miután nem vettem részt
237 17|                     Hasznossá! - kiáltá Gordon. - Hát nem tettél-e már
238 17|               nagy hálával?~- Hagyd el, Gordon! Mindnyájan teljesítettük
239 17|             alatt megjárhatjuk az utat.~Gordon még ugyanaznap bejelentette
240 17|             hajtotta. Fél órával késõbb Gordon és a többiek, akik a Sport-teraszról
241 17|                utasaink partra értek és Gordon örömmel üdvözölte visszatérõ
242 18|          játékok - Doniphan és Briant - Gordon közbelépése - ~Nyugtalankodás
243 18|            eredményesebbnek ígérkezett.~Gordon nem várta be a hideg idõ
244 18|                elkezdõdött volna, midõn Gordon, akit Dole értesített, sietett
245 18|                E pillanatban mindnyájan Gordon körül csoportosultak össze,
246 18|                  Doniphan - mondá ekkor Gordon szigorú hangon - ismerem
247 18|              követted el!...~- Valóban, Gordon - mondá Doniphan. - Errõl
248 18|                 megérdemled! - viszonzá Gordon.~- Ám legyen! - mondá Doniphan. -
249 18|                 gonosz fiú vagy - mondá Gordon -, mert rossz példát adsz
250 18|                 Nem, Doniphan! - kiáltá Gordon -, megtiltom. - Én, akit
251 18|             képest vissza is utasította Gordon kibékítési kísérleteit.~
252 18|               oly érezhetõvé vált, hogy Gordon elrendelte a csarnok kályháinak
253 18|                hét elõtt kiosztották és Gordon õrködött az egészségügyi
254 18|               Az év, amelynek tartamára Gordon a Chairman-sziget fõnökéül
255 18|               izgatottságban tartották. Gordon semleges akart maradni.
256 18|          bizonyosnak hitte, hogy õ lesz Gordon utóda, akár azért, mert
257 18|            szavazat kellett.~A szavazás Gordon elnöklete alatt két órakor
258 18|         szavazat ~Doniphan  3 szavazat ~Gordon  1 szavazat~Gordon és Doniphan
259 18|            szavazat ~Gordon  1 szavazat~Gordon és Doniphan nem akartak
260 19|             legérdemesebb társuk iránt.~Gordon õszintén kívánt szerencsét
261 19|                engedelmeskedtek neki és Gordon lényegesen megkönnyítette
262 19|                 otthon hagyván, Briant, Gordon, Doniphan, Webb, Cross,
263 19|                 el, ne feledjétek, hogy Gordon és én ezen a helyen fogunk
264 19|          valamely vadat láttak - felelé Gordon. - És a vadászösztön...~-
265 19|             miattuk?...~- Ej, ki tudja, Gordon. Mindenkor esztelenség ilyen
266 19|               jelt a kürtöddel! - mondá Gordon élénken.~Briant háromszor
267 19|             hollétük irányát.~Briant és Gordon hallgatózott... Nem hallottak
268 19|                    Mit tegyünk? - kérdé Gordon.~- Mindent meg kell kísértenünk,
269 19|             amely sûrûbbé vált.~Briant, Gordon és a többiek figyelmesen
270 19|           került fél órába, míg Briant, Gordon és a többiek a Francia-barlangig
271 19|                  ismétlé Briant, akiben Gordon és Baxter hiába igyekeztek
272 19|              õket.~- Várjatok! - mondá.~Gordon figyelmesen nézett a távcsõjével
273 19|                    Mi lehet ez? - kérdé Gordon.~- Emberek! - mondá Baxter.~-
274 20|               bennünket hagyni? - mondá Gordon.~- Elhagyni benneteket?...
