| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 8000 1 9 3 900 1 a 3868 abba 3 abban 14 abból 5 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 3868 a 838 az 702 és 679 hogy | Verne Gyula Az új hazában IntraText - Concordances a |
Fejezet
1 I | I. FEJEZET.~Jön a tavasz! - Fritz és Jack. - 2 I | Fritz és Jack. - Látogatás a Czápa-szigeten. - ~Két ágyúlövés 3 I | Czápa-szigeten. - ~Két ágyúlövés a szigetrõl. - Három ágyúlövés 4 I | Három ágyúlövés felel a tengerrõl.~A tavasz már 5 I | ágyúlövés felel a tengerrõl.~A tavasz már október második 6 I | második felében beköszöntött. A déli földtekén ezzel a hónappal 7 I | A déli földtekén ezzel a hónappal kezdődik a szép 8 I | ezzel a hónappal kezdődik a szép idő. A tél nem volt 9 I | hónappal kezdődik a szép idő. A tél nem volt nagyon zordon 10 I | tél nem volt nagyon zordon a szigeten, mely az Egyenlítő 11 I | Egyenlítő és Baktérítő közt, a déli szélesség tizenkilenczedik 12 I | hozzáfoghattak rendes munkájukhoz. A mióta Fritz megmentette 13 I | mióta Fritz megmentette a fiatal angol leányt a Füstölgő-Sziklán, 14 I | megmentette a fiatal angol leányt a Füstölgő-Sziklán, azóta 15 I | Füstölgő-Sziklán, azóta Zermatt úr, a felesége, négy fia és Jenny 16 I | hazájukra és szerettek volna a világgal érintkezni; de 17 I | lehetetlen volt, beletörődtek a sorsba, s igyekeztek élvezni 18 I | s igyekeztek élvezni azt a kevés örömet, a mit a végzet 19 I | élvezni azt a kevés örömet, a mit a végzet még meghagyott 20 I | azt a kevés örömet, a mit a végzet még meghagyott nekik.~ 21 I | még meghagyott nekik.~Ezen a napon Zermatt úr kora reggel 22 I | Felsenheimból, s kisétált a Sakál-patak partjára. Fritz 23 I | utánuk ment, Ernő azonban, a ki szeretett lustálkodni, 24 I | Zermattné meg Jenny ugyanekkor a háztartás, a takarítás apró 25 I | ugyanekkor a háztartás, a takarítás apró dolgaival 26 I | szép marad, mert már itt a tavasz.~- Mit fogunk ma 27 I | viszonzá Fritz. - Ha fölmegyünk a Sakál-patak mentén egész 28 I | Sakál-patak mentén egész a hídig, több halat foghatunk, 29 I | több halat foghatunk, mint a mennyit villásreggelire 30 I | Falkenhorstba, hogy megnézzem, a viharok nem rongálták-e 31 I | rongálták-e meg. Különben, mihelyt a szép idő állandó marad, 32 I | az eberfurti remetelakot, a Prospect Hill villáját... 33 I | egy szép pisztráng bekapta a horgomat... Hopp! vigyázz.~ 34 I | csakugyan kirántotta volna a vízből a képzelt halat, 35 I | kirántotta volna a vízből a képzelt halat, majd hangosan, 36 I | maradt volna Felsenheimban, a hol délelőttönkint olvasgatni, 37 I | tanulgatni szeretett, de a bátyja jó kedve őt is magával 38 I | kedve őt is magával ragadta. A három testvér tehát elindult 39 I | három testvér tehát elindult a patak jobb partján, de Zermatt 40 I | Jack csodálkozva.~- Arról, a mit minden esztendőben meg 41 I | szoktunk tenni, mihelyt a tavasz beköszönt...~Fritz 42 I | gondolkozva csóválta, vakargatta a fejét, s töprenkedve kérdezte:~- 43 I | annak az örömére, hogy itt a tavasz? - tréfált Jack.~- 44 I | dehogy! - szólt közbe Ernő, a ki épp most ért oda, s még 45 I | nyújtózkodott, dörzsölte a szemeit.~- Akkor hát az 46 I | Mert Ernőnek meg volt az a bocsátandó bűne, hogy nagyon 47 I | bűne, hogy nagyon szerette a jó falatokat.~- Szó sincs 48 I | sincs róla! - felelte Ernő a fejét rázva. - Apám csak 49 I | két lövést szoktunk tenni a Czápa-szigeten levő ágyúkból.~ 50 I | ágyúkból.~Valóban ez volt a szokás. Október második 51 I | csónakázni az Üdv öblén át a szigetre, fölhúzták Új-Svájcz 52 I | ágyúlövéssel üdvözölték a hazai zászlót. Aztán inkább 53 I | kíváncsiságból, szétnéztek a tengeren, hogy nincs-e valahol 54 I | hogy nincs-e valahol hajó, a mely meghallaná a lövéseket 55 I | hajó, a mely meghallaná a lövéseket és felelne rájuk?...~- 56 I | bizony meg feledkeztünk a kötelességünkről!... Jer 57 I | csak, Jack: készítsük el a kaiakot és menjünk... Egy 58 I | lehetünk.~- Mire való ez a czéltalan lövöldözés?... 