Fejezet

 1 I     |         És a kedves Jennyt is, - tette hozzá Fritz.~- Majd én figyelmeztetem
 2 I     |         kelet felől lőttek!... - tette hozzá Fritz.~Hát csakugyan
 3 II    |         csak Falkenhorstra is, - tette hozzá Jack - sokkal jobban
 4 III   |   éljenek, a kik itt maradnak! - tette hozzá Ernő.~Fritz nem szólt,
 5 VI    |         vidékét is öntözhetjük - tette hozzá Wolston úr.~- Így
 6 VII   |          utazni...~- Magam is! - tette hozzá Ernő lelkesülten -
 7 VII   |  hajózzuk körül a nagy sajkán! - tette hozzá Jack.~- Úgy van, -
 8 IX    |       megbecsülhetetlen kincs, - tette hozzá Zermatt úr. - Sokkal
 9 IX    |        Akkorra meg besötétedik - tette hozzá Ernő.~- Ez igaz -
10 X     |       nem akasztanak bennünket - tette hozzá Zermatt úr.~A vidéken,
11 X     | hasadékok közt.~- Jack ugyan jól tette, hogy nem erre jött! - mondta
12 XI    |         úr a következő számítást tette:~- Most június 15-dike van;
13 XI    |          hogy imádkozunk értük - tette hozzá Wolston úr.~Visszamentek
14 XIII  |         a dúsan növő moha puhává tette, mintha szőnyeggel lett
15 XIII  |  egyúttal azt is megláthatjuk, - tette hozzá Ernő, - hogy mekkora
16 XIV   |       sziget még ekkora sincs, - tette hozzá Wolston úr.~- Úgy
17 XV    |          valamennyiüket boldoggá tette. Két rövid nap múlva viszontlátják
18 XVI   |     semmit...~- S különben is, - tette hozzá Wolston úr - ki tudja,
19 XVII  |        És magában fogcsikorgatva tette hozzá:~- A földet!... a
20 XVIII |             És mi valamennyien - tette hozzá Doll Wolston, a bátyjához
21 XVIII |       mihelyt egyszer a szigetre tette a lábát - felelte a fiatal
22 XVIII |     bánatában vakmerően koczkára tette az életét, s ezért veszett
23 XIX   |          Sem Isten büntetését! - tette hozzá Ferencz.~- Eresszétek
24 XXVIII|  hirtelen.~- Még pedig rögtön, - tette hozzá Ferencz.~- Mindenek
25 XXVIII|     Fritz.~- Induljunk rögtön! - tette hozzá Ferencz.~E pillanatban
26 XXIX  |        lesz a tengerdagály is, - tette hozzá Fritz - mely csaknem
27 XXIX  |             Jó barátok jönnek! - tette hozzá a kapitány.~- Mi vagyunk!...
28 XXXII |  tizenkét éven át, s termékennyé tette a sohasem művelt földet,