Fejezet

4509 VI    |                       bele is ment a patakba - rákászni; kihúzogatta lyukaikból
4510 IV    |                        pedig alig fértek meg a rákok és a halak. Volt azonkívül
4511 VI    |                       kihúzogatta lyukaikból a rákokat, s a partra dobálta, a hol
4512 XXIII |                   Egyformán teknősbékával, meg rákokkal, csigával, hallal éltek,
4513 XXXII |                     évente több hajót elláttak rakománnyal, s a jövedelmező kereskedés
4514 XVII  |                   partra vihették a hajó egész rakományát is, - felelte James Wolston -
4515 XIII  |                földarabolva a vadásztáskájukba rakták.~Délben egy roppant tengeri-fenyő
4516 XXX   |                     épületben, mely lakóház és raktár is volt egyúttal, a sziget
4517 XXV   |                    hová?~- Miért ne csinálnánk raktárt a hátulsó barlangból? -
4518 XIV   |                      sziklát s csak aztán mert rálépni; Wolston úr és Ernő pedig
4519 I     |                    Délután, például, ki akarok rándulni Falkenhorstba, hogy megnézzem,
4520 XXVIII|                 tárva-nyitva állt, sőt ki volt rángatva a sarkaiból is.~Az udvarba
4521 XVII  |                      soha.~Nemzetségére angol, rangjára vitorla-mester volt és John
4522 XX    |                 halálos szorongással gondolnak ránk...~- Oh, édes Fritz, - viszonzá
4523 III   |                  árboczára piros-fehér lobogót rántott föl, a következő perczben
4524 XIX   |                       a második kapitányhoz és rárivallt:~- Rögtön menjen a szobájába
4525 XXIII |           villámgyorsan ráhajította a pányvát, rárohant, s megfogván az alig vergődő
4526 XIX   |                      is vegye. Az egyik matróz rásütötte pisztolyát s a kapitány
4527 XXXI  |                    csak csel volt. Így akarták rászedni az ostromlottakat és cselük
4528 VII   |                       a mire a sajka nagyon is rászorult, mert azóta, hogy a Licorne
4529 XXVII |                   pillanatban ért oda Fritz és rávetvén magát a még vergődő állatra,
4530 I     |                           felelte Ernő a fejét rázva. - Apám csak azt akarja
4531 XXI   |                        Ferencznek. - Számítunk reá!~- Mi pedig inkább önökre
4532 X     |                      egyéb apró állatok ijedve rebbentek meg és menekültek a sűrűbe.
4533 XXII  |                      szirtek felé... Egy tompa reccsenés... és a csónak szertezúzott
4534 XV    |                       mint nehéz lépteik alatt recsegve-ropogva töredeznek össze az apróbb
4535 XIII  |                      jó érett banánokat s a bő reggelire nagyot ittak a lábuknál
4536 VII   |                      visszamentek Felsenheimbe reggelizni.~Reggeli után Zermatt úr
4537 XII   |                       szénapadlásra is, mert a régit letépte és elvitte az orkán.
4538 XV    |                        kicsike.~Jack, a ki már régóta szeretett volna fogni egy
4539 XVI   |                    kézre a kicsikét, de valami rejtélyes erő űzött, hajtott utánuk,
4540 IX    |                       part közelében alacsony, rejtett szirtek veszélyeztetik a
4541 II    |                        kaiakot, hogy lehetőleg rejtve maradhasson a vizsgálódó
4542 VIII  |                       keresztül-kasul, ebben a rekkenő hőségben, végzetes lehetett
4543 VI    |                     egészségét is megrongálta; remélhető volt azonban, hogy rövid
4544 XXII  |                       volt, hogy pár nap múlva remélhetőleg járni is fog tudni. Ebéd
4545 XVII  |                      míg holnapunk van, mindig remélhetünk Isten jóságában és kegyelmében...~-
4546 XIX   |                       ember, csalódván abban a reményében, hogy ő lesz a «Flag» parancsnoka,
4547 XVIII |                     frigyére - s íme! legszebb reményei meghiúsultak - mert apja
4548 II    |                    leánya keservesen csalódott reményeiben... Megsemmisül a lehetőség,
4549 II    |                        Zermattné már lemondtak reményeikről. Ernő, Jack és Feri, a kik
4550 XXV   |                       fönsíkjára. - ~Csalódott remények. - Az ágyúlövés.~Hogy mi
4551 II    |                    visszatér-e megint?...~Ernő reménykedett legjobban. Azt mondta, hogy
4552 IV    |                   eresztettem a madarat. Abban reménykedtem, hogy egyenesen visszaröpül
4553 XXIV  |                     tértek vissza a barlangba, reménykedvén, hogy Bob talán időközben
4554 XXIII |                     attól sem mertek semmi jót reményleni.~ ~
4555 XXV   |                   melyben laktak.~A meghiúsult reményre következő levertség mindnyájukat
4556 V     |                       leányát. Le is mondott a reményről, hogy viszontlássa apját, -
4557 II    |                     szegény száműzöttek minden reménységét... Kérdés, hogy mire elmúlik,
4558 XXII  |                    összetörik, örökre elvész a reménységük, hogy megszabadulhatnak
4559 XXIII |                 tehettek ebben a kétségbeejtő, reménytelen állapotban.~Deczember 29-
4560 XXXI  |                  egymás arczáról olvasták le a reménytelenséget. Mindnyájuk ajkán ott lebegett
4561 XXVII |                       Egy éjszaka az eberfurti remete-lakban.~Rövid imádság után rögtön
4562 XXVII |                    magukat.~Mivel az eberfurti remetelakba gyakran kirándult a két
4563 I     |                      Zuckertopot, az eberfurti remetelakot, a Prospect Hill villáját...
4564 XVI   |                    tengerbe.~- A vadak halálra rémültek. Alighanem még soha se láttak
4565 XXXII |                   Egyúttal Indiából őrséget is rendelt oda, s két kis erődöt építtetett
4566 VI    |                       egy-egy hatalmas törzset rendeltetése helyére tudtak szállítani.~
4567 XXXI  |                       ágyú kartácstüze szörnyű rendet vágott soraikban, egy-kettő
4568 XXI   |                    itt-ott volt bennük egy-két repedés, üreg, de ezek oly kicsinyek
4569 XV    |                       húsz mérföld sebességgel repül - jegyzé meg Anna - ha ez
4570 XXVI  |                 felröppent a levegőbe és gyors repüléssel nekivágott éjszaknak...~
4571 XXVII |                     volna, valamennyien szinte repültek a czél felé, s este hat
4572 XIX   |                       hajó farának üregében is rés támadt, melyet csak nehezen
4573 XVI   |              szemhatáron. Viszont a vademberek részéről sem fenyegetett közvetlen
4574 XIX   |                      ápolta.~A Flag legénysége részvétlenül nézte a szerencsétleneket,
