Fejezet

 1 I     |             az ágyúkat, de alig dugta be az ágyú csövébe a töltővesszőt,
 2 II    |           lefeküdtek, s úgy osztották be maguk közt az őrködést,
 3 II    |             hogy Jack és Fritz fessék be magukat úgy, mint a vademberek
 4 III   |          vízbe, melybe két férfiú ült be, s a fehér lobogóval, mint
 5 VII   |               hogy minél előbb járjuk be kis birodalmunkat.~- Még
 6 VIII  |              az volt; a téres, szinte be sem látható síkon nem volt
 7 IX    |       meglehetős magas hegyek szegték be a három-négy mérföld széles
 8 IX    |          Lombos faóriások árnyékolták be a buja fűvel borított talajt,
 9 XII   |             juhok legelőit kerítették be, s új tetőt kellett csinálni
10 XIV   |             pihenni.~Innen köröskörül be lehetett látni a sziget
11 XIV   |          elmúlt.~- Úgy van! - fejezte be Ernő s elővévén jegyzőkönyvét,
12 XVI   |              a vállukon, ölben vitték be szegény Jackot, a ki majd
13 XVI   |             tetejét bambusszal födték be, még pedig oly erősen, hogy
14 XIX   |         melyet csak nehezen tömhettek be. A víz még így is egyre
15 XIX   |     ugyanekkor roppant hullám csapott be a féloldalt dőlt hajó födélzetére.~-
16 XXI   |             volt kötve, nem láthatták be az egész területét. A part
17 XXI   | nyolcz-kilenczszáz ölnyi szélességben be volt ékelve kétfelől igen
18 XXI   |               fazékba tenni - fejezte be James.~A négy férfi visszaindult
19 XXI   |           mérföld széles öböl nyomult be a sziklás, homokos partba,
20 XXI   |            Hát a horgászás hogy ütött be?~- Meglehetősen, - felelte
21 XXII  |               kerüljük meg, - fejezte be a kapitány. - Két nap múlva,
22 XXIV  |          ellenben, ha itt lesz a tél, be kell zárkózniok a barlangba,
23 XXIV  |             és csaknem ájultan vitték be őt a barlangba.~- Én nem
24 XXV   |                Nem itt ég! - kiáltott be John Block, a ki már kiért
25 XXVI  |               oly meredek fal szegi-e be, mint a Teknősbéka-öböl
26 XXVII |            nagy állatok ügetve tértek be az erdőbe, a honnan messze
27 XXVIII|         sietve fölkiáltott:~- Menjünk be!~Fölérve a nyitott verandára,
28 XXVIII|               Keletről a tenger zárta be a szemhatárt; de a végtelen,
29 XXIX  |       bizonyára nagy csapatban törtek be.~S egyre gyötrőbb, gyilkosabb
30 XXIX  |               tanácsolta, hogy várják be az éjszakát, de Ferencz
31 XXIX  |              féltünk, nem következett be, - szólt végre a kapitány. -
32 XXXI  |         többiek óvatosabbak voltak és be akarták várni a holnapot,
33 XXXI  |            karabélyaik tusával verték be a bástyára kapaszkodók fejeit,