59 I | ágyúinkat, de dörgésük csak a visszhangot ébresztik föl 60 I | szikláin!... Minek pazaroljuk a puskaport? - jegyzé meg 61 I | nevetve. - Szerinted, mivel a lövéseknek nincsen kézzelfogható 62 I | adunk jelt magunkról, még a parthoz közel járó hajók 63 I | vehetnek észre bennünket... A Czápa-szigeten fölvont lobogót 64 I | Czápa-szigeten fölvont lobogót a nyílt tengerről nem lehet 65 I | lehet meglátni: ellenben a két ágyúlövés legalább jó 66 I | hogy észrevetessük magunkat a netán erre járó hajókkal...~- 67 I | helyben Jack - éppen úgy, mint a haditengerészek teszik...~- 68 I | szólt most Fritz - csakhogy a haditengerészeknek sok ám 69 I | haditengerészeknek sok ám a puskaporuk, s ha elfogy, 70 I | okosabb volna abban hagyni a czéltalan lövöldözést.~- 71 I | ágyúlövést teszünk - kettőt a tél elején, kettőt a tél 72 I | kettőt a tél elején, kettőt a tél végén - ez még nem tesz 73 I | visszhangjának nem tetszik a dörgés: itt van Ernő... 74 I | anyánkat, - mondta Feri.~- És a kedves Jennyt is, - tette 75 I | Zermattné és Jenny Montrose, a kik szintén utánuk jöttek, 76 I | utánuk jöttek, kibukkantak a fák közül. Fritz először 77 I | anyját, aztán kezet szorított a fiatal leánnyal, a ki mosolyogva 78 I | szorított a fiatal leánnyal, a ki mosolyogva fogadta a 79 I | a ki mosolyogva fogadta a köszöntést; majd meglátva, 80 I | meglátva, hogy Jack egyenesen a patak kis kikötője felé 81 I | kikötője felé siet, ahol a csónakok álltak, azt kérdezte:~- 82 I | tengerre?~- De pedig az a szándékunk, Jenny! - viszonzá 83 I | mert mindig aggódott, ha a fiai csónakba ültek, bár 84 I | Nem mennek messzire: csak a Czápa-szigetre, hogy fölhúzzák 85 I | Czápa-szigetre, hogy fölhúzzák a lobogót és két ágyúlövéssel 86 I | Fritz meg Jack odajárnak a szigeten, Ernő, Feri meg 87 I | az ebédet.~Jack levitte a kaiakot a Sakál-patak torkolatáig, 88 I | Jack levitte a kaiakot a Sakál-patak torkolatáig, 89 I | s ott Fritz is beszállt. A többiek, a kik idáig kísérték 90 I | is beszállt. A többiek, a kik idáig kísérték őket, 91 I | szerencsés útat kivántak nekik, s a kis csónak vígan, gyorsan 92 I | csónak vígan, gyorsan siklott a tenger felé. A két testvér 93 I | gyorsan siklott a tenger felé. A két testvér egymás mögött 94 I | testvér egymás mögött ülve a kaiak szűk nyílásaiban, 95 I | kézzel, ügyesen hajtotta a kis csónakot, mely egyenesen 96 I | csónakot, mely egyenesen a felé a kis tengerszoros 97 I | csónakot, mely egyenesen a felé a kis tengerszoros felé siklott, 98 I | siklott, mely az Üdv öblét a nyílt tengerrel összekötötte.~ 99 I | Természete is szelídebb lett; a heves vérű, lobbanékony 100 I | higgadt férfi vált, s ezt a változást, talán tudtán 101 I | Montrose okozta. Mióta Fritz a Füstölgő-Sziklán megmentette 102 I | Füstölgő-Sziklán megmentette a fiatal leány életét, napról-napra 103 I | fényes és lágy volt, mint a selyem, kék szemei szelíden 104 I | szelíden ragyogtak, s mióta a sora a Zermatt-család keblébe 105 I | ragyogtak, s mióta a sora a Zermatt-család keblébe hozta 106 I | keblébe hozta őt, valósággal a vidámság, elégedettség költözött 107 I | elégedettség költözött a szegény hontalanok közé.~ 108 I | mintha testvére volna. A fiatal leány sem tudta elfeledni, 109 I | méltó öccse volt Fritznek. A huszonegy éves fiú mindenben 110 I | szívesen megbocsátották neki a tréfát, mert valóban jószívű 111 I | jószívű és derék fiú volt.~A kaiak e közben nyílként 112 I | közben nyílként surrant tova a vízen. A keleti sivár parton 113 I | nyílként surrant tova a vízen. A keleti sivár parton csak 114 I | homokdombok látszottak, míg a másik partot a zöldellő 115 I | látszottak, míg a másik partot a zöldellő bokrok, fák takarták, 116 I | zöldellő bokrok, fák takarták, a Sakál-patak torkolatától 117 I | Sakál-patak torkolatától egész a távol fekvő Csalódás-fokig.~- 118 I | szólalt meg Fritz, - hogy a mi új hazánk épen nem esik 119 I | új hazánk épen nem esik a hajók útjába, s az Indiai 120 I | az Indiai Óczeánnak ezt a részét ritkán látogatják.~- 121 I | Mert az bizonyos, hogy az a hajó nem svájczi hajó lenne, - 122 I | flottája nincs!~- De hát a jövő... Jack!... a jövő?... - 123 I | De hát a jövő... Jack!... a jövő?... - kérdezte Fritz.~- 124 I | kérdezte Fritz.