Fejezet

 1 I    |              Ekkor fél nyolcz volt. A szél alább hagyott, s a végtelen
 2 I    |               moraját hozta feléjük a szél.~- Mi volt ez? - kiáltott
 3 II   |       megváltozott. Nyugat felől erős szél támadt, s olyan hullámokat
 4 II   |             még rosszabbra fordult. A szél kettőzött erővel fújt, s
 5 II   |             dikére virradó éjszakán a szél végre megfordult, s a vihar
 6 VIII |      vitorlaköteleknél voltak, hogy a szél erejének megfelelően tágabbra
 7 VIII |    szorosabbra húzzák a vitorlákat. A szél lassankint alább hagyott,
 8 X    |              ölnél. A sajka, melyet a szél is segített útjában, óránkint
 9 XV   |              tájban délután oly heves szél támadt, hogy nem merészkedhettek
10 XV   |              lehetett...~S hátha ez a szél nem csökken, sőt éjszaka
11 XV   |           felé - mondta Wolston úr.~A szél nem változott, sőt vihar
12 XVII |          közelében voltunk; s mivel a szél állandóan nyugatról fújt,
13 XVII |       izgatottan. - Talán föl támad a szél?~Az arczát mintha megsimította
14 XVII |        föltartotta... Nem tévedett: a szél okozta gyorsabb párolgás
15 XVII |           érzett; számítása szerint a szél dél felől kerekedett.~Rögtön
16 XVII |            fölött... Ezt pedig csak a szél teheti... fölpaskolja a
17 XVII |            sajka felé.~- Ez valóban a szél! - mondta most Fritz is.~-
18 XVII |           most Fritz is.~- Úgy van, a szél! - bólintott John Block,
19 XVII |          kezdett a kormánnyal, hogy a szél, ha hozzájuk ér, neki fekhessék
20 XVII |             bennünket.~Félóra múlva a szél már érezhető volt, bár még
21 XVII |        tűztányérától.~Öt óra tájban a szél már néhány fonálnyi sebességgel
22 XVIII|                mikor az addig kedvező szél egyszerre csak megfordult.
23 XX   |              vágott közbe Ferencz - a szél lankad, s alighanem végkép
24 XX   |                Viszont, ha a sajkát a szél és a habok szeptember 27-
25 XX   |              kissé pihentek.~A gyönge szél is gyorsabban vitte a sajkát,
26 XXIV |      felhősödni kezdett. Éjszak felől szél kerekedett, s a tompa moraj
27 XXIV |              pitymallani kezdett, s a szél szűntével a tenger háborgása
28 XXV  |          vihar támadt éjszak felől. A szél erről az oldalról nem érte
29 XXV  |            egy kevés.~Igaz, hogy ha a szél délről fújt, a tenger egyre
30 XXV  |          fütyülést is hallott.~- Ez a szél... az éjszaki szél... -
31 XXV  |               Ez a szél... az éjszaki szél... - szólt magában halkan.~
32 XXV  |           fölsikoltott örömében. Ha a szél így besüvölt a második barlangba,
33 XXV  |              valamennyien hallották a szél süvöltését, érezték hidegét;
34 XXV  |            dörrenést hozott feléjük a szél...~- Ez ágyúszó volt! -
35 XXVI |    álmélkodott Jenny.~E pillanatban a szél meglibbentette a lobogót,
36 XXVI | elhagyatottságukat.~Az egyre erősbödő szél lassankint kezdte szerte
37 XXXI |         hangos ágyúdörrenést hozott a szél éjszak felől.~A lövést a