Fejezet

 1 I    |       kérdezte Zermatt úr.~- Nem, - viszonzá Fritz. - Ha fölmegyünk a
 2 I    |              Nagyon helyes, apám, - viszonzá Fritz. - De mivel ma délelőtt
 3 I    |           az a szándékunk, Jenny! - viszonzá Jack vidáman megfordulva
 4 I    |            Nincs, kedves leányom, - viszonzá Zermattné - én az alatt
 5 I    |         kérdezte Fritz.~- A jövő? - viszonzá Jack. - Nos, a jövő a jelen
 6 I    |      jószágokban.~- Majd eladjuk, - viszonzá Jack.~- Hát azt hiszed,
 7 I    |          kényszerítve voltunk rá, - viszonzá Fritz. - De én attól félek,
 8 I    |       kiáltott föl Jack.~- Nem... - viszonzá Fritz - az lehetetlen!...
 9 II   |       hallottak?...~- Azt, Jenny, - viszonzá Fritz - három ágyúlövést,
10 II   |             a nyílt tenger felől, - viszonzá Fritz - s én azt hiszem,
11 III  |     találkozunk.~- Jól is tették, - viszonzá Littlestone hadnagy - mert
12 III  |             hol boldogok vagyunk? - viszonzá Zermattné. - Mi már öregek
13 VII  |          kérdezte Jack.~- Nem az! - viszonzá Wolston úr nevetve.~- Lám! -
14 VII  |              Azért, mert ön angol - viszonzá Zermatt úr - s az angoloknak
15 VII  |    útitervét!~- Persze, hogy meg! - viszonzá Ernő tréfásan - sőt alig,
16 VII  |         kellene megbizonyosodnunk - viszonzá Wolston úr.~Végre abban
17 VIII |           megmenekült.~- Úgy van, - viszonzá Zermatt úr - ámbár nem tudhatjuk,
18 VIII |            a tiéd is, kedves Ernő - viszonzá Jack, s hol testvérére,
19 IX   |      Köszönöm a megtiszteltetést, - viszonzá a fiatal leány elpirulva -
20 X    |               Valóban messze van, - viszonzá Zermatt úr - de azért ne
21 XIV  |            Wolston úr.~- Úgy van, - viszonzá Ernő; - például, ha az emlékezetem
22 XIV  |      kiáltott föl Jack.~- Nem az, - viszonzá Ernő, kezébe vévén a messzelátót -
23 XV   |         reméljük, hogy jó hírrel! - viszonzá Zermatt úr.~- Mi volt ez? -
24 XV   |      lesznek.~- Persze, hogy azt! - viszonzá Zermatt úr nevetve - mert
25 XVII |           mint ezt a szélcsendet, - viszonzá a vitorla-mester bosszúsan -
26 XVII |          magam sem tudom pontosan - viszonzá John Block. - Azok a gazemberek
27 XVII |         korán van, hogy virradjon - viszonzá a vitorla-mester. - Különben
28 XVII |              A hová neki tetszik! - viszonzá a vitorla-mester - csak
29 XVIII|        Nyolcz-kilencz hónap múlva - viszonzá Fritz - s akkor a szigetet
30 XX   |         kerekedik az a sűrű felhő - viszonzá Ferencz.~- De hátha csak
31 XX   |         ránk...~- Oh, édes Fritz, - viszonzá Jenny gyöngéden - majd megsegít
32 XXI  |      mennünk.~- Akárhogy lesz is, - viszonzá Fritz - az bizonyos, hogy
33 XXI  |           inkább önökre számítunk - viszonzá Ferencz. Horgásszanak addig,
34 XXII | sziklasziget...~- Semmi az, Fritz - viszonzá Jenny, vidámságot erőltetve. -
35 XXV  |       tűnődve.~- S ha kivezet is, - viszonzá a vitorlamester vállat vonva: -
36 XXV  |        Alighanem a sziklacsúcsra, - viszonzá John Block futtában.~De
37 XXVI |      nincsen a Csöndes-óczeánban, - viszonzá a kapitány.~- De bizonyos-e,
38 XXIX |          hevesen.~- Felsenheimba! - viszonzá Fritz.~- Jó, menjünk hát
39 XXXI |         csónakjukat...~- Mindegy, - viszonzá Zermatt úr: - azért mi csak
40 XXXI |             szorongva.~- Úgy van, - viszonzá Fritz, - és innen jött...~
41 XXXI |          John Block.~- Rajta hát! - viszonzá Fritz.~Mindnyájan a bástyához