~- A jövő? - viszonzá Jack. - 125 I | viszonzá Jack. - Nos, a jövő a jelen folytatása 126 I | viszonzá Jack. - Nos, a jövő a jelen folytatása lesz s 127 I | Jennyt... meg az apját, a ki azt hiszi, hogy leánya 128 I | hogy leánya is elveszett a Dorcas hajótörésében... 129 I | órai szorgalmas evezés után a kaiak orra partot ért a 130 I | a kaiak orra partot ért a Czápa-szigeten. Fritz és 131 I | vizsgálni az ültetvényeket, hogy a tél nem pusztította-e el 132 I | nem pusztította-e el őket. A szigetnek az a része, a 133 I | el őket. A szigetnek az a része, a hol az ültetvények 134 I | A szigetnek az a része, a hol az ültetvények voltak, 135 I | nagyon sokat szenvedett a viharoktól, mert egészen 136 I | előtt; az idei télen azonban a viharok ritkábbak voltak, 137 I | néhány fát döntöttek ki. A sövény-kerítés, melybe az 138 I | elég jól teleltek ki, mert a kerítésen belül bőven találtak 139 I | ötven darab legelészett a cserényben, s valószínű 140 I | s valószínű volt, hogy a számuk még növekedni fog.~- 141 I | kérdezte Fritz, gyönyörködve a vígan ugrándozó kedves jószágokban.~- 142 I | csak jönnek erre hajók, a melyek megveszik? - kérdezte 143 I | még fővárosa is... s ez a főváros maga Felsenheim 144 I | svájcziak, csupa svájcziak... A mi hazánk eléggé népes és 145 I | meglesz...~- Hm! - csóválta a fejét Fritz - a mi földieink 146 I | csóválta a fejét Fritz - a mi földieink nem igen szeretnek 147 I | benépesedik, meghazudtolja a nevét, mert lakosai nem 148 I | egészen hatalmába ejtette.~A két testvér körüljárta az 149 I | ültetvényeket, s végre ahhoz a félszerhez ért, mely alatt 150 I | félszerhez ért, mely alatt a két ágyút fölállították. 151 I | ágyút fölállították. Fölérve a dombra, messzelátóval vizsgálták 152 I | messzelátóval vizsgálták a tengert, de hiába. A nagy 153 I | vizsgálták a tengert, de hiába. A nagy síkon, mely a Csalódás-fok 154 I | hiába. A nagy síkon, mely a Csalódás-fok és az Üdv öblének 155 I | láttak semmit sem, csak a feketén csillogó szirtcsoportot, 156 I | csillogó szirtcsoportot, melyen a Landlord törést szenvedett.~ 157 I | törést szenvedett.~Bementek a nyitott félszer alá, s hozzáfogtak 158 I | félszer alá, s hozzáfogtak a munkához. Föl kellett húzniok 159 I | munkához. Föl kellett húzniok a félszer elé leásott árboczra 160 I | félszer elé leásott árboczra a piros-fehér svájczi lobogót, 161 I | ágyúlövéssel kellett üdvözölniök a hazai zászlót.~Mialatt Jack 162 I | hazai zászlót.~Mialatt Jack a lobogóval bajlódott, Fritz 163 I | megtöltötte és fölporozta a két ágyút. Ekkor fél nyolcz 164 I | Ekkor fél nyolcz volt. A szél alább hagyott, s a 165 I | A szél alább hagyott, s a végtelen tenger vakítóan 166 I | tenger vakítóan ragyogott a meleg, tavaszi verőfényben.~- 167 I | és hirtelen fölrántotta a zászlót az árbocz csúcsára, 168 I | zászlót az árbocz csúcsára, a hol vígan lobogott.~- Tüzet!... - 169 I | ismételte másodszor is és a két ágyúlövés dörögve verte 170 I | ágyúlövés dörögve verte föl a távoli hegyek visszhangját.~ 171 I | dugta be az ágyú csövébe a töltővesszőt, midőn hirtelen 172 I | dörrenés moraját hozta feléjük a szél.~- Mi volt ez? - kiáltott 173 I | csak! - mondta Jack halkan, a lélegzetét is visszafojtva.~ 174 I | második dörrenés rázta meg a levegőt, majd egy harmadik, 175 I | egy percz múlva követte a másodikat.~A két testvér 176 I | múlva követte a másodikat.~A két testvér kirohant a félszerből.~- 177 I | A két testvér kirohant a félszerből.~- Úgy van, úgy!... 178 I | mellett elmenve meghallotta a két ágyúlövést és felelt 179 II | II. FEJEZET.~A kaiak hazatérése. - A hír 180 II | FEJEZET.~A kaiak hazatérése. - A hír hatása. - Három napos 181 II | Kirándulás kémszemlére. - A hadihajó.~Mikor a czápa-szigeti 182 II | kémszemlére. - A hadihajó.~Mikor a czápa-szigeti két ágyú eldördült, 183 II | Felsenheim sziklái visszaverték a dörrenést és Zermatt úr, 184 II | dörrenést és Zermatt úr, a felesége és Jenny, Ernő 185 II | Ferencz mind fölszaladtak a partra, a honnan még láthatták 186 II | mind fölszaladtak a partra, a honnan még láthatták a gomolygó 187 II | a honnan még láthatták a gomolygó szürke füstöt, 188 II | zsebkendőiket lobogtatva feleltek a két lövésre, mely a hazai 189 II | feleltek a két lövésre, mely a hazai zászlót üdvözölte.