Fejezet

 1 I     |               felelte Zermatt úr - majd csak akad valami dolgunk.
 2 I     |            vízből a képzelt halat, majd hangosan, vígan fölkiáltott:~-
 3 I     |            dörgés: itt van Ernő... majd kiengeszteli őket valami
 4 I     |               tette hozzá Fritz.~- Majd én figyelmeztetem őket, -
 5 I     |   mosolyogva fogadta a köszöntést; majd meglátva, hogy Jack egyenesen
 6 I     |    ugrándozó kedves jószágokban.~- Majd eladjuk, - viszonzá Jack.~-
 7 I     |        lesz...~- És ugyan mikor?~- Majd akkor, ha Új-Svájcz területén
 8 I     |      dörrenés rázta meg a levegőt, majd egy harmadik, mely körülbelül
 9 II    |         hagyta helyben Zermatt úr.~Majd hozzátette:~- A fő az, hogy
10 II    |          hajó... vagy egy másik... majd csak visszajön: miután most
11 V     |        gyümölcsökkel táplálkozott, majd később nyilat csinált, s
12 V     |         Fritz egyedül megy haza, s majd a sajkával tér vissza Jennyért,
13 VI    | megérkeznek, nekik már másutt kell majd házat építeniök, mert sem
14 VI    |            fölösleges termést...~- Majd lesz, - szólt közbe Zermatt
15 VII   |           a papunk?~- Hát Ferencz, majd ha visszajön - mondta Ernő.~-
16 VIII  |       beszéljen, - nevetett Ernő - majd eljön Jack ideje is, mikor
17 VIII  |           most már későn is van... majd holnap. S minek mennénk
18 VIII  |  mindenesetre a tengerbe szakad... Majd fölkeressük a sajkával,
19 X     |     Zermatt úr - de azért ne félj; majd meglátod, hogy akadnak mások,
20 X     |         alatt feljuthatunk-e rá?~- Majd meglátjuk, Ernő, majd meglátjuk.
21 X     |              Majd meglátjuk, Ernő, majd meglátjuk. Ámbár én nagyon
22 X     |            szándékkal, hogy otthon majd jobban megvizsgálja.~Nem
23 XI    |            ért, s a szörnyű dörgés majd megsüketítette őket. Másnap
24 XI    |              Próbáld csak kivenni: majd újra töltjük.~Jack bedugta
25 XII   |           hogy az eberfurti tanyát majd akkor ejtik útba, ha elindulnak
26 XII   |             vigasztalta őt Ernő. - Majd csak írunk!~- S hol a postás,
27 XIII  |              akár meg is hálhatunk majd ott, annál a kis ligetnél.~-
28 XIV   |      vagyunk; utazásunk eredményét majd szóval mondjuk el. Szerető
29 XIV   |          vigasztalta magát Jack. - Majd megjön a Licorne is és akkor
30 XVI   |            be szegény Jackot, a ki majd összerogyott az éhségtől
31 XVII  |         ismételte John Block. - De majd csak partot érünk valahogy...~-
32 XVII  |            sajka fenekét paskolta; majd a fiatal ember ismét megszólalt:~-
33 XVII  |      bennünket.~Megint csend lett; majd a sajka fenekén fekvő alakok
34 XVIII |          Zöldfoki szigetcsoportot; majd megkerülvén a Kanári- és
35 XX    |         viszonzá Jenny gyöngéden - majd megsegít bennünket a jó
36 XX    |         hajó ágyúlövéseit...~És ha majd egy hónap, másfél hónap
37 XX    |        valószínűleg egész nap kell majd evezniök, hogy partra jussanak.~
38 XXI   |           kell tartanunk. - Holnap majd meglátjuk a többit...~-
39 XXI   |            bennünket. Holnap aztán majd meglátjuk, hogy letelepedhetünk-e,
40 XXI   |             mondta John Block - én majd a tyúkokat fogom el.~És
41 XXII  |           évek a Füstölgő-Sziklán; majd boldogult apád halála...~-
42 XXII  |            volt, s a vitorlamester majd a nyakát törte: ha Fritz
43 XXIII |     kedvesem, - mondta Jenny: - és majd én is varrok neked két vitorlát.
44 XXIII |       fogynak!~Mi lesz belőlük, ha majd csak halakkal, csigákkal
45 XXIV  |        miatt, de azért is meg kell majd tenniök, hogy a széltől
46 XXIV  |      kezdett és mindenütt kereste, majd a barlang küszöbéről hangosan
47 XXIV  |            hívta. - Semmi felelet!~Majd a vitorlamester kezdett
48 XXVI  |       röpdösve szállt éjszak felé, majd meg ismét visszasietett
49 XXVII |          bőven terem Új-Svájczban: majd vadászunk!~- Puska nélkül? -
50 XXVII |            elég gyors lábunk!... S majd meglátja, kapitány, hogy
51 XXVII |      férfiak nem törődtek vele; ők majd meghálnak a szabad ég alatt:
52 XXVII |         fognak szólni akkor, mikor majd meglátják azt a csodát,
53 XXVII |         fölöklelt; hanem bosszúból majd a fejét eszem meg, mert
54 XXVII |         kergetőztek a magas fűben; majd struczok egész falkákban
55 XXVII |          közben poharaztak tovább. Majd, mikor elálmosodtak, mindenki
56 XXVIII|   Felsenheimba érve úgy is kiderül majd minden. Valamennyien indulni
57 XXXI  |            kedves házunkban!~- Ej, majd csak megszabadulunk tőlük