Fejezet

 1 I    |             ha a fiai csónakba ültek, bár valamennyi kitűnően értett
 2 II   |             hajóra: de Fritz és Jack, bár most már meg voltak nyugtatva,
 3 III  |              volt, hogy az esetleges, bár nem valószínű támadásokat
 4 VI   |         keletkeznek Új-Svájczban...~S bár Jacknak épen nem tetszett
 5 X    |      kanyarodott. Wolston úr és Ernő, bár a nap égetően sütött, lankadatlanul
 6 X    |             Baj nélkül ért az öbölbe, bár Jack néhányszor látni vélt
 7 XI   |             fiam - mondta Zermatt úr.~Bár a tenger még erősen hullámzott,
 8 XIII |             volna s ezért Wolston úr, bár nem szívesen, éjjeli szállás
 9 XVII |               szél már érezhető volt, bár még nem volt elég erős arra,
10 XIX  |              leteperték a foglyokat s bár ők kétségbeesetten védekeztek,
11 XX   |            kellett. De a három férfi, bár ki volt éhezve, elcsigázva,
12 XX   |       Kerguelen-szigetcsoport. Innen, bár e szigetek legtöbbje lakatlan,
13 XXI  |       Kedvesem, - mondta most Fritz - bár látszólag semmi veszély
14 XXIV |           többször sóhajtva mondta:~- Bár csak inkább a hajónk tört
15 XXV  |          hosszú, hideg télre?~Másnap, bár a vihar már lecsillapult,
16 XXVI |            czukorsüveg aljához értek. Bár nagyon fáradtak voltak,
17 XXVII|            ugrott az állatnak, de ez, bár maga is elesett az összeütközéstől,
18 XXVII| meg-megzavarta az éjszaka csöndjét, s bár nagyon távolról, az erdőből
19 XXIX |          szigeten is halálcsend volt, bár a csónakban ülők tudták,
20 XXX  |            sem fogytak a vigasságból, bár sorsuk, helyzetük rendkívül
21 XXXI |               mindnyáján megtörtek, s bár belső aggodalmait mindenki
22 XXXI |              Ezt hitték mindnyájan, s bár nem merték egymásnak mondani,
23 XXXI |               rohantak a bástyának, s bár a két ágyú kartácstüze szörnyű
24 XXXII|        legelésztek és nem szöktek el, bár a vadak szabadon bocsátották
25 XXXII|            estek kétségbe. Csüggedten bár, de Isten gondviselésében