~ 190 II | akartak menni, de Jenny, a ki messzelátóval vizsgálta 191 II | messzelátóval vizsgálta a tengert, egyszerre csak 192 II | Zermatt úr, látva, hogy a kaiak csakugyan elhagyja 193 II | kaiak csakugyan elhagyja a partot.~- Igazán különös! - 194 II | lesz-e, vagy rossz? ezen a kérdésen töprenkedett mindenki.~ 195 II | Valamennyien izgatottan nézték a kaiakot, mely rohamosan 196 II | is eszébe jutott, hogy ez a gyors visszatérés talán 197 II | talán menekülés is lehet a vadak elől... s aggódva 198 II | elől... s aggódva kémlelte a tengert mindenfelől, hogy 199 II | Közös akarattal mindnyájan a Sakál-patak torkolatához 200 II | Sakál-patak torkolatához siettek, a hol a kaiaknak ki kellett 201 II | torkolatához siettek, a hol a kaiaknak ki kellett kötnie. 202 II | izgatott várakozás után a kis csónak végre nyílsebesen 203 II | végre nyílsebesen befordult a patak kikötő-öblébe, s a 204 II | a patak kikötő-öblébe, s a két testvér a partra ugrott.~- 205 II | kikötő-öblébe, s a két testvér a partra ugrott.~- Nos, mi 206 II | Jack annyira kimerültek a nagy erőlködésben, hogy 207 II | némán mutogattak kelet felé, a nyílt tengerre.~- De hát 208 II | Fritz lihegve.~- Mit?... a két ágyúlövést a Czápa-szigetről? - 209 II | Mit?... a két ágyúlövést a Czápa-szigetről? - kérdezte 210 II | nem! - felelte Jack - nem a mi lövéseinket, hanem a 211 II | a mi lövéseinket, hanem a feleletet rájuk...~- Micsoda? - 212 II | kiáltott föl Zermatt úr - a feleletet?...~- Hát feleltek 213 II | álmélkodott Zermattné, összecsapva a kezeit. - Lehetetlen!~Jenny 214 II | még meg is toldotta ezzel a föltevéssel:~- Kétségtelen, 215 II | tévedt Új-Svájcz közelébe, s a mi két ágyúlövésünk fölébresztette 216 II | ágyúlövésünk fölébresztette a figyelmét...~- Hajó!... 217 II | S honnét hallottátok a lövést? - tudakolta Zermatt 218 II | Zermatt úr.~- Keletről, a nyílt tenger felől, - viszonzá 219 II | hosszú lehet, s rajta túl a nyílt tenger fekszik. Biztosan 220 II | ezt, mert Új-Svájcznak azt a részét még soha sem vizsgálták 221 II | ismét érintkezésbe hozhatja a világgal a Landlord szerencsétlen 222 II | érintkezésbe hozhatja a világgal a Landlord szerencsétlen hajótöröttjeit, 223 II | szerencsétlen hajótöröttjeit, a kik már tizenegy év óta 224 II | már tizenegy év óta élnek a világtól távol... olyan 225 II | isteni Gondviselés jóságát, a közeli megszabadulás lehetőségét 226 II | lehetőségét látták ebben a három ágyúlövésben... Zermattné 227 II | ágyúlövésben... Zermattné már a jövőn tépelődött, Jenny 228 II | tépelődött, Jenny apjára gondolt, a kiről azt hitte, hogy soha 229 II | vallásos volt mindig, s ez a vallásosság idővel egyre 230 II | gyökeret vert szívében. A fiú végtelenül szerette, 231 II | segítségére volt. Ő volt a legkisebb, s mégis, ha nagy 232 II | nagy ritkán súrlódás támadt a különben egyetértő családban, 233 II | egyetértő családban, ő volt a béke közvetítője, a ki megint 234 II | volt a béke közvetítője, a ki megint összhangot, szeretetet 235 II | összhangot, szeretetet hozott a viszálykodók közé.~Miután 236 II | ha elébe megyünk ennek a hajónak, még pedig a keleti 237 II | ennek a hajónak, még pedig a keleti part mentén, a mely 238 II | pedig a keleti part mentén, a mely valószínűleg északról 239 II | Ernő. - Lehetetlen, hogy a hajó kapitánya ne igyekezzék 240 II | még rendbe kell hoznunk a nagy csónakot, - jegyezte 241 II | mondta Fritz - elég lesz a kaiak is.~- Nem bánom! - 242 II | Zermatt úr.~Majd hozzátette:~- A fő az, hogy óvatosak legyünk. 243 II | ausztráliai pápuák kötöttek ki a keleti parton... de az Indiai-Óczeánt 244 II | Indiai-Óczeánt gyakran látogatják a kalózok, ezektől pedig minden 245 II | helyeselte Zermattné is - s ha ez a hajó csakugyan kalózhajó, 246 II | s olyan hullámokat vert a tengeren, hogy a kaiakkal 247 II | hullámokat vert a tengeren, hogy a kaiakkal nem lehetett megkoczkáztatni 248 II | viharos felhők kergetőztek a levegőben.~Zermatt úr már 249 II | úr már arra gondolt, hogy a nagy csónakot rendbe hozza, 250 II | azon indul el, de erről a tervéről is le kellett mondania. 251 II | toronymagasságra korbácsolta a habokat az Üdv öblében.