4575 XXI   |                     ért, a tengeri fű arasznyi rétegben födte a partot; az algák
4576 XXI   |                   füvet találtak; ezt a vastag réteget valószínűleg a déli szelek
4577 XXVI  |                       túl mindezen, a zöldellő réteken is túl, fölcsillant az óczeán
4578 XXVI  |                       sík terület, tele gazdag rétekkel, mezőkkel, ligetekkel, átszelve
4579 X     |                    falka antilop kergetőzött a réten, a távolban pedig bivaly-csordákat
4580 XVI   |                         a mi csakhamar halálos rettegést keltett a vademberekben...
4581 XXIV  |                       Ettől az időtől mindenki rettegett. Bezárva pár száz négyszögöl
4582 XXIX  |                      igyekezett a falkenhorsti rév felé.~- Hátha Ernő és Jack? -
4583 XXI   |                 beszélgetett vele.~- Végre hát révbe értünk, - kezdte a vitorlamester -
4584 XVIII |                     horgonyt vetett Portsmouth révében.~Jenny legott Londonba akart
4585 XXXI  |                      éber alvó volt, egyszerre rezzent föl Fritzcel.~- Ez puskalövés
4586 XXV   |                      mégis szörnyű csattanásra riadtak föl álmukból. Az ég csupa
4587 XXXI  |                       kiket a lövések álmukból riasztottak föl.~- Mi történt? - kérdezte
4588 IX    |                       és albatroszok vijjogva, rikácsolva szeldelték a levegőt. Jack
4589 XXIX  |                  csónakhoz értek, az már vígan ringott a tengerdagály torlódó habjain;
4590 XXVIII|                 Jennynek igaza volt: a vékony, ritka füstoszlop most sűrűbb lett,
4591 I     |                        télen azonban a viharok ritkábbak voltak, s alig néhány fát
4592 VI    |                   aratás, a kukoricza-törés, a rizs-kaszálás, a czukornád-vágás, a banán-szedés, -
4593 XII   |                       környékén fekvő mocsaras rizsföldek pedig kitűnő állapotban
4594 XXX   |               puskaporukat, ólmukat, több zsák rizst; kasszávát, lisztet és más
4595 XXII  |                   sziklafalra is, melyről nagy robajjal szakadt le egy-egy sziklatömb...~
4596 XXIII |                     hogyan?... ha csak föl nem robbantjuk? - kérdezte Ferencz.~- Türelem,
4597 XXI   |                  eszközök, szerszámok és főleg robbantószer nélkül képtelenség volt.~
4598 XIII  |                        fölséges villásreggelit rögtönöztek azokból a foglyokból, melyeket
4599 IX    |                       vízi madarak csoportosan röpdöstek a parton: szárcsák, vízi
4600 XXVI  |              ugrándozott szikláról-sziklára, s röpdösve szállt éjszak felé, majd
4601 X     |                   sehol, madár is csak itt-ott röppent föl elvétve, s az is röpült
4602 XXIII |                        albatrosz roppant gyors röptű madár, mely óriási távolságokra
4603 XXVIII|                Valamennyien indulni akartak és röpülni szerettek volna, hogy gyorsabban
4604 X     |                   röppent föl elvétve, s az is röpült a boldogabb tájak felé;
4605 XXXI  |                        hosszú tengelye 2600, a rövidebb pedig 700 lábnyi volt, a
4606 XIX   |              állították, úgy, hogy a következő roham egészen lefektette a hajót
4607 XXXI  |                   erőszakosabb lett. Az utolsó rohamban vagy húsznak sikerült fölkapaszkodnia
4608 XXXI  |                  verhessék vissza az esetleges rohamot.~Mihelyt a viszontlátás
4609 XXXI  |                   támadástól, vagy pedig újabb rohamra készültek, s azért vonultak
4610 XXX   |            Felsenheimban, ha a vadak egyszerre rohanják meg őket, négy puskával
4611 XXVII |                      az összeütközéstől, heves rohantában feldöntötte őt, s éppen
4612 XVI   |                 puskámat és tarisznyámat, neki rohantam az erdőnek, a hol legelőször
4613 XIII  |                      patak a keskeny átjáróban rohanva sietett lefelé. A kilátás
4614 XVIII |               Családjuknak alig egy-két távoli rokona élt még s ezek sem igen
4615 XXIII |              mindnyájan fájó szívvel gondoltak rokonaikra, barátaikra, a kiknek emlékét
4616 X     |                        a víz zuhogva hullt alá róluk, nagy erővel, szédítő eséssel.
4617 II    |                        megóvják a kiöntött víz rombolásától. Zermattné és Jenny még
4618 XXVIII|                   annyira rablási, mint inkább rombolási vágyból. Az élelmiszerek
4619 XXVIII|                        lépcsőt, tehát szét sem rombolhatták. Odafönt minden a legnagyobb
4620 XXII  |                       és a csónak szertezúzott romjai ott hányódtak a tajtékzó
4621 XI    |                    csődülne, s magával hozná a romlást, fejetlenséget, elaljasodást...
4622 XXIII |                      elszorult szívvel nézte a romokat. Aztán néhány szót súgott
4623 VIII  |                      tenger fenekén a Landlord roncsait: a sekély homokos tengerfenék
4624 I     |                       megnézzem, a viharok nem rongálták-e meg. Különben, mihelyt a
4625 XII   |                      most félig-meddig el volt rongálva. Úgy látszott, hogy hatalmas
4626 XXIX  |                        legyünk, hogy magunk ne rontsunk a kedvezőre fordult helyzeten.~-
4627 II    |                     tér vissza.~Az éjszaka még rosszabb volt; a vihar egyre jobban
4628 II    |                        Délután az időjárás még rosszabbra fordult. A szél kettőzött
4629 XXXI  |              megtámadhatták őket. A nőket jól, rosszul beszállásolták az ágyútelep
4630 XXIV  |                       belét pedig a tengeri fű rostjaiból fonta.~De nem volt meleg
4631 XXI   |                        10-12 hüvelyk hosszú és rovarokat eszik.~- Itt tojások is
4632 IV    |                 sokaságban nyüzsögtek a fókák, rozmárok és tengeri kutyák. Másfél
4633 XVII  |                       nyomorult Borupt utolsót rúg a levegőben!~- Bizonyos,
4634 XXVII |                  torkát.~Az állat még néhányat rúgott lábaival, s aztán mozdulatlanul
4635 XIX   |                      hús, néhány takaró, felső ruha, konyhaedény volt: - szóval
4636 XXIII |                       melynél megszárították a ruháikat. Aztán lefeküdtek; de nem
4637 XV    |                       Sehol semmi nyoma: sem a ruhájából egy foszlány, sem a kalapja,
4638 XXIV  |                       fonta.~De nem volt meleg ruhájuk és elegendő eleségük sem.
4639 XI    |                        eső, úgy hogy vízmentes ruhák nélkül ki sem lehetett lépni
4640 III   |                       pálinkát, felső- és alsó ruhákat, fehérneműt, de különösen
4641 IV    |                        új hazában. Bútorokban, ruházatban, szerszámokban szintén nem
