Fejezet

 1 I     |            halat, majd hangosan, vígan fölkiáltott:~- Előre hát! Indulj!...~
 2 II    |                tengert, egyszerre csak fölkiáltott:~- Nini! Fritz és Jack már
 3 V     | Gyöngyház-öbölben, mikor Ernő hirtelen fölkiáltott:~- Egy vadember!~Mindnyájan
 4 V     |              kaiak közelebb jött, Jack fölkiáltott:~- Hiszen ez Fritz!...~Csakugyan
 5 VII   |      tiszteletére.~Egyszerre csak Jack fölkiáltott:~- Hát az állataink?...~-
 6 IX    |        figyelmesen vizsgálta a partot, fölkiáltott:~- Ah, ez a vidék ugyancsak
 7 XIV   |             hogy Ernő önkénytelenül is fölkiáltott:~- Milyen szerencse, hogy
 8 XIV   |               fordult s ekkor hirtelen fölkiáltott:~- Ah, nem oda kell nézni,
 9 XVII  |              fölült, s kétségbeesetten fölkiáltott:~- Jobb lenne, ha mindjárt
10 XVII  |              árbocz kötelein, ujjongva fölkiáltott:~- Föld!... Föld!...~ ~
11 XIX   |        legénységhez fordulva, hangosan fölkiáltott: - Ide hozzám, fiúk!~- Hurrah
12 XIX   |          ökölre szorítva, hörgő hangon fölkiáltott a hajóra:~- Nyomorultak!
13 XXI   |           miután megkóstolta, örvendve fölkiáltott:~- Édesvíz!~- És ráadásul
14 XXI   |             midőn egyszerre csak James fölkiáltott:~- Mi mozog ott a homokon?...
15 XXVI  |              Fritz hirtelen meglepetve fölkiáltott:~- Mi az ott?...~Valamennyien
16 XXVI  |          valóban az volt és John Block fölkiáltott:~- Nézzenek oda!... az angol
17 XXVI  |               karjait az ég felé tárva fölkiáltott:~- Ez Új-Svájcz!...~- Az!
18 XXVIII|             bátorodott és előre sietve fölkiáltott:~- Menjünk be!~Fölérve a
19 XXVIII|            kétségbeesés. De Jenny újra fölkiáltott:~- Nem! nem menekültek el
20 XXIX  |                vitorlamester harsányan fölkiáltott:~- Ne lőjenek!... ne lőjenek!...~-
21 XXXI  |                menni, midőn a kapitány fölkiáltott:~- Néhány csónakot látok