Fejezet

 1 I     |   észrevetessük magunkat a netán erre járó hajókkal...~- Akkor
 2 I     |         oda, ha csak valami hajó erre nem téved?...~- Igaz, -
 3 I     |    előbb-utóbb mégis csak jönnek erre hajók, a melyek megveszik? -
 4 III   |        és a legénység figyelmét. Erre felelni kellett: s pár percz
 5 III   |      végső búcsút a szigetnek, s erre Jack és Ernő két lövéssel
 6 V     |        elsütötte a pisztolyát, s erre rögtön egy fiatal ember
 7 VI    |             Szerencse, hogy mind erre az egy szigetre szorultak, -
 8 VI    |          ebéd után rá is terelte erre a beszélgetést.~- Mi sem
 9 VII   |       van! - mondá Wolston úr.~S erre mindnyájan fölkerekedtek,
10 VII   | Gondviselés ide vetett bennünket erre az áldott vidékre, s mivel
11 VIII  |       hogy hajótörésünk után nem erre a partra vetődtünk! Hogy
12 X     |        ugyan jól tette, hogy nem erre jött! - mondta Ernő - itt
13 XIII  |          hegyláncz mögött, mikor erre a helyre értek. Éjjel fölmászni
14 XIV   |        volna.~- Ne is gondoljunk erre a szörnyű eshetőségre! -
15 XV    |        nap múlva itthon lesznek!~Erre az ellenvetésre senki sem
16 XX    |   fölfedezésről, s a beteg ember erre a hírre legott a sajka kormányához
17 XXVI  |  Csakugyan az angol lobogó volt!~Erre mindnyájan újult erővel
18 XXVII |      Ferencz, föltartva poharát.~Erre mindnyájan koczintottak,
19 XXVIII|        és Falkenhorst között, de erre a patakra nem emlékeztek.~-
20 XXVIII|         hogy nyoma sem látszott.~Erre a felső emeletre a rablók
21 XXXI  |      fölkapaszkodnia a bástyára. Erre a többiek is mind egyszerre