~ 252 II | habokat az Üdv öblében.~Ez a váratlan vihar halomra döntötte 253 II | váratlan vihar halomra döntötte a szegény száműzöttek minden 254 II | elmúlik, ott lesz-e még a hajó, s nem menekült-e a 255 II | a hajó, s nem menekült-e a part közeléből, melyet, 256 II | melyet, ha fölhasználja a kedvező nyugati szelet, 257 II | legjobban. Azt mondta, hogy a hajó, talán éppen a vihar 258 II | hogy a hajó, talán éppen a vihar elől, bemenekül az 259 II | bemenekül az Üdv öblébe, a hol veszedelem nélkül horgonyt 260 II | horgonyt vethet, ha egyszer a keleti fokot megkerülte.~- 261 II | is!~- S ha fölmehetnénk a Prospect-Hillre, vagy akár 262 II | jobban szemmeltarthatnók a tengert.~Ez igaz volt, de 263 II | még rosszabbra fordult. A szél kettőzött erővel fújt, 264 II | sajtárból öntötték volna. A felhőszakadás annyira megdagasztotta 265 II | felhőszakadás annyira megdagasztotta a Sakál-patakot, hogy ki is 266 II | híja, hogy el nem tépte a Család-hidat is. Zermatt 267 II | hogy Felsenheimet megóvják a kiöntött víz rombolásától. 268 II | Zermattné és Jenny még a lábukat sem tehették ki 269 II | lábukat sem tehették ki a lakásból.~Oh, milyen szomorú 270 II | Mindnyájan rettegtek, hogy a hajó elmenekül a vihar elől 271 II | rettegtek, hogy a hajó elmenekül a vihar elől és soha többé 272 II | éjszaka még rosszabb volt; a vihar egyre jobban tombolt. 273 II | tombolt. Zermatt úr parancsára a fiúk lefeküdtek, s úgy osztották 274 II | Helyükről jól láthatták a tengert, egész a Czápa-szigetig, 275 II | láthatták a tengert, egész a Czápa-szigetig, s ha a hajó 276 II | egész a Czápa-szigetig, s ha a hajó arra téved, vagy esetleg 277 II | meghallották volna. Mikor a vihar kissé alább hagyott, 278 II | kissé alább hagyott, mind a négyen beburkolóztak viaszos 279 II | vászonköpönyegükbe, s elbukdácsoltak a Sakál-patak torkolatáig, 280 II | az orkán nem tépte-e el a csónak és a kaiak köteleit.~ 281 II | nem tépte-e el a csónak és a kaiak köteleit.~A vihar 282 II | csónak és a kaiak köteleit.~A vihar negyvennyolcz óráig 283 II | tartott. Zermatt úr és fiai a pogány időben alig bírtak 284 II | fél útra Falkenhorst felé, a honnan kissé nagyobb darab 285 II | tengert láthattak volna. A tenger egészen fehér volt 286 II | tenger egészen fehér volt a tajtéktól, s ilyen vad viharban 287 II | hajó sem merészkedhetett a partok közelében maradni.~ 288 II | reményeikről. Ernő, Jack és Feri, a kik már zsenge gyermekkoruktól 289 II | élethez, nem sokat törődtek a szabadulás lehetőségének 290 II | bánkódott Fritz, különösen a szegény Jenny miatt.~Mert 291 II | szegény Jenny miatt.~Mert ha a hajó csakugyan elmenekült 292 II | reményeiben... Megsemmisül a lehetőség, hogy viszontlássa 293 II | találkozik-e egyáltalában hajó, a mely az elhagyatott vidékre 294 II | reméljünk! - vigasztalta Fritz a szegény leányt, kinek bánata 295 II | mélyen meghatotta. - Ez a hajó... vagy egy másik... 296 II | dikére virradó éjszakán a szél végre megfordult, s 297 II | szél végre megfordult, s a vihar is megszűnt. Az Üdv 298 II | nagyon hamar lecsillapult a tenger, s hajnal felé már 299 II | Az egész család kijött a házból, s fürkészve nézte 300 II | házból, s fürkészve nézte a nyílt tenger szemhatárát.~- 301 II | tenger szemhatárát.~- Menjünk a Czápa-szigetre, - tanácsolta 302 II | Most már oly csöndes a tenger, hogy a kaiakban 303 II | oly csöndes a tenger, hogy a kaiakban is oda mehetünk.~- 304 II | Zermatt úr.~- Lehet, hogy a hajó még ott vesztegel valahol, 305 II | hogy újra visszatért, ha a vihar esetleg elverte a 306 II | a vihar esetleg elverte a parttól... Megint lőnünk 307 II | van! - kiáltott föl Jenny, a ki már maga is szeretett 308 II | maga is szeretett volna a szigeten lenni.~- Fritznek 309 II | sem elmulasztanunk... Ha a hajó csakugyan ott van, 310 II | csakugyan ott van, meghallja a lövéseinket és felel is 311 II | lövéseinket és felel is rájuk...~A kaiakot pár percz alatt 312 II | Fritz meg maradjon otthon a többiekkel.~Visznek magukkal 313 II | adhassanak az otthon valóknak. Ha a zászlót háromszor meglobogtatják, 314 II | meglobogtatják, s aztán a tengerbe dobják, akkor veszedelem 315 II | családot Falkenhorstba, a hová ők is utána mennek. 