Rész, fejezet
1 1, 1 | tudniillik - az Olvasók.~Yvernes - az elsőhegedűs - harminckét
2 1, 1 | Sébastien Zorn is, akire Yvernes, Frascolin és Pinchinat
3 1, 1 | meg Pinchinat. Frascolin, Yvernes és ő e kis kalandot bölcs
4 1, 1 | állandóan bizsereg a vér. Yvernes szentül hitte, hogy Sébastien
5 1, 1 | ámbátor Sébastien Zorn epés, Yvernes flegmatikus, Frascolin békeszerető,
6 1, 2 | ideális ömlengésekre hajlamos Yvernes. Bezzeg a szegény gordonkásnak
7 1, 2 | nézzétek!... - kiáltott fel Yvernes, s ujjával az égboltozat
8 1, 2 | felhő szélét.~- Nos, mi az, Yvernes?~- Nem olyan-e az a felhő,
9 1, 2 | úszkáló szörnyeteget.~- Yvernes az oka! - zsörtölődött Sébastien
10 1, 2 | förgetegszülő felhőkből valók. No de Yvernes látta Hébé amforája ezúttal
11 1, 2 | zúdult alá a vízzuhatag. Ha Yvernes természeti hajlandósága
12 1, 2 | különben.~Sébastien Zorn és Yvernes követte példájukat.~- Mi
13 1, 2 | Talponjáró! - mondta Yvernes.~- Ördög vigye ezt a dúvadot! -
14 1, 2 | pedig inkább téged értelek, Yvernes! Nem tudsz úgy beszélni,
15 1, 2 | lehelte volna a szárazfába.~Yvernes hegedült. Kivette hirtelen
16 1, 2 | is túllépkedtek, mialatt Yvernes vígan húzta a nótát.~Az
17 1, 2 | tette hozzá andalogva Yvernes.~- De éppen, hogy fölverjük
18 1, 2 | Tévedtünk - vélekedett Yvernes. - Hisz ez nem is falu,
19 1, 2 | süketséggel!... És ha - amint Yvernes mondta - temető volt a hely,
20 1, 2 | kezdjük még egyszer! Te, Yvernes, vedd d-dúrban, te, Frascolin,
21 1, 2 | elfogadható - szólalt meg Yvernes.~- Éppen ezt akartam mondani
22 