Fejezet

 1 II    |                után sikerült elérniök a sziget nyugati kiálló szirtfokát,
 2 III   |               föld tehát - valószínűleg sziget - még teljesen ismeretlen
 3 III   |           legénységgel útnak indulnak a sziget keleti és északi partjának
 4 III   |               tartja ezt a nevét.~- Hát sziget ez, parancsnok úr? - kérdezte
 5 III   |              kérdezte Fritz.~- Úgy van: sziget, az Indiai-Óczeánban; de
 6 III   |            sincs.~- Mi nem tudtuk, hogy sziget, - mondta Ernő - soha sem
 7 III   |        családomnak, hogy meghúzódjunk a sziget valamelyik félreeső zugában...~-
 8 IV    |              vihar után, egy ismeretlen sziget partjain hajótörést szenvedett
 9 IV    |                hogy éhen halnak.~Mert a sziget hemzsegett mindenféle jóhúsú
10 IV    |          gyümölcs meg hasznos növény.~A sziget állatvilága szintén gazdag
11 V     |    Füstölgő-Sziklát?...~- Azt...egy kis sziget a Gyöngyház-öbölben...és
12 V     |              Zermatt úr egyenesen a kis sziget felé fordította a sajkát.
13 V     |              erőlködéssel evezett a kis sziget felé. Minél közelebb ért
14 V     |     világosabban látta a füstöt, mely a sziget közepén emelkedő hegyből
15 VI    |                 hogy hol fognak lakni a sziget új gyarmatosai, ha Montrose
16 VII   |                eszébe, hogy átkutassa a sziget belsejét is.~- Eszembe jutni
17 VII   |               kék gerinczét láttuk... A sziget tehát igen nagy lehet.~-
18 VIII  |               tegyünk egy kirándulást a sziget belsejébe...~- S ha tetszik,
19 VIII  |                arról, hogy kikutassuk a sziget belsejét.~- Azt hiszem, -
20 VIII  |               el, melyet valószínűleg a sziget legnagyobb folyója öntözött.
21 IX    |           határokkal volt elkülönítve a sziget többi részétől. Egyfelől
22 XI    |              pedig a vihar elhajtotta a sziget közeléből.~Senki sem aludt
23 XII   |       indulhassanak fölfedező útjukra a sziget belsejébe.~Legelőször is
24 XII   |             ejtik útba, ha elindulnak a sziget belsejébe.~Mivel Zuckertop
25 XII   |             harangja.~Zermatt úr most a sziget átkutatásáról kezdett beszélni.
26 XII   |               Ernő, hárman átkutatják a sziget belsejét. Ez a terv mindenkinek
27 XII   |              volt az Ígéret-földjéről a sziget másik felébe. Itt nehéz
28 XIII  |                mely az Ígéret földjét a sziget többi részétől elválasztotta.
29 XIII  |            hozzá Ernő, - hogy mekkora a sziget területe.~- Ha csak dél
30 XIV   |              zúgták vissza a bérczek:~- Sziget!... tudtam, hogy sziget!~
31 XIV   |                 Sziget!... tudtam, hogy sziget!~Nem sokkal aztán Ernő és
32 XIV   |          köröskörül be lehetett látni a sziget körvonalait. A tizenötszáz
33 XIV   |         tizenötszáz láb magas hegység a sziget déli felében emelkedett
34 XIV   | távolság-becsléshez, azt mondta, hogy a sziget körülbelül négyszáz négyszögmérföld
35 XIV   |              Jack.~- Sok igen nevezetes sziget még ekkora sincs, - tette
36 XIV   |             Ernő gondosan rajzolgatta a sziget körvonalait, öbleit, tengerbe
37 XIV   |      földnyelveit.~Ernő rajza szerint a sziget alakja széles, összenyomott
38 XIV   |            teljesen külön, magában álló sziget volt: a meddig a messzelátóval
39 XIV   |                nem itt történt, hanem a sziget nyugati oldalán!~- Szerencse
40 XIV   |               mondta:~- Ez a hajó nem a sziget felé igyekszik.~- Akkor
41 XVIII |               Új-Svájczban laknak; ez a sziget eddig ismeretlen volt, s
42 XVIII |               és Fritz ki nem fogytak a sziget szépségeinek, termékenységének
43 XVIII |              gyöngy még tömérdek volt a sziget vizeiben, s hogy a sziget
44 XVIII |               sziget vizeiben, s hogy a sziget maga nagyon termékeny: könnyen
45 XVIII |             Ferencz örömét, mert hisz a sziget méltán sorakozhatott Anglia
46 XVIII |       admiralitás sietett elhatározni a sziget birtokba vételét.~Az angol
47 XX    |                 tették, csak igen kevés sziget van: Amsterdam és Saint-Paul,
48 XX    |                aggódni kezdtek. Hátha a sziget partja sziklás és a hullámverés
49 XX    |  szerencsétlenség lett volna, mert ha a sziget kopár, lakatlan és terméketlen,
50 XX    |              nem lehetett látni, hogy a sziget vagy szárazföld mely irányban
51 XXI   |                 onnan szétnézni, hogy a sziget másik fele nem termékenyebb-e;
52 XXII  |               indulnak a sajkában. Ha a sziget csakugyan oly kicsiny, mint
53 XXIII |       Eredményes halászat. - Kísérlet a sziget átkutatására keleti ~irányban. -
54 XXVI  |                valami hajó lesz, mely a sziget túlsó felén vitorlázik, -
55 XXVI  |          dörrenésről ítélve; ilyen nagy sziget pedig tudtommal nincsen
56 XXVIII|                látszott mutatni, hogy a sziget kihalt, s egykori lakói
57 XXVIII|              észre a többiek is, hogy a sziget ormán, az ágyútelep fölött
58 XXIX  |            Talán valami hajóról, mely a sziget közelében jár...~- Hátha
59 XXIX  |                  de a tenger csendes, a sziget pedig alig van háromnegyed
60 XXIX  |                  nehéz volt egyenesen a sziget felé tartaniok.~Senki sem
61 XXIX  |               őket a sötéten kiemelkedő sziget felé, de ekkor eltért balra,
62 XXX   |              raktár is volt egyúttal, a sziget közepén, vagy ötszáz lépésnyire
63 XXX   |                 becses terhét, melyet a sziget közepén épült magtárba tettek;
64 XXX   |             vadak csónakraja elhaladt a sziget mellett, de a vadak nem
65 XXXI  |                pedig 700 lábnyi volt, a sziget egész kerülete tehát körülbelül
66 XXXI  |         fáradságos munkáját. Bejárták a sziget partjait, vigyázva, hogy
67 XXXI  |           Ferencz és John Block pedig a sziget éjszaki partjain czirkáltak.~
68 XXXI  |        hanyatt-homlok rohantak vissza a sziget belsejébe. Csak az volt
69 XXXII |                az első falu, s később a sziget fővárosa. A «Licorne», mint
70 XXXII |                megérkezése óta, midőn a sziget összes lakosságának s a
71 XXXII |               volt a nyílt tengerről.~A sziget lakossága napról-napra gyarapodott.
72 XXXII |               több hajó közvetítette. A sziget nyersterményei, az úgynevezett
73 XXXII |              kereskedés egyre fokozta a sziget lakóinak jólétét. Két nevezetes
74 XXXII |               jó kocsiút kötött össze a sziget belsejével és az Üdv-öböllel.~
75 XXXII |                brit kormány meghagyta a sziget függetlenségét, s a gyarmat
76 XXXII |       Szunda-tengerek bejáratát őrzi.~A sziget boldogulása és jövője most