316 II | utána mennek. Ha azonban a zászlót csak kétszer lobogtatják 317 II | míg Zermatt úr és Jack a kaiakkal hazatér.~Ekkor 318 II | küldje Fritzet és Jackot, a kik már elég nagyok arra, 319 II | fessék be magukat úgy, mint a vademberek szokták, akkor 320 II | kevésbé lesznek gyanúsak a hajó legénysége előtt.~Ezt 321 II | hajó legénysége előtt.~Ezt a tanácsot el is fogadták. 322 II | tanácsot el is fogadták. A két testvér befestette magát 323 II | Félórával később pedig a kis kaiak gyorsan kisiklott 324 II | kaiak gyorsan kisiklott a nyílt tengerre a folyócska 325 II | kisiklott a nyílt tengerre a folyócska torkolatából.~ 326 II | folyócska torkolatából.~A Czápa-szigetnél Fritz egészen 327 II | Czápa-szigetnél Fritz egészen a parti szirtek közé kormányozta 328 II | szirtek közé kormányozta a kis kaiakot, hogy lehetőleg 329 II | lehetőleg rejtve maradhasson a vizsgálódó szemek elől. 330 II | evezés után sikerült elérniök a sziget nyugati kiálló szirtfokát, 331 II | mikor óvatosan megkerülték a kiugró földdarabot, egy 332 II | öbölben megpillantották a hajót. Háromárboczos korvett 333 II | árboczai le voltak szerelve, a parton pedig sátrak voltak 334 II | pedig sátrak voltak felütve a legénység számára.~Mihelyt 335 II | legénység számára.~Mihelyt a hajóról észrevették a kaiakot, 336 II | Mihelyt a hajóról észrevették a kaiakot, azonnal barátságosan 337 II | jelekkel csalogatták őket a hajóra: de Fritz és Jack, 338 II | meg voltak nyugtatva, hogy a korvett nem kalóz hajó, 339 III | III. FEJEZET.~A «Licorne» angol korvett. - 340 III | korvett. - Az ágyúlövések. - A sajka megérkezik. - ~A Wolston-család. - 341 III | A sajka megérkezik. - ~A Wolston-család. - Tervek 342 III | Wolston-család. - Tervek a jövőre. - A búcsú. - A korvett 343 III | Wolston-család. - Tervek a jövőre. - A búcsú. - A korvett elutazása.~ 344 III | Tervek a jövőre. - A búcsú. - A korvett elutazása.~A tíz 345 III | A korvett elutazása.~A tíz ágyúval fölszerelt « 346 III | hatvan embernek parancsolt. A matrózokon kívül volt a 347 III | A matrózokon kívül volt a hajóján egy angol család 348 III | négyen voltak: Wolston úr, a neje és két leányuk, Anna 349 III | Doll, az egyik tizenhét, a másik tizennégy éves. Wolston 350 III | volt még egy fia is, James, a ki ekkor a Fokvárosban lakott 351 III | fia is, James, a ki ekkor a Fokvárosban lakott nejével 352 III | nejével és kis gyermekével.~A Licorne hat héttel ezelőtt, 353 III | kikötőjét, s parancsnokának, a tengernagyi hivatal megbízásából, 354 III | nem maradt-e valami nyoma a Dorcas hajótörésének. Erről 355 III | Dorcas hajótörésének. Erről a hajóról már harmincz hónap 356 III | megtalálta és fölszedte a nyílt tengeren. De sem Greenfield 357 III | Greenfield kapitányról, sem a többi matrózokról és utasokról - 358 III | matrózokról és utasokról - a kik közt Montrose ezredes 359 III | volt - nem tudták, hogy a tengerbe vesztek-e, vagy 360 III | menekültek. Ezért bízták meg a Licorne parancsnokát, hogy 361 III | ismeretlen szigeteket, hátha a szerencsétlen hajótörötteknek 362 III | hadnagy rögtön megnézte a térképet, de sehol semmi 363 III | nyomát sem találta rajta a szárazföldnek. Ez a föld 364 III | rajta a szárazföldnek. Ez a föld tehát - valószínűleg 365 III | teljesen ismeretlen volt.~Mivel a hajón némi tatarozást kellett 366 III | tatarozást kellett végezni, a hadnagy elhatározta, hogy 367 III | hogy alkalmas öblöt keres a szigeten, s ott horgonyt 368 III | vet. Ez meg is történt, s a legénység azonnal hozzá 369 III | legénység azonnal hozzá fogott a munkához.~Két nap telt el 370 III | hangzó ágyúlövés vonta magára a parancsnok és a legénység 371 III | vonta magára a parancsnok és a legénység figyelmét. Erre 372 III | három ágyúlövés dördült el a Licorne födélzetén.~Ennél 373 III | azok látogassák meg őt, a kik a segítségére szorultak. 374 III | látogassák meg őt, a kik a segítségére szorultak. Matrózokat 375 III | árbocz-kosárba, hogy vizsgálják a szemhatárt: de hiába! sehonnan 376 III | semmi...