4642 XI    |                     mert bőven termett a fucus saccharinus, - egy édes mohfajta - mit
4643 XX    |                       sziget van: Amsterdam és Saint-Paul, vagy délebbre a Kerguelen-szigetcsoport.
4644 XVII  |                        fölzendült legénysége a sajkájukba vetett a válás perczében,
4645 XXII  |                elégedetten tért vissza, mert a sajkának semmi baja sem történt.
4646 VI    |                        szállítani.~Jack meg is sajnálta őket és azt mondta:~- Igazán
4647 IV    |                      járt oda inni, elnevezték Sakál-pataknak. De itt, a sziklás völgyben
4648 II    |                       annyira megdagasztotta a Sakál-patakot, hogy ki is áradt, s kevés
4649 IV    |                  hajótörötteknek. Nem messze a Sakál-pataktól volt egy tömör sziklatömeg,
4650 VI    |                        Cocót is, a szelídített sakált, mely szimat és furfang
4651 XXXI  |                       lehetne-e kitörni védett sánczaikból és puskatűzzel kényszeríteni
4652 XXVIII|                         sőt ki volt rángatva a sarkaiból is.~Az udvarba érve megálltak;
4653 XXVI  |                      perczig pihentek, annyira sarkantyúzta őket a vágy és az izgatottság.~
4654 XIV   |                     madarak közt is, a kőszáli sasok és a hatalmas kondorok fajtájából,
4655 VIII  |                       ott időzésének nyomai: a sátor-karók helyei, az éjszakai tüzek
4656 XXXI  |                     látszik, hogy fölszedték a sátorfájukat és haza mennek, - szólt
4657 II    |                       szerelve, a parton pedig sátrak voltak felütve a legénység
4658 IV    |                kereszteltek.~A család egyelőre sátrakban lakott s a kis patak torkolatánál
4659 III   |                    közben meg ebédeltek, három sátrat üttetett föl számukra a
4660 XXVI  |                       lobogó... a vörös és kék sávok, a Szent-György kereszttel!...~
4661 XXVII |                        szúrta a kését. De ez a seb nem lett volna elég; szerencsére
4662 XIX   |                   bukdácsolásából, hogy nagyon sebesen haladnak... de hogy merre? -
4663 XX    |                        hogy csökkentse a sajka sebességét. Így legalább nem törik
4664 XXI   |                   kivéve, a kit még a banditák sebeztek meg, mindnyájan épek és
4665 II    |                    hagyott el bennünket, hanem segedelmünkre sietett magas pártfogásával!~
4666 XXII  |                     hogy nincs módomban rajtad segíteni.~- Hisz ez nem a te hibád,
4667 XXV   |                halmozva álltak, s az utasoknak segíteniök kellett egymást a fölmászásban.~
4668 XI    |                    észre.~- Különben is hogyan segíthetnénk rajtuk? - mondta Jack.~-
4669 XI    |                       rajtuk? - mondta Jack.~- Sehogy - felelte Zermatt úr.~-
4670 XVI   |              valamennyien, lenyomva egy titkos sejtelemtől, melyben a félelem összevegyült
4671 XIX   |                bizonyosan nem tudták is, mégis sejteni kezdték sorsukat. A sajkában
4672 VIII  |                     korábbi kirándulásaiból is sejtette, a szó szoros értelmében
4673 XVII  |                   vizsgálták, a merre a földet sejtették; s egyikük, hirtelen fölkúszván
4674 VIII  |                 fenekén a Landlord roncsait: a sekély homokos tengerfenék tiszta
4675 I     |                    fényes és lágy volt, mint a selyem, kék szemei szelíden ragyogtak,
4676 XXIV  |                       s most nem szűkölködnénk semmiben!~Január 17-én nagy szerencsétlenség
4677 XVII  |                   Wolston - nekünk pedig nincs semmink sem, mert a Flag mindenünket
4678 XXIII |                    része össze volt törve, már semmire sem volt használható.~John
4679 XXX   |                egyébként nem nagyon lepett meg senkit sem, mert a mióta Jack,
4680 XXIV  |                       már így is csak unalmas, senyvesztő tengődés volt. De legalább
4681 IV    |                   párducz, - meg a majmok nagy serege, a mely roppant pusztításokat
4682 IX    |                       balról is a hajó mellett seregestől ficzkándozott a tok, köztük
4683 XI    |               beledugta a kanóczot az egyiknek serpenyőjébe, fölporozta és meggyújtotta;
4684 I     |                    antilopokat zárták, szintén sértetlen volt, s az állatok elég
4685 XXX   |              szerencsével járt Angliában, hogy sérült meg hajójuk a hazafelé utazásban,
4686 VII   |                       VII. FEJEZET.~Az újév. - Séta Falkenhorstba. - A kápolna. -
4687 XXII  |                  segítség nélkül is tudott már sétálgatni s parton. Sőt egy napon
4688 VIII  |                        megebédeltek, aztán még sétálgattak egy darabig, s úgy kilencz
4689 VII   |                   Zermatt úr azt ajánlta, hogy sétáljanak el Falkenhorstba: - az egész
4690 III   |                         a ki épen a födélzeten sétált, szemügyre vette messzelátójával
4691 XXIV  |                       Fritz és James épen arra sétáltak, de a kis Bob nem volt velük.~
4692 I     |                        patak kis kikötője felé siet, ahol a csónakok álltak,
4693 II    |                        az ágyúkat! Ugyan miért siethetnek ily nagyon?~- Pedig valóban
4694 XXV   |                   akartak otthon maradni.~Nagy sietséggel megreggeliztek tehát, s
4695 XIX   |              kapitánytól, a ki megígérte, hogy siettetni fogja a tatarozás munkáját
4696 XXXI  |                        Valószínűleg megunták a sikertelen várakozást, s félvén az
4697 XXV   |                      hogy az oltási kísérletek sikertelenek voltak, s a tüzelő-anyagból
4698 XXIII |                 nyugati sziklafalat több ízben sikertelenül igyekeztek megmászni, Fritz
4699 XXVII |                    Block készen várták; ha nem sikerül föltartóztatniok az antilopot,
4700 XXVI  |                   fénye bevilágította a tenger síkját, mindnyájan körültekintettek
4701 XXIV  |                   hangját.~Az albatrosz nagyot sikoltott... s a következő perczben
4702 XXIV  |                      sem volt sehol; még éles, sikoltozó hangját sem lehetett hallani,
4703 XXIV  |                    csak! - szólt izgatottan.~A sikongatás ismétlődött.~- Ez madár-hang, -
4704 XXV   |                      meg hallotta az albatrosz sikongatását, s a vitorlamester még idejében
4705 XXIV  |                      mintha a falon belül halk sikongatást hallott volna.~Rögtön oda
4706 XXIV  |                  hallani, pedig máskor folyton sikongatni szokott. Hogy elröpült,
