Fejezet

 1 I     |          Czápa-szigeten levő ágyúkból.~Valóban ez volt a szokás. Október
 2 I     |     megbocsátották neki a tréfát, mert valóban jószívű és derék fiú volt.~
 3 II    |         siethetnek ily nagyon?~- Pedig valóban sietnek, - mondta Zermatt
 4 V     |              Mindnyájan arra néztek, s valóban, az öböl nyugati felében
 5 VIII  |                valóságos köves Arábia!~Valóban az volt; a téres, szinte
 6 X     |              el odáig - mondta Ernő.~- Valóban kár, - mondta Zermatt úr
 7 X     | visszaereszkedünk az öbölbe.~Ez a hely valóban gyönyörű volt, s mindnyájan
 8 X     |     tölgyfaliget zöldellt.~- Ez a hely valóban alkalmas arra, hogy várost
 9 X     |            messze van Felsenheimtől.~- Valóban messze van, - viszonzá Zermatt
10 X     |                  kérdezte Ernő, - hogy valóban abból a hatalmas, déli hegylánczból
11 XII   |              őszintén megdicsért, mert valóban ügyes és ízléses volt.~-
12 XIV   |                és távozik a szigettől.~Valóban, semmi kétség sem volt benne,
13 XV    |              kiáltott föl Wolstonné.~S valóban, mintegy háromszáz lépésnyire,
14 XV    |      kivitorlázni a nyílt tengerre.~Ez valóban kétségbeejtő állapot volt!...
15 XVII  |               füleit hegyezve figyelt: valóban hallani lehetett valami
16 XVII  |          közelednék a sajka felé.~- Ez valóban a szél! - mondta most Fritz
17 XVIII |             fiatal leány.~- A meghívás valóban csábító, Zermatt úr, - szólt
18 XX    |                mondja, hogy látta...~- Valóban láttam is, - ismételte Ferencz -
19 XX    |              érkeznie!~És Új-Svájczban valóban aggódtak is. Most október
20 XX    |                hónap múlva a «Licorne» valóban megérkezik Új-Svájczba,
21 XX    |               valamennyien ujjongva.~S valóban, alig félmérföldnyire közvetlenül
22 XXI   |               hinni, hogy patkányok...~Valóban, ily távolról úgy tetszett,
23 XXIV  |             azt sem látni sehol!...~És valóban, az albatrosz sem volt sehol;
24 XXV   |        szabadba: - A tüzelőszerünk ég!~Valóban, a villám fölgyújtotta ezt
25 XXV   |            fölött, s remélhették, hogy valóban följutnak a fönsík tetejére.~
26 XXVI  |          csalódtak... a mit hallottak, valóban ágyúlövés volt...~- Bizonyosan
27 XXVI  |         meglibbentette a lobogót, mert valóban az volt és John Block fölkiáltott:~-
28 XXVIII|             ormán, az ágyútelep fölött valóban ott lobog a piros-fehér
29 XXIX  |               nagyon valószínű volt; s valóban, mikor a csónak öt-hat kőhajításnyira
30 XXXI  |         sipkáját a levegőbe hajítva.~S valóban, a csónakok, folyton a keleti-part
31 XXXII |              boldogulása.~A mentő-hajó valóban a «Licorne» volt, mely a