~Dél felé kitört a vihar, mely három napig 377 III | három napig tartott. Mihelyt a vihar elcsöndesült, október 378 III | több ágyúlövés dördült el a szigetnek ama felén, a honnan 379 III | el a szigetnek ama felén, a honnan az első kettőt is 380 III | első kettőt is hallották. A Licorne parancsnoka két 381 III | kaiak jelent meg azok közt a szirtek közt, melyek kelet 382 III | szegélyezték. Littlestone hadnagy, a ki épen a födélzeten sétált, 383 III | Littlestone hadnagy, a ki épen a födélzeten sétált, szemügyre 384 III | szemügyre vette messzelátójával a kaiakot. Két sötétbőrű bennszülött 385 III | sötétbőrű bennszülött ült a kaiakban, mely óvatosan, 386 III | óvatosan, bujkálva közeledett a szirtek között. A hajó legénysége, 387 III | közeledett a szirtek között. A hajó legénysége, a hadnagy 388 III | között. A hajó legénysége, a hadnagy parancsára, barátságosan 389 III | szót is kiabált feléjük, de a kaiak, midőn már puskalövésnyire 390 III | már puskalövésnyire ért a hajóhoz, hirtelen megfordult 391 III | hirtelen megfordult és eltűnt, a merre jött.~A délután hátralevő 392 III | és eltűnt, a merre jött.~A délután hátralevő részében 393 III | délelőtt vízre bocsátják a nagy mentőcsónakot, s megfelelő 394 III | legénységgel útnak indulnak a sziget keleti és északi 395 III | tengerre akarták ereszteni a csónakot, a keleti szirtek 396 III | akarták ereszteni a csónakot, a keleti szirtek mögül, a 397 III | a keleti szirtek mögül, a hol tegnap a kaiakot látták, 398 III | szirtek mögül, a hol tegnap a kaiakot látták, egy tizenöt 399 III | bukkant elő s egyenesen a hajónak tartott. Mikor kibukkant 400 III | tartott. Mikor kibukkant a nyílt tengerre, hátsó árboczára 401 III | piros-fehér lobogót rántott föl, a következő perczben pedig 402 III | kisebb csónakot eresztettek a vízbe, melybe két férfiú 403 III | melybe két férfiú ült be, s a fehér lobogóval, mint a 404 III | a fehér lobogóval, mint a béke és barátság jelével 405 III | jelével gyorsan evezett a korvett felé.~Ez a két férfi 406 III | evezett a korvett felé.~Ez a két férfi Zermatt úr és 407 III | fia, Fritz volt. Fölérve a hajóra, elmondták, hogy 408 III | hajóra, elmondták, hogy ők a Landlord hajótöröttjei, 409 III | Landlord hajótöröttjei, s hogy a hajó már vagy tíz éve pusztult 410 III | végeztével Zermatt úr meghívta a parancsnokot, hogy látogassa 411 III | hadnagy örömmel fogadta a meghívást és nemsokára ő 412 III | nemsokára ő is ott volt a sajkában, a hol Zermatt 413 III | is ott volt a sajkában, a hol Zermatt úr bemutatta 414 III | Zermatt úr, - kérdezte a parancsnok - a hol ön már 415 III | kérdezte a parancsnok - a hol ön már tíz év óta lakik?~- 416 III | hogy meg is tartja ezt a nevét.~- Hát sziget ez, 417 III | az Indiai-Óczeánban; de a térképeken eddig még semmi 418 III | egy kaiakban...~- Oh, azok a bennszülöttek mi voltunk: 419 III | elmondta az ügyes cselt a hadnagynak, a min aztán 420 III | ügyes cselt a hadnagynak, a min aztán ez is jól mulatott.~ 421 III | ezredes ezóta már megtudta a Dorcas elsüllyedését, s 422 III | indulni Felsenheimba, s kérte a hadnagyot, hogy legyen szívesen 423 III | szívesen látott vendégük, de a parancsnok hallani sem akart 424 III | Először ő akarta megvendégelni a szegény hajótörötteket. 425 III | hajótörötteket. Teríttetett tehát a Licorne fedélzetén s miután 426 III | sátrat üttetett föl számukra a parton, hogy legyen hol 427 III | Betsie, - mondta Zermatt úr a feleségének, midőn egyedül 428 III | visszamehessünk Európába... Csak az a kérdés, hogy megragadjuk-e 429 III | Miért hagynók itt ezt a földet, a hol boldogok vagyunk? - 430 III | hagynók itt ezt a földet, a hol boldogok vagyunk? - 431 III | föl Zermatt úr, megölelve a feleségét - egészen a szívemből 432 III | megölelve a feleségét - egészen a szívemből beszélsz!... Csakhogy 433 III | magunkról van ám szó!... Hát a fiaink?...~- A fiaink?... 434 III | szó!... Hát a fiaink?...~- A fiaink?... Nos, ha nekik 435 III | ők még fiatalok, övék a jövő... s bármily fájdalmas 436 III | bármily fájdalmas lesz is a válás, ha menni akarnak, 437 III | még sokáig beszélgettek a jövőről, s csak hajnal felé 438 III | sziklába vájt otthonát, a kis gazdaságot, a kényelmet 439 III | otthonát, a kis gazdaságot, a kényelmet és jólétet, mit 440 III | tudott erőszakolni ezen a puszta szigeten. Legjobban 441 III | Legjobban tetszett minden a Wolston-családnak; és Wolston 442 III | Sőt kérem!