4707 XXIV  |                     kételkedhettek, mert egyre sikongatott, - meg kellett találniok
4708 XXIV  |                   szikla tetejére is, hangosan sikongatva, mintha csak hívná az alant
4709 XXVIII|                  honnan jöttek, az a termékeny síkság terült el, melyet a Falkenhorst-patak
4710 XXI   |               sziklákat.~A kemény gránit-falak simák, egyenesek voltak, s csak
4711 XXVIII|                   hallgattak... vagy talán itt sincsenek?...~Ferencz az istállókhoz,
4712 XXXI  |                     utat! - kiáltott föl Jack, sipkáját a levegőbe hajítva.~S valóban,
4713 XXI   |                       néhány tengeri szárnyas, sirály, jégmadár, meg egy-két parti
4714 XXIII |                        könnyeit.~- Mire való a sírás? - kérdezte Jenny. - Öt
4715 XIX   |                        csónakban viszontlátták siratott kedveseiket: Jennyt, Dollt,
4716 XXIX  |                     fékezte. Kezeiket tördelve siratták családjukat, melyet elveszettnek
4717 XXIII |                   zokogásra fakadt.~Bob, mikor sírni látta az anyját, sietve
4718 XXIV  |                        Mértéktelen fájdalmában síró görcsöket kapott és csaknem
4719 X     |                   majmok csoportosan ugráltak, sivalkodtak.~Vérengző vadállatoknak
4720 I     |                 surrant tova a vízen. A keleti sivár parton csak az alacsony,
4721 XIV   |                       innen fölülről nézve még sivárabb és ijesztőbb volt. A három
4722 XXVI  |                  mögött éjszak felé, éppen oly sivatag-e a tájék, mint az, a honnan
4723 XIV   |                  kutató elnémult, míg a puszta sivatagot nézte, mely oly csöndes
4724 XVI   |                halászok, kiket a keleti szelek sodorhattak idáig; félmeztelenek voltak
4725 V     |                       parton a hová a hullámok sodorták; köröskörül sehol egy élő
4726 XIX   |                  döntenék, a habok pedig végig söpörnék a födélzetet.~De ezt a parancsot
4727 XXXI  |                       melyekkel végig lehetett söpörni a lejtős partot. Ezenkívül
4728 XXXI  |                        két ágyú ismét tisztára söpörte a kis erőd környékét.~Napkelte
4729 XI    |                   vannak, az egész világ alja, söpredéke, a szerencsevadászok durva
4730 XII   |                       fajta állatot ejtett el; sötétbarna szőrű, szamár nagyságú anta
4731 III   |                 messzelátójával a kaiakot. Két sötétbőrű bennszülött ült a kaiakban,
4732 XXIX  |              tengerdagály gyorsan vitte őket a sötéten kiemelkedő sziget felé,
4733 XXIX  |                       őket: de viszont, épen e sötétség miatt, nehéz volt egyenesen
4734 I     |                     néhány fát döntöttek ki. A sövény-kerítés, melybe az elfogott antilopokat
4735 XXVIII|                      Ferencz előre szaladtak a sövénybe épített kapuhoz, a mely
4736 XXX   |                          felelte Zermatt úr.~- Sokan vannak?~- Legalább százan,
4737 IV    |                      közé, melyeken töméntelen sokaságban nyüzsögtek a fókák, rozmárok
4738 X     |                    szárcsa, a vízi tyúk, meg a sokfajta gém.~Valamivel tizenegy
4739 XIII  |                  fügefák, banánok, mandulafák, sokféle pálmák s itt-ott a viaszfa,
4740 VII   |                   tenni ezt a levegőbe épített sólyomfészket; meg is mondta ezt, mikor
4741 IV    |                  elnevezte «Falkenhorst»-nak - sólyomtanyának. Mivel a magnóliafa belseje
4742 XXX   |                       Most Zermatt úron volt a sor, hogy elmondjon mindent,
4743 I     |                  szelíden ragyogtak, s mióta a sora a Zermatt-család keblébe
4744 XXXI  |              kartácstüze szörnyű rendet vágott soraikban, egy-kettő ismét fölkapaszkodott
4745 XVIII |                      mert hisz a sziget méltán sorakozhatott Anglia legbecsesebb gyarmatai
4746 IX    |                        a partot. - Oly egyenes sorban állnak, mint a katonák;
4747 III   |                         Kapitánya, Littlestone sorhajóhadnagy, hatvan embernek parancsolt.
4748 V     |                  fölkeresi a Füstölgő-Sziklát, sorra vette a Gyöngyház-öböl szigeteit.
4749 I     |                 törődik Fritz oly nagyon Jenny sorsával.~Háromnegyed órai szorgalmas
4750 I     |                lehetetlen volt, beletörődtek a sorsba, s igyekeztek élvezni azt
4751 XIX   |                      is, mégis sejteni kezdték sorsukat. A sajkában három hordó
4752 VI    |                        mégis csak beletörődtek sorsukba, s azzal vigasztalták magukat,
4753 VI    |                 férfinak.~Az idei aratás kissé sovány volt, mert a nyári nagy
4754 XVIII |              eszközöket, szerszámokat, gépeket stb. vásároltak, a többi pénzt
4755 XVIII |                       Mindezért vagy 8000 font sterlinget (körülbelül 190 ezer koronát)
4756 XVIII |                     pedig azzal a 10 ezer font sterlinggel együtt, melyet Jenny az
4757 XXVII |                kergetőztek a magas fűben; majd struczok egész falkákban száguldoztak
4758 VI    |                     bivalyra ült, Jack pedig a struczot nyergelte meg. Néha ott
4759 VI    |                   használatosak. Az egyik volt Sturm, a bivaly, mely igazi szélvészként
4760 VII   |                           s végre mindig annyi sürgős, halaszthatatlan dolgom
4761 XXIX  |                    hogy a csaknem függőlegesen sütő nap sugarai nem bírtak áttörni
4762 X     |                        Ernő, bár a nap égetően sütött, lankadatlanul eveztek s
4763 XXV   |                  valamennyien hallották a szél süvöltését, érezték hidegét; a vitorlamester
4764 XVII  |                     valami halk, szinte elhaló süvöltést, a mely úgy tetszett, mintha
4765 XXXI  |                      föltevésre, tuczat számra süvöltöttek el fejük fölött a kilőtt
4766 XXVI  |                       hirtelen, mintha mennyei sugallat szállta volna meg, karjait
4767 XXIII |                     romokat. Aztán néhány szót súgott Ferencznek, a ki mindjárt
4768 XXI   |                     vidék nem éppen kellemes - súgta a vitorlamester Fritz fülébe. -
4769 II    |                        s mégis, ha nagy ritkán súrlódás támadt a különben egyetértő
4770 XXXII |                       s a telkek kijelölésénél surlódások ne támadjanak.~Még három
4771 XX    |                     sajka feneke halk morajjal súrolta a homokos partot; rögtön
4772 I     |                        kaiak e közben nyílként surrant tova a vízen. A keleti sivár