275 20|            Elhagyni benneteket?... Nem, Gordon - felelé Doniphan. - Hanem
276 20|               beszélsz komolyan - mondá Gordon.~- Komoly a dologban annyi -
277 20|                 az elhatározást - mondá Gordon, aki belátta, hogy minden
278 20|               fogják tovaszállítani. Ha Gordon vagy valamelyik másik társuk
279 22|                oka.~Hiába igyekezett õt Gordon vigasztalni:~- Vissza fognak
280 22|               komolyaknak kell lenniük.~Gordon azt mondta: a „rossz évszak
281 22|                érez a fák alatt - mondá Gordon.~- Nem! Mert ez esetben
282 22|                És mindhárman elindultak Gordon kíséretében a Verem-erdõ
283 22|         Lélegzik!... Lélegzik! - kiáltá Gordon. - Kétségkívül az éhség,
284 22|          bevitték õt a csarnokba és itt Gordon és Service részesítették
285 22|         Francia-barlangba! - tevé utána Gordon. - Most szükségesebb, mint
286 22|              értük.~- Te, Briant?~- Én, Gordon!~- És hogyan?~- A ladikon,
287 22|               el van határozva? - kérdé Gordon.~- El! - felelé Briant.~
288 22|           véghez.~Mily örömmel fogadták Gordon és a többiek a távollevõket,
289 23|               Gordonnal a fölfedezését. Gordon elõhívta Service-t és mindketten
290 23|            Iszapos-erdõ szélére. Miután Gordon megvizsgálta a kérdéses
291 23|              gyerünk, fejjük meg a fát.~Gordon egy vágást ejtett a fa kérgén
292 23|                ellenfelekkel van dolga. Gordon, akinek tanácsára még most
293 23|                 Kata.~- De Kata - mondá Gordon - ha ön Walston kezébe kerülne?...~-
294 23|           Doniphannak igaza van - mondá Gordon. - Evans ismeri Walston
295 23|               se jutott a nevetés, csak Gordon kérdezte magában, vajon
296 23|                   Tehát holnap! - mondá Gordon.~Midõn Briant Gordonnal
297 23|        Legalábbis meg akarom kísérelni, Gordon.~- Nagyon veszélyes kísérlet
298 23|      kísérletnél?~- Te lennél a legelsõ Gordon, ha a sors téged jelölne
299 23|                a dolgot, Briant?~- Nem, Gordon! Aki közülünk feláldozza
300 23|             Talán!~És Briant megszorítá Gordon kezét.~ ~
301 24|               tartja?~Mikor Doniphan és Gordon eziránt kérdést intéztek
302 24|         elhajlási szöglet alatt Briant, Gordon, Service, Cross és Garnett,
303 24|             Menjünk a barlangba - mondá Gordon. - Már késõ van.~- Várj
304 24|                    Várj egy pillanatig, Gordon - mondá Briant. - Várj te
305 24|                  Tartozol vele? - kérdé Gordon.~- Igen!~Gordon megragadta
306 24|                   kérdé Gordon.~- Igen!~Gordon megragadta Briant kezét,
307 24|            nagyon nyomja a lelkemet!... Gordon, Doniphan... ha itt vagytok...
308 24|           gondolatodat, Briant! - mondá Gordon, megszorítva a társa kezét.~
309 24|               mily türelmetlenül várták Gordon és társai Briant jelzését.
310 25|              nagyon késõn ébredtek föl. Gordon, Doniphan, Briant és Baxter
311 25|               nagyon nyugtalanító volt.~Gordon helyesen jegyezte meg, hogy
312 25|            amely életét veszélyeztette. Gordon kénytelen volt a Sloughi
313 25|             kilenc óra tájban Briant és Gordon átmentek a Zéland-folyó
314 25|             Déli-mocsarak lapályait. De Gordon, aki utána jött, megállította
315 25|               egy pillanatig!~- Mi baj?~Gordon lehajolt és fölemelte a
316 25|                tárgyat.~- Nézd! - mondá Gordon.~- Ez nem kagyló - mondá
317 25|                     Pipa! - egészíté ki Gordon.~Gordon csakugyan egy feketés
318 25|             Pipa! - egészíté ki Gordon.~Gordon csakugyan egy feketés pipát
319 25|                senki se pipázik - mondá Gordon -, kétségtelen, hogy e pipát
320 25|             vagy Walston maga jött ide.~Gordon és Briant azonnal visszatértek
321 25|              hogy ez mit jelent - mondá Gordon.~- Ám legyen - viszonzá
322 26|             Átkelés a folyón - Tervek - Gordon indítványa - Föld kelet
323 26|               váratlan megjelenése után Gordon, Briant és Doniphan az elsõ
324 26|                õt a raktárterembe, ahol Gordon matrózruhákat adott át.
