Fejezet

 1 I     | villásreggelire elkölthetünk.~- Hát aztán? - tudakolta Jack.~- Aztán,
 2 I     |          aztán? - tudakolta Jack.~- Aztán, kedves fiam, - felelte
 3 I     |         üdvözölték a hazai zászlót. Aztán inkább gépiesen, mint kíváncsiságból,
 4 I     |         először megcsókolta anyját, aztán kezet szorított a fiatal
 5 I     |   piros-fehér svájczi lobogót, mely aztán ősz végéig ott maradt, s
 6 I     |            ősz végéig ott maradt, s aztán két ágyúlövéssel kellett
 7 II    |            hazai zászlót üdvözölte.~Aztán mindnyájan dolgukra akartak
 8 II    |         háromszor meglobogtatják, s aztán a tengerbe dobják, akkor
 9 II    |          kétszer lobogtatják meg, s aztán fölhúzzák az árboczra az
10 III   |           cselt a hadnagynak, a min aztán ez is jól mulatott.~Legnagyobb
11 III   |    szunnyadtak el egy kissé.~Reggel aztán az egész család hazament
12 III   |          lehajtotta a fejét.~Másnap aztán, hosszas tanácskozások után,
13 III   |    Fokvárosba utazik a bátyjához, s aztán visszajön vele meg egész
14 III   |    kisasszonnyal együtt.~Zermatt úr aztán mindent összeszedett, a
15 IV    |           csodás megmenekülésükért. Aztán Zermatt úr, fiai segítségével,
16 IV    |     kószáltak a szigeten.~Egy napon aztán, április 9-dikén, mikor
17 IV    |     pemmikánból és néhány tojásból. Aztán visszamentek aludni a sajkába.~
18 IV    |             Április 16-dikán reggel aztán Zermatt úr haza felé indult
19 IV    |         levelet adott át apjának, s aztán nyugat felé eltávozott.
20 V     |        Csalódás-fokot, s nem sokkal aztán épen horgonyt készült vetni
21 V     |      Valamennyien partra szálltak ; aztán Fritz elsütötte a pisztolyát,
22 V     |          múlva fölfordult, kevéssel aztán, hogy az első csónakot a
23 V     |             kis patak torkolatában. Aztán óvatosan kiszállt, s alig
24 V     |         Istennek megszabadulásáért. Aztán Fritz legott indulni akart
25 VII   |          bőven ellátták mindennel s aztán visszamentek Felsenheimbe
26 VII   |               felelte Zermatt úr.~- Aztán meg nem elég, hogy egész
27 VII   |           vágyakoztam soha másfelé. Aztán nem hagyhattam itthon a
28 VIII  |              mondta Wolston úr - ha aztán elfáradnak, megpihenhetnek,
29 VIII  |        alatt fönt volt a tetején, s aztán lekiáltott apjának meg Wolston
30 VIII  |         tengerpartra, megebédeltek, aztán még sétálgattak egy darabig,
31 IX    |             ki először a csónakból, aztán kiszálltak a többiek is,
32 IX    |      szélesebb, mélyebb és nagyobb, aztán meg mert mély, hajók befogadására
33 X     |               mondta Wolston úr - s aztán megkerüljük ezt a kiugró
34 X     |            én füstnek néztem.~Ebben aztán mindnyájan megnyugodtak.
35 XI    |             sehonnan sem kaptak rá. Aztán ismét megtöltötték az ágyúkat
36 XI    |            le Felsenheim közelében.~Aztán egy dörrenést hallottak...
37 XI    |             úr összeszedte magát, s aztán megnyugtatta őket... Ez
38 XI    |         három hölgy már imádkozott. Aztán még sokáig hallgatóztak:
39 XII   |           meglehetősen megtépett, s aztán fölszántották, bevetették
40 XII   |           bő zsákmánnyal tért haza.~Aztán bevetették a földeket. Ezen
41 XII   |             állatokat, s nem sokkal aztán behajtottak a tanya tágas,
42 XII   |     tapsoltak Ernő ügyes ötletének, aztán még egyszer összeölelkeztek,
43 XIV   |      botjával minden sziklát s csak aztán mert rálépni; Wolston úr
44 XIV   |             hogy sziget!~Nem sokkal aztán Ernő és Wolston úr is fölkapaszkodtak
45 XIV   |       tájékozni akarta volna magát. Aztán, ösztönére bízva magát,
46 XV    |     viszontlátják a kirándulókat, s aztán együtt várhatják a Licorne
47 XV    |            jártak ott... Nem sokkal aztán három elefánt bukkant ki
48 XV    |          Jacknak sehol semmi nyoma. Aztán egész estig keresték az
49 XVI   |       farkasétvággyal jól lakott, s aztán így beszélte el kalandjait:~-
50 XVI   |            vettem először az egyik, aztán a másik elefántot... A két
51 XVI   |        másik a vadász-tarisznyámat, aztán összekötözték a kezeimet,
52 XVI   |            időben Angliából?...~Így aztán napról-napra szorgosan vizsgálták
53 XVII  |            rendes iránytól... Akkor aztán beletettek ebbe a sajkába,
54 XVII  |            az utolsó eleséget is és aztán a szörnyű éhhalál következik!~-
55 XVII  |            láttak pár száz ölnyire. Aztán lassankint pirkadni kezdett
56 XVIII |           Jenny Montroset is.~Fritz aztán mindent megmagyarázott James
57 XVIII |             a szíves fogadtatásról.~Aztán visszatértek Angliába, a
58 XIX   |       szintén féltette a bőrét.~Így aztán, szeptember 13-án, mikor
59 XIX   |       megkötözték mind a négyüket s aztán az ájult kapitánnyal egyetemben,
60 XXI   |           nyel el bennünket. Holnap aztán majd meglátjuk, hogy letelepedhetünk-e,
61 XXI   |           mondta a vitorlamester. - Aztán ismét ön lesz a kapitány,
62 XXII  |           kopár, sivatag vidéken, s aztán már Harry Gould kapitányt
63 XXII  |          Fritz, - felelte Jenny - s aztán neked, mint férfinak, nem
64 XXII  |            és szegény anyád halála; aztán a keserves, kínos évek a
65 XXII  |        vitorlákat is partra vitték. Aztán megvárták a tenger-dagályt,
66 XXIII |          megszárították a ruháikat. Aztán lefeküdtek; de nem sokat
67 XXIII |            szívvel nézte a romokat. Aztán néhány szót súgott Ferencznek,
68 XXV   |       könnyelműen bebújt a likba, s aztán nem bírt visszamászni. Eleinte
69 XXV   |      kiabált és sírt félelmében, de aztán végkép kimerült és elájult;
70 XXVII |           bekerítik az antilopot, s aztán egyszerre rajtaütnek; csakhogy
71 XXVII |         néhányat rúgott lábaival, s aztán mozdulatlanul terült el
72 XXVII |            a szobák szellőzzenek, s aztán beszállásolták magukat.~
73 XXVIII|               még csak tíz percz... aztán kiértek az erdőből, s egyszerre
74 XXVIII|            a lombok közt, de rögtön aztán vissza is kapta.~- Mi az? -
75 XXXI  |        magtár és hombár tele van, s aztán itt vannak az antilopok
76 XXXI  |     perczben eldördült a második, s aztán a harmadik ágyúlövés, mire