4773 X     |                  rebbentek meg és menekültek a sűrűbe. A vízparti bokrok közt
4774 XVI   |                    Négy sötét alak ugrott ki a sűrűből... nem majmok, a mint eleinte
4775 XVI   |                        múlva végkép eltűntek a sűrűségben. Ott álltam tehát, elkeseredve
4776 XXIX  |                kapitány, James, Jenny, Doll és Susan meg a kis Bob, adott jelre
4777 XXXI  |                mindenfelé, csak a tenger halk, suttogó morajlása hallatszott, a
4778 XXII  |                     fűteni való tengeri füvet, Suzanne, James felesége, a kis Bobot
4779 XVIII |                       hogy Francziaországon át Svájczba, szüleik hazájába utazzanak.
4780 III   |                      1816 áprilisban hagyta el Sydney kikötőjét, s parancsnokának,
4781 III   |                    három matrózzal együtt, egy Sydneybe tartó hajó félig éhenhalva
4782 III   |                        nevű angol hadi korvett Sydneyből, Ausztráliából indult útnak
4783 XXV   |                        a sziklatörmeléket, s a szabaddá tett nyíláson Fritz bújt
4784 XXXI  |                       különös csodával meg nem szabadítja őket.~Ezt a csodát csak
4785 XVI   |                 Csalódás-fok felől, a honnan a szabadító, megváltó angol korvettet
4786 XXII  |                      neked, mint férfinak, nem szabadna ily hamar elcsüggedned.~-
4787 XXXII |                        szöktek el, bár a vadak szabadon bocsátották őket. Mivel
4788 XXXII |                        megjelenésének emlékére Szabadulás-foknak neveztek el.~Ez a szigetnek
4789 XXIII |                       sem volt semmi reménye a szabadulásra.~Két hét telt el, a mióta
4790 IX    |                    nyugati partvonalt két öböl szaggatta meg: a Nautilus-öböl, melybe
4791 XXVII |                mosolygó pázsitját csak itt-ott szaggatták meg a kisebb ligetek sötét
4792 IV    |                  szigeten sok füge, kókuszdió, szágó pálma, kenyérfa, kakaó-babcserje
4793 XXVII |               fölnyitnia; volt azokban minden: szágó-liszt, kasszáva, maniok, sózott
4794 VI    |                 gondosan kiszedték, s a becses szágó-lisztet bambusz-hordókba gyűjtötték.
4795 XIII  |                        estére kelve, mikor egy szágópálma ligetben megszálltak, rendes
4796 VI    |                eltartott. Először is több száz szágópálmát vágtak ki; a belét gondosan
4797 VI    |                        mely igazi szélvészként száguldozott a szigeten; a másik Brausewind,
4798 XXVII |                       struczok egész falkákban száguldoztak át a mezőn, a mely egyébként
4799 XIII  |                    nagy tüzet raktak a barlang szája előtt és lefeküdtek; egyikük
4800 V     |                        mikor a sziklás barlang szájánál egy alvó alakot pillantott
4801 XXII  |                         Ámbár az évnek ebben a szakában nem igen kellett vihartól
4802 XXXI  |                        tüzeltek oly gyorsan és szakadatlanul, mint azelőtt. Így hát néhány
4803 X     |                  fölfelé. - Sziklás vidék. - A szakadék. - ~Utazás hazafelé. - A
4804 XIV   |                       a több mint kétszáz öles szakadékba.~Végre, délután két óra
4805 XXV   |                 meredek lett. A szűk, kanyargó szakadékban sziklák sziklákra halmozva
4806 XXV   |                     mint visszatérni a meredek szakadékon át a barlangba, előkészülni
4807 XXII  |                      látok rajta nyílást, vagy szakadékot.~- Akkor a sajkán kerüljük
4808 XI    |                    köpönyegüket és kisiettek a szakadó esőbe. De olyan sötét volt,
4809 X     |                       Montrose, melyet vízesés szakít meg?...~A csónak megállt,
4810 XVI   |                    hogy semmiféle orkán le nem szakíthatta. Wolston úr ácsolta össze
4811 XXIII |                       még most is ott volt egy szál fonál: annak a maradványa,
4812 XXIV  |            megbarátkozott környezetével. Vígan szaladozott a parton, eleség után nézve,
4813 VII   |                     alatt úgyis odaérnek. Elöl szaladoztak a kutyák, Braun és Falb,
4814 XV    |                    menjenek?~De csaknem rögtön szaladva érkezett meg Jack és anyja
4815 XXVII |                      patakok kanyargó, ezüstös szalagjai.~Távol vidám őzek és fürge
4816 IV    |                     raktak, jó vacsorát főztek szalanga-fecske-fészekből, mit az úton szedtek, meg
4817 XIII  |                       bár nem szívesen, éjjeli szállás után nézett Ernővel. Ezalatt
4818 IV    |                    legott el is foglalták téli szállásnak, ablakokat vágtak a falában,
4819 IV    |              nyárilakásnak; de ideje volt téli szállásról is gondoskodni, mert a viharos,
4820 XXX   |                       a támadást, mégis partra szállhatnak; ez pedig végzetes lett
4821 XXIII |                        volt, bármikor tengerre szállhattak, s útjukban találkozhattak
4822 XIX   |                       vele s meg is egyeztek a szállítás díjában és szeptember 29-
4823 XXVI  |                        mintha mennyei sugallat szállta volna meg, karjait az ég
4824 XXXII |                 szigetet, Új-Svájcz lakosainak száma már meghaladta a kétezret.
4825 IV    |                   birkájuk, két kecskéjük, egy szamaruk meg egy tehenük, számos
4826 XXV   |                lehetnek a barlang fölött.~- Ha számításom nem csal, - mondta, - mivel
4827 XI    |                    este Zermatt úr a következő számítást tette:~- Most június 15-
4828 XXXI  |                        mindnyájuknak vége: nem számíthatnak kegyelemre ettől az őrültségig
4829 XXXI  |                        volt, hogy már nem igen számíthattak rá. Valószínűleg utolérte
4830 VII   |                        várhattak tehát, nem is számítva, hogy az északra fekvő földek
4831 XX    |                    napokat, hanem az órákat is számlálta... Valamennyien kijártak
4832 XXXI  |                   mentek haza, s nemsokára még számosabban jönnek vissza.~Jack alig
4833 XXX   |                 készülve, hogy a vadak mihamar számosan fogják fölkeresni a vadban
4834 XXXI  |                     vakmerő föltevésre, tuczat számra süvöltöttek el fejük fölött
4835 III   |                     mentőcsónakot, s megfelelő számú legénységgel útnak indulnak
4836 I     |                       s valószínű volt, hogy a számuk még növekedni fog.~- Ugyan
4837 XXXI  |                       a szigeten, s akkor nagy számukkal elnyomják az ostromlottakat,
4838 III   |                      három sátrat üttetett föl számukra a parton, hogy legyen hol
