Fejezet

 1 I    |          ágyúlövés a szigetrõl. - Három ágyúlövés felel a tengerrõl.~
 2 I    |          őt is magával ragadta. A három testvér tehát elindult a
 3 II   |     hazatérése. - A hír hatása. - Három napos zivatar. - ~Kirándulás
 4 II   |         Jenny, - viszonzá Fritz - három ágyúlövést, még pedig rendes
 5 II   |        lehetőségét látták ebben a három ágyúlövésben... Zermattné
 6 II   |       vele, hanem megfordultak és három órai evezés után ismét kikötöttek
 7 III  |         volt, mert főkormányosát, három matrózzal együtt, egy Sydneybe
 8 III  |        kellett: s pár percz múlva három ágyúlövés dördült el a Licorne
 9 III  |         felé kitört a vihar, mely három napig tartott. Mihelyt a
10 III  | beszélgetés közben meg ebédeltek, három sátrat üttetett föl számukra
11 III  |  nekivágott a végtelen tengernek. Három ágyúlövéssel mondott végső
12 IV   |  visszamentek aludni a sajkába.~A három következő napon, április
13 VI   |    fáradságos munkák, melyekben a három nő tőlük telhetőleg segített
14 VI   |    Zermatt úr - akkor úgy is lesz három havi szabad időnk.~S november
15 VI   |     termékeny földeket.~Ekkor már három hónap telt el a Licorne
16 XI   |           Licorne, mert akkor már három hónappal előbb kellett volna
17 XI   |          tehát a szobába, a hol a három hölgy már imádkozott. Aztán
18 XII  |       dolgozzanak ők is magukért.~Három nap alatt elvégezték a munkát
19 XII  |       Ernő felügyelete mellett, a három férfi pedig elvégzi a mezei
20 XII  |          a hölgyek is elkísérik a három fölfedezőt, s a sziklaszorosnál
21 XII  | megindultak, s mivel a tanya csak három mérföldnyire volt, remélhették,
22 XIII |            A sziklás hegyláncz.~A három utas, mihelyt keresztül
23 XIII |        éjjeli őrséget szervezzen; három óránkint váltották föl egymást
24 XIII |           Reggel már csak mintegy három mérföldnyire lehettek a
25 XIII |        fenyő-tobozokkal dobálta a három utast. Ezek a puskáikkal
26 XIV  |          Jack nyomába lépjenek.~A három utas minden baj nélkül ért
27 XIV  |        fölmászásra fordítottak, a három utas nem nagyon sietett.
28 XIV  |     sivárabb és ijesztőbb volt. A három kutató elnémult, míg a puszta
29 XIV  |        közt, a kiket szeretünk: s három hónap múlva talán a Gondviselés
30 XV   |    beszélgettek - természetesen a három kirándulóról, akik már negyednapja
31 XV   |    vigasztalta őket Zermatt úr. - Három napig tartott, míg a hegy
32 XV   |       csak föl nem tették, hogy a három férfi hazafelé jövet megváltoztatta
33 XV   |           ott... Nem sokkal aztán három elefánt bukkant ki a kis
34 XV   |         indulni is akartak, mikor három óra tájban délután oly heves
35 XVI  |          Licorne» ~egyre késik. - Három heti várakozás. - A felsenheimi
36 XVI  |          el kalandjait:~- Mikor a három elefántot üldözőbe vettem,
37 XIX  |       poggyászukkal átköltöztek a három árbóczos «Flag» födélzetére,
38 XIX  |         megfigyeli a hadnagyot.~A három első hétben az utazás nagyon
39 XIX  |           vihart jelzett. Délután három óra tájban hirtelen oly
40 XIX  |  engedelmesen lement a szobájába.~Három napig tartott ez a szörnyű
41 XIX  |       hogy mi történik oda fönt a három nővel és a gyermekkel! Ráadásul
42 XIX  |      kezdték sorsukat. A sajkában három hordó édes víz; négy zsák
43 XX   |        kormányoznia kellett. De a három férfi, bár ki volt éhezve,
44 XX   |         evezéssel!... Szerencsére három óra tájban némi kis szellő
45 XXIII|    vitorlamester faragott neki.~A három nő, egyedül maradván, szomorúan
46 XXIV |        kapitány számítása szerint három hónap múlva bekövetkezik
47 XXV  |          hallani sem akart erről.~Három órakor tehát együtt folytatták
48 XXVI |           kitartással küszködtek.~Három órakor fölértek és sóvárogva
49 XXIX |            s rövid szóváltás után három elvált tőlük. Egyenesen
50 XXX  |         nyoma sem volt, ámbár már három hónap óta meg kellett volna
51 XXXI |   Felsenheim pinczéjében még volt három hordó puskaporuk, a mit
52 XXXII|     surlódások ne támadjanak.~Még három hét sem múlt el a «Licorne»
53 XXXII|    kimagaslott a fák közül, s már három mérföldnyiről látható volt
54 XXXII|     belsejével és az Üdv-öböllel.~Három évvel azután, hogy Anglia