325 26|            elõttünk itt lakott - felelé Gordon.~- Francia-barlang?... Savern-szirtek? -
326 26|                tudhatta meg?... - kérdé Gordon.~- Mindjárt elmondom - felelé
327 26|              sárkányt? Talán jeladásra?~Gordon elbeszélte Evansnak, mi
328 26|                 mert ugyanazon a helyen Gordon és én egy pipa darabjait
329 26|               volna segédkezet! - mondá Gordon. - Hiszen a mi kis gyarmatunk
330 26|         elkerülni ezt a harcot? - mondá Gordon -, nem volna Walston hajlandó
331 26|               Mit akarsz ezzel mondani, Gordon? - kérdé Briant.~- Azt akarom
332 26|             Evans figyelmesen hallgatta Gordon szavait. Az indítvány gyakorlati
333 26|                megvitatásra.~- Valóban, Gordon úr - mondá -, minden mód
334 26|              Semmi esetre sem! - felelé Gordon.~- Nos hát akkor az erõszakot
335 26|                van, Evans úr - viszonzá Gordon - Helyezkedjünk védelmi
336 26|              legcélszerûbb!... Várjunk, Gordon úr. Ezenfelül van még egy
337 26|                Hogyan! Evans úr - mondá Gordon -, ön ezen a ladikon szándékozik
338 26|           szigetet?~- Minden bizonnyal, Gordon úr.~- Ezen a ladikon akar
339 26|                 szárazföld van? - mondá Gordon.~- De nem ám! - felelé Evans. -
340 26|              magános szigetén! - felelé Gordon.~- Szigeten, igen... de
341 27|               hónap óta laknak.~Briant, Gordon, Doniphan az atlasz fölé
342 27|            partokhoz.~- Hogyan! - mondá Gordon. - Csak ezek a tengerágak
343 27|                 És ha sikerülne - kérdé Gordon ösztönszerûleg - hatalmunkba
344 27|                 õket, Evans úr? - kérdé Gordon.~- Nagyon veszedelmeseknek,
345 27|                Nagyon veszedelmeseknek, Gordon úr. Egynek kivételével,
346 27|                      És hogyan? - kérdé Gordon.~- Talán azon módon, amely
347 27|                 üdvözölni? - jegyzé meg Gordon.~- Igaza lehet, Gordon úr! -
348 27|              meg Gordon.~- Igaza lehet, Gordon úr! - viszonzá a vitorlamester. -
349 27|               Én vállalkozom rá - mondá Gordon.~- Helyesen teszi, Gordon
350 27|               Gordon.~- Helyesen teszi, Gordon úr - viszonzá a vitorlamester. -
351 27|             után.~Néhány pillanat múlva Gordon, Briant, Doniphan és Baxter
352 27|           meglepetést színlelt, amelyet Gordon nem csekélyebb meglepetéssel
353 27|        embertársaik segélyére! - felelé Gordon. - Szívesen látjuk önöket.~
354 27|                 Szívesen látjuk önöket.~Gordon egy intésére Moko a ladikba
355 27|               egyébiránt nem kerülte el Gordon figyelmét - beléptükkor
356 27|           gyanánt használunk - viszonzá Gordon - abban elhelyezkedhetnek
357 28|              Evans, Briant, Doniphan és Gordon óvatosan kimentek a csarnokból
358 28|              ellenben, úgy mint Briant, Gordon, Doniphan, Cross, Service,
359 28|                 partjához közeledjenek.~Gordon hasztalan igyekezett visszatartani
360 28|                Briant.~- Igen! - felelé Gordon. - Ez nem állati nyom. Nézzétek
361 28|              múlt éjszakát - jegyzé meg Gordon.~- Sõt talán még itt volt
362 28|               Ide, Phann, ide! - kiáltá Gordon.~De az eb nem engedelmeskedett,
363 28|                  Megsebesültél? - kérdé Gordon és odafutott.~- Semmi baj,
364 28|                 odafutott.~- Semmi baj, Gordon, semmi baj! - felelé Service. -
365 28|              Francia-barlangba! - mondá Gordon. - Csak ott részesülhet
366 28|             fájdalmasan sóhajtott, hogy Gordon jelt adott a megállásra,
367 28|                 lesznek!~Evans, Briant, Gordon, Service, Wilcox lélekszakadtukból
368 28|                e percben Evans, Briant, Gordon, Service és Wilcox még mintegy
369 29|                ágyra fektette le. Kata, Gordon, Briant, Wilcox és a vitorlamester
370 29|                 Medveszikla kikötõjébe.~Gordon, Briant, Baxter és Wilcox
371 29|                 súlyosan.~Másnap Evans, Gordon, Briant és Baxter a jövõ
372 29|              teljesen nélkülözhetetlen?~Gordon mindenekelõtt félretette
373 29|         használhatni.~A Zéland-folyóból Gordon megtöltetett édesvízzel
374 29|           tûzetett ki.~Egy nappal elõbb Gordon visszaadta a háziállatok
375 29|                 part fái mögött. Csupán Gordon volt szomorú amiatt, hogy
376 30|            tanyatüzének füstje? - kérdé Gordon.~- Nem!... Ez hamarabb egy
377 30|                 iránt.~Mindenki bámulta Gordon óvatosságát, Briant önfeláldozását,