4839 IX    |                        a Gondviselés jelölt ki számunkra.~Hat óra tájban már ismét
4840 II    |                     halomra döntötte a szegény száműzöttek minden reménységét... Kérdés,
4841 XIX   |                       míg nem hivatom!~A rossz szándék, mellyel Borupt a nagy veszedelmet
4842 XIX   |                    Borupt kapitány veszedelmes szándékának az oka. Ezt csak John Block
4843 XXXII |                  Fokvárosból is több gyarmatos szándékozik Új-Svájczba vándorolni,
4844 VII   |                     Braunt és Falbot, magukkal szándékoztak vinni, hogy vadászhassanak.~
4845 XXXII |                         Valószínűleg az volt a szándékuk, hogy a Czápa-sziget elfoglalása
4846 I     |                      tengerre?~- De pedig az a szándékunk, Jenny! - viszonzá Jack
4847 XII   |                       Ezen a termékeny talajon szántani sem kellett: elég volt elvetni
4848 XII   |                     akkor rögtön hozzáfogott a szántáshoz-vetéshez, hogy minél előbb indulhassanak
4849 VII   |                  Falkenhorst, Prospect-Hill, a szántóföldek, kertek, a sok háziállat:
4850 VI    |                        állatok roppant gyorsan szaporodnak és Ausztráliában, a hol
4851 XIII  |                     üreget, melyet telehordtak száraz fűvel, hogy kényelmesebb
4852 XXVI  |                        szigeten vannak-e, vagy szárazföldön. A brit zászló, mely előttük
4853 VI    |                        volt, mert a nyári nagy szárazságban a magok megszorultak, a
4854 VI    |                      már nem kellett félniök a szárazságtól: elég volt megindítani a
4855 X     |                 ezrével fészkelt a vadkacsa, a szárcsa, a vízi tyúk, meg a sokfajta
4856 XV    |                    hogy besózzák, részben hogy szárítsák: de még sem annyit, mint
4857 XXIV  |                           Adnád csak kölcsön a szárnyaidat, hogy mi is fölszállhatnánk
4858 XIV   |                     kötötték a levelet s azzal szárnyára eresztették.~A galamb először
4859 XII   |                    ezerszámra tanyáztak a vízi szárnyasok: gémek, pelikánok, halász-sasok,
4860 X     |                      vagy féltuczat mindenféle szárnyast ejtett el.~Ebéd után mind
4861 IV    |                      van... de a madár mihelyt szárnyra kelt, oly gyorsan elrepült,
4862 I     |            Csalódás-fok és az Üdv öblének déli szarva közt hullámzott, nem láttak
4863 XXVII |                        meg, mert azon vannak a szarvai.~Hamarosan megnyúzták és
4864 XXVII |                      Távol vidám őzek és fürge szarvasok kergetőztek a magas fűben;
4865 XII   |                       anta volt, olyan, mint a szarvtalan orrszarvú, a tapírok családjából.~
4866 XX    |                       sajka nélkül? És Ferencz szavai épen nem voltak megnyugtatók.
4867 XX    |                     határozottan beszélt, hogy szavaiban nem kételkedhettek. Legelőször
4868 II    |                        is megerősítette bátyja szavait, sőt még meg is toldotta
4869 XXIV  |                        nem hallják-e a kis Bob szavát valahol.~Hajnali két óra
4870 VII   |                      Ernő lelkesülten - s arra szavazok, hogy minél előbb járjuk
4871 XXX   |                       Sokan vannak?~- Legalább százan, s valószínűleg az ausztráliai
4872 XXIII |                     szirtek közé: ezekből több százat elfogtak és füstre akasztották,
4873 XXVIII|                      patakot nem ismerték! Sok százszor megjárták az utat Eberfurt
4874 IV    |            csepegőkő-barlangba jutottak. Ennél szebb, védettebb, kényelmesebb
4875 VI    |                     mely csakugyan oly könnyen szedegette a lábait, mintha nem is
4876 XXVII |                       körtét és almát a fákról szedhettek, zöldséget zsákszámra találtak
4877 XXI   |                      apró buczkákat.~- Ön csak szedje ki a tojásokat, - mondta
4878 IV    |         szalanga-fecske-fészekből, mit az úton szedtek, meg pemmikánból és néhány
4879 XXV   |                sziklafal közt, melynek csúcsai szédületes magasban vesztek el, 5-6
4880 V     |               madarakat lőtt, a hajóról került szegekből horgokat készített, s horgászott
4881 XXI   |                  följebb, a hol a homok nedves szegélye véget ért, a tengeri fű
4882 XXVII |                  tájban elérték a fenyves-erdő szegélyét és csakhamar rábukkantak
4883 VII   |                      maniok- és burgonyaföldek szegélyeztek. Bő aratást várhattak tehát,
4884 XXVII |                pásztortűzből megmaradt.~Miután szegényes vacsorájukat elköltötték,
4885 XXVI  |                     oldalán is oly meredek fal szegi-e be, mint a Teknősbéka-öböl
4886 IX    |                        meglehetős magas hegyek szegték be a három-négy mérföld
4887 XXVIII|                        össze volt törve-zúzva: székek, asztalok eltörve, ládák,
4888 XIX   |                      Robert Borupt.~A matrózok szekerczével kettévágták a sajka kötelét,
4889 XXVIII|                       asztalok eltörve, ládák, szekrények fenekestől fölforgatva,
4890 XVII  |                     foszforeszkáltak.~A teljes szélcsendben egy nagy sajka himbálózott
4891 XVII  |                         csak ebből az átkozott szélcsendből vigyen el bennünket.~Félóra
4892 XVII  |                 szívesebben látnám, mint ezt a szélcsendet, - viszonzá a vitorla-mester
4893 IX    |               albatroszok vijjogva, rikácsolva szeldelték a levegőt. Jack minduntalan
4894 XXVI  |                      akkor is a fönsík éjszaki széléhez kell menniök, ha látni akarják,
4895 XXV   |                    elmenjenek a fönsík éjszaki széléig s onnan nézzenek szét: nem
4896 IX    |                     Sakál-patak; először, mert szélesebb, mélyebb és nagyobb, aztán
4897 I     |                      és Baktérítő közt, a déli szélesség tizenkilenczedik foka alatt
4898 XXI   |                       nyolcz-kilenczszáz ölnyi szélességben be volt ékelve kétfelől
4899 I     |                     családjának. Természete is szelídebb lett; a heves vérű, lobbanékony
4900 IV    |                    pusztításokat vitt végbe. A szelídíthető állatok közül említésre
4901 XXVII |                       ablakokat, hogy a szobák szellőzzenek, s aztán beszállásolták
4902 XIX   |                  nélkül az egy másra következő szélrohamok a hajót ismét oldalára döntenék,
4903 VI    |                     megérdemelte a nevét, mert szélsebesen tudott futni; a harmadik
4904 XXVII |                   szélén, melyet keskeny patak szelt át. A patak hűs vizéből