~- Lássa, ez a nyugodt, boldog élet tetszik 443 III | családomnak, hogy meghúzódjunk a sziget valamelyik félreeső 444 III | megoszthatjuk önökkel azt a keveset, a mink van...~- 445 III | megoszthatjuk önökkel azt a keveset, a mink van...~- Éljen Új-Svájcz! - 446 III | koczintgattak.~- S éljenek, a kik itt maradnak! - tette 447 III | szólt, csak Jennyre nézett, a ki némán lehajtotta a fejét.~ 448 III | nézett, a ki némán lehajtotta a fejét.~Másnap aztán, hosszas 449 III | hosszas tanácskozások után, s a Licorne parancsnokának a 450 III | a Licorne parancsnokának a beleegyezésével, a következőket 451 III | parancsnokának a beleegyezésével, a következőket határozták 452 III | következőket határozták el.~A Wolston-házaspár, idősebb 453 III | idősebb leányával ott marad a szigeten; helyettük Fritz, 454 III | szállnak, s velük megy Doll is, a kisebbik Wolston-leány, 455 III | kisebbik Wolston-leány, a ki Fokvárosba utazik a bátyjához, 456 III | a ki Fokvárosba utazik a bátyjához, s aztán visszajön 457 III | vele meg egész családjával a szigetre. Ernő és Jack Új-Svájczban 458 III | szüleikkel.~Zermatt úr fölajánlta a szigetet Angliának. Littlestone 459 III | ajánlatot s megígérte, hogy a hivatalos birtokbavételt 460 III | Montrose kisasszonyt, - a kit apja bizonyára örömmel 461 III | Fokvárosból James Wolstont a feleségével, kis gyermekével 462 III | aztán mindent összeszedett, a mit csak Angliában pénzzé 463 III | Angliában pénzzé lehetett tenni: a sok gyöngyöt, mit eddig 464 III | csupa mulatságból halásztak, a korallokat, a szerecsen-diót, 465 III | halásztak, a korallokat, a szerecsen-diót, a vaníliát, 466 III | korallokat, a szerecsen-diót, a vaníliát, mellyel zsákokat 467 III | Ezeknek az árából Fritz a gyarmatosításhoz szükséges 468 III | gépeket veszi meg, mikor a szigetre visszatér. Ezenkívül 469 III | puskaport, ólmot és puskát, a mire nemcsak a vadászat 470 III | és puskát, a mire nemcsak a vadászat miatt, hanem azért 471 III | október 19-dikén hajnalban a Licorne fölszedte vasmacskáit 472 III | és indulásra készen állt. A búcsúzás nagyon érzékeny 473 III | búcsúzás nagyon érzékeny volt; a nők mind sírtak, s a férfiak 474 III | volt; a nők mind sírtak, s a férfiak is csak nehezen 475 III | Jenny és Doll fölszálltak a hajóra, mely lassan kifeszítette 476 III | méltóságteljesen nekivágott a végtelen tengernek. Három 477 III | ágyúlövéssel mondott végső búcsút a szigetnek, s erre Jack és 478 III | Ernő két lövéssel feleltek a Czápa-szigetről.~Egy óra 479 III | Czápa-szigetről.~Egy óra múlva a Licorne fehér vitorlái eltűntek 480 III | fehér vitorlái eltűntek a Csalódás-fok magas szirtjei 481 IV | Tíz esztendő története. - A Zermatt-család megtelepedése 482 IV | Zermatt-család megtelepedése a szigeten. - ~Zermatt úr 483 IV | Zermatt úr naplója. - A tizedik év vége.~Az 1803- 484 IV | dik év október hó 7-dikén, a Landlord háromárboczos hajó 485 IV | szenvedett az Indiai-Óczeánban. A hajó legénysége, mikor a 486 IV | A hajó legénysége, mikor a Landlord a szirteken megfeneklett, 487 IV | legénysége, mikor a Landlord a szirteken megfeneklett, 488 IV | sietett az egyik csónakba, a mely azonban, mivel túl 489 IV | volt terhelve, nem messze a hajótól elmerült és egyetlen 490 IV | matróz sem menekült meg.~A megfeneklett hajón csak 491 IV | megfeneklett hajón csak a svájczi eredetű Zermatt-család 492 IV | négy gyermekük, kik közül a legnagyobb, Fritz, tizenötéves, 493 IV | legnagyobb, Fritz, tizenötéves, a legkisebb, Feri, még csaknem 494 IV | menekülő matrózok és ez volt a szerencséjük.~Zermatt úr 495 IV | virrasztottak reggelig, a mikorra a vihar lecsendesült, 496 IV | virrasztottak reggelig, a mikorra a vihar lecsendesült, s a 497 IV | a vihar lecsendesült, s a tengerdagály lassan egy 498 IV | patak-torkolat felé hajtotta a tutajt.~Itt partra szálltak, 499 IV | segítségével, visszaevezett a hajóra és minden használható 500 IV | használható tárgyat lassankint a szigetre hordott. Több napig