4905 XVII  |                        annyi bizonyos, hogy jó szelük lehetett, mert a hajó nagyon
4906 XVII  |                      valahogy...~- Ha legalább szelünk lenne! - sóhajtott a fiatal
4907 XIV   |                sziklahasadékba, hogy semmiféle szélvész le nem dönthette.~Ezalatt
4908 VI    |                    Sturm, a bivaly, mely igazi szélvészként száguldozott a szigeten;
4909 XIX   |               legénységben egyre jobban és már szembetűnően meglazult a fegyelem; Borupt
4910 IV    |                 nemsokára végképp elvesztettem szemeim elől...~Zermatt urat nagyon
4911 I     |                     nyújtózkodott, dörzsölte a szemeit.~- Akkor hát az lesz, hogy
4912 II    |                       maradhasson a vizsgálódó szemek elől. Két órai kitartó evezés
4913 II    |                 fürkészve nézte a nyílt tenger szemhatárát.~- Menjünk a Czápa-szigetre, -
4914 XX    |                elvesztette szemei elől, mert a szemhatárnak azon a részén sűrű köd emelkedett
4915 XX    |                         A köd ismét ráborult a szemhatárra, úgy hogy köröskörül alig
4916 II    |                     hozzá Jack - sokkal jobban szemmeltarthatnók a tengert.~Ez igaz volt,
4917 XIV   |                       pár percz múlva eltűnt a szemök elől. Most még az angol
4918 XIX   |                   megkísértették ugyan, de egy szempillantásban megkötözték mind a négyüket
4919 XXVII |                        a finom hallású és éles szemű állat nagyon óvatos és a
4920 XXVI  |                        lassankint eltünedezett szemük elől.~Tizenegy óra tájban
4921 XXVII |                      belsejét, a legelső, a mi szemükbe tűnt, az a hamurakás volt,
4922 XXVII |                czélszerű volt nyitva tartani a szemüket.~Hajnalhasadáskor ismét
4923 XII   |                       tetőt kellett csinálni a szénapadlásra is, mert a régit letépte
4924 XXVI  |                        a vörös és kék sávok, a Szent-György kereszttel!...~Csakugyan
4925 XVIII |           gyöngédséggel - egész életemet annak szentelem, hogy ön boldog legyen!~-
4926 IV    |            szomszédságában, talán már évek óta szenved valami szerencsétlen egy
4927 IV    |                       szerencsétlent, a ki ott szenvedek a Füstölgő-Sziklán».~Tehát
4928 XIX   |                     kapitány. Ez az erőszakos, szenvedélyes természetű, bosszúálló és
4929 VII   |                   Zermatt úr - s az angoloknak szenvedélyük az utazás...~- Oh, apám, -
4930 XX    |                         megtörve a testi-lelki szenvedésektől, újult erővel fogott az
4931 XXI   |                        felhők fátyolát; az idő szépnek ígérkezett. A négy férfi:
4932 XXVII |                    tropikus növényzete meglepő szépségben pompázott a sík földön,
4933 XXXII |                        meg a szigeten, melynek szépsége, termékenysége elcsábította.
4934 XIII  |                      tropikus növényzet teljes szépségében díszlett. Vagy egy mérföldnyire,
4935 XVIII |                        ki nem fogytak a sziget szépségeinek, termékenységének dicséretéből;
4936 XXVII |                   ismerték a forró övi vidékek szépségeit és csodás gazdagságát, álmélkodva
4937 III   |                     halásztak, a korallokat, a szerecsen-diót, a vaníliát, mellyel zsákokat
4938 XXXI  |                       védhetik magukat tovább.~Szerencséjükre a szigetet csak két oldalon
4939 VII   |                szomorúsággal - még ebben sincs szerencsém!...~Egy óra volt, mikor
4940 XXI   |                     keleti sziklafalhoz, a hol szerencsésebbek voltak. Ép a szögleten,
4941 X     |                  Jackot és Zermatt urat is. Ők szerencsésebben jártak; a merre csak mentek,
4942 XIX   |                legénysége részvétlenül nézte a szerencsétleneket, s csak Robert Borupt parancsára
4943 VIII  |                     hajót. Természetes, hogy a szerencsétlenségnek már sehol semmi nyoma sem
4944 IV    |                     felé, s ments meg engemet, szerencsétlent, a ki ott szenvedek a Füstölgő-Sziklán».~
4945 XI    |                       világ alja, söpredéke, a szerencsevadászok durva tömege mind ide csődülne,
4946 XXVII |                  tévedt hozzájuk... De mekkora szerepe volt ennek a hűséges állatnak
4947 XIII  |                      elkiáltotta magát:~- A ki szeret, kövessen!~- Mutassuk meg
4948 VII   |                     nem vagyok angol, de azért szeretek utazni...~- Magam is! -
4949 II    |                        a ki megint összhangot, szeretetet hozott a viszálykodók közé.~
4950 VIII  |                 családapa lesz, s a családapák szeretik a kényelmet...~- Csak hagyja,
4951 XIII  |                        neki, kedves Ernő, hogy szeretjük - mondta Wolston úr - és
4952 I     |                        a mi földieink nem igen szeretnek kivándorolni...~- Hát mi?... -
4953 X     |                       és ha eljuthatunk odáig, szeretnék fölmászni a hegyláncz gerinczére
4954 VIII  |                        én mégis aggódom, s nem szeretnélek egyedül hagyni benneteket -
4955 XIV   |                        majd szóval mondjuk el. Szerető fiatok Ernő.»~Kivették a
4956 XXIX  |                  titokban arra gondoltak, hogy szeretteik mind élnek-e még, nem esett-e
4957 XXIX  |              kikémleljék a vidéket; főként azt szerették volna tudni, hogy a vadak
4958 XVIII |                      Jenny sóhajtva - de mégis szerettem volna, ha apám is megáldja
4959 XIV   |              Felsenheimban, azok közt, a kiket szeretünk: s három hónap múlva talán
4960 XVI   |                     nem igen aggódtam: élelmet szerez a puskám, a fenevadakkal
4961 XXIX  |                      pedig Zuckertopba, a hol, szerinte, a két család menedéket
4962 I     |                        felelte Jack nevetve. - Szerinted, mivel a lövéseknek nincsen
4963 IV    |                        Bútorokban, ruházatban, szerszámokban szintén nem volt hiány;
4964 XI    |                mindenféle hasznos és szükséges szerszámot készített; Jack pedig, mihelyt
4965 XVIII |               plébánia-templomban. Az esketési szertartást «Licorne» hajó káplánja
4966 XI    |                   földön, az antilopok tanyája szertedúlva és... a félszer, mely alatt
4967 XXVIII|                       szerszámok ezer darabban szerteszét.~Világos volt, hogy a házat
4968 XXII  |                       reccsenés... és a csónak szertezúzott romjai ott hányódtak a tajtékzó
4969 XIII  |             megszálltak, rendes éjjeli őrséget szervezzen; három óránkint váltották
4970 VI    |                        embert az Ausztráliában szerzett láz nagyon elgyöngítette,
4971 XXVIII|                     magnólia fán volt, az ágak szétágazásának közepén, a hol a lombok
4972 I     |                 gépiesen, mint kíváncsiságból, szétnéztek a tengeren, hogy nincs-e
4973 IV    |                        két ágyúját is, meg egy szétszedett, de összerakható nagy sajkát,
4974 XXVIII|                       vágyból. Az élelmiszerek szétszórva, a boros hordók feneke beverve,
4975 XXVIII|                        már csak azért is, hogy széttekinthessünk a vidéken.~Mint tudjuk,
4976 XXVI  |                       Jenny, - minden irányban széttekinthetünk.~Úgy van: de kimondani ezt
4977 XVII  |                     fölé szökkent, s egyszerre széttépte a ködöt, mely a tengeren
4978 XXVIII|                     négy-öt puska a vadászatok szezonja alatt; de most nem találtak
4979 XIV   |                     lehet, vagyis akkora, mint Sziczíliának a fele.~- No, ez elég nagy, -
4980 XX    |                    egész hegycsoportot... Hogy sziget-e, vagy szárazföld, azt nem
4981 XVIII |                 Ascension szigetét, a Zöldfoki szigetcsoportot; majd megkerülvén a Kanári-
4982 III   |                       kutassa át az ismeretlen szigeteket, hátha a szerencsétlen hajótörötteknek
4983 XVI   |                     kis épület egészen el volt szigetelve a barlangtól, melynek hátsó
4984 VII   |                      hogy kissé szétnézzenek a szigetem és átkutassák a még nem
4985 XVIII |                   Indiai-Óczeán egy ismeretlen szigetén, és Jean Zermatt elbeszélése,
4986 XVIII |                        ha odaköltözném az önök szigetére, én lennék az első, a ki
4987 XVIII |                      el Szent Ilona, Ascension szigetét, a Zöldfoki szigetcsoportot;
4988 XXIX  |                    öt-hat kőhajításnyira ért a szigethez, az ágyúk mellett valami
4989 I     |             Czápa-szigeten. - ~Két ágyúlövés a szigetrõl. - Három ágyúlövés felel
4990 XVIII |                        Ferencz - hogy a mi kis szigetünk valóságos földi paradicsom.~-
4991 IX    |               szerettek volna csónakba ülni és szigonnyal vadászni rájuk, de persze
4992 IV    |                     felröppenő sok madár közül szigonyával leütött egy nagy albatroszt.
4993 XIX   |                    pedig nemcsak hogy nem volt szigorú a daczos, féktelenkedő matrózokhoz,
4994 IV    |                   elnevezték «Felsenheim»-nek, szikla-otthonnak. Most már tehát volt lakásuk
4995 XXI   |                  csakugyan terméketlen, kopár, szikla-szigetre vetette őket a balsors?...
4996 XIII  |                      fölöttük már csak a kopár sziklabércz meredezett, hosszabb pihenőt
4997 XIV   |                    minden baj nélkül ért föl a sziklabéreznek körülbelül a felére; ebben
4998 XIV   |                        szigetnek. Egyetlen egy sziklacsúcs emelkedett ki a tengerből,
4999 XIII  |                   fölugrott és neki iramodva a sziklacsúcsnak, elkiáltotta magát:~- A
5000 XXV   |                       mindnyájan fönt voltak a sziklacsúcson.~Déli, keleti és nyugati
5001 XIV   |                      Hogy is nevezzük el ezt a sziklacsúcsot? - kérdezte magában.~- Zermatt-csúcs
5002 VIII  |                  fáradsággal fölkapaszkodtak a szikladombra, s álmélkodva néztek körül.
5003 XXIII |                      fogja megkerülni a keleti sziklafalnak a tengerbe nyúló fokát.
5004 XXV   |                        John Block megmásszák a sziklagerinczet; James és Ferencz addig
5005 XIV   |                     meg Ernő úgy beékelték egy sziklahasadékba, hogy semmiféle szélvész
5006 XXV   |                      fognak!~Ha nem érnek ki a sziklahasadékból és nem találnak kedvezőbb
5007 IX    |                 háttérben pedig magas, meredek sziklahegyek határolták, melyeken nem
5008 XX    |                       darabokra, ha véletlenül sziklához ütődik is.~Igaz, hogy így
5009 I     |                      Falkenhorst és Felsenheim szikláin!... Minek pazaroljuk a puskaport? -
5010 VIII  |                 vissza-visszanéztek Felsenheim szikláira, melyek eltűntek szemeik
5011 XXXI  |                     vállig érő falat is rakott sziklákból, melyek fölé gerendákat,
5012 XXII  |                    erősebb lesz, és a sajkát a sziklákhoz veri?~- Mit tegyünk? - kérdezte
5013 XXV   |                   kanyargó szakadékban sziklák sziklákra halmozva álltak, s az utasoknak
5014 XXV   |                  oldalról körülfogva a meredek szikláktól, az ő börtönük, a hol vagy
5015 XXIII |                           kérdezte, - mi van a sziklán túl?~- Csak szikla és szirtek
5016 XXV   |                   vödörbe jutunk: ott sem lesz sziklánál egyéb.~- Az meglehet, -
5017 XXI   |                       éhen halunk ezen a kopár sziklaparton.~- Csak türelem, türelem, -
5018 XX    |                    látta, s nem tudhatta, hogy sziklás-e a part, vagy homokos. Óvatosnak
5019 XXII  |                  tengeren, s végre ez a puszta sziklasziget...~- Semmi az, Fritz - viszonzá
5020 XXIII |                   tengeri szárnyas látogatta a sziklaszigetet, köztük nagy kormoránok
5021 XXIII |                       voltak lánczolva ahhoz a sziklaszigethez, melyen egyetlen egy fa
5022 XXV   |                      el megnézni, hová vezet a sziklaszoros, de ebbe senki sem egyezett
5023 XXVII |                        érhetnek a falkenhorsti sziklaszoroshoz, a honnan pár óra alatt
5024 XXVII |                      fölfelé menniök egészen a sziklaszorosig, mely az Ígéret-földjére
5025 XII   |                        a három fölfedezőt, s a sziklaszorosnál búcsúznak el tőlük.~Szeptember
5026 XXII  |                    robajjal szakadt le egy-egy sziklatömb...~Egyszerre csak egy szörnyű
5027 XXI   |                     roppant, csaknem tükörsima sziklatömbökből alkotott falat lehetetlen
5028 XII   |                   Zermatt úr annak idején nagy sziklatömbökkel töltötte meg ezt a hegyszorost,
5029 IV    |                  Sakál-pataktól volt egy tömör sziklatömeg, a melyben Jack játék közben
5030 XXV   |                       hanem egymásra halmozott sziklatörmelék alkotja, mely, ki tudja,
5031 XXV   |                  Félóra alatt eltakarították a sziklatörmeléket, s a szabaddá tett nyíláson
5032 VIII  |                       úr megmutatta azt a szűk sziklatorkolatot, a melybe egy roppant hullám
5033 XXV   |                       5-6 láb széles kanyargós sziklatorok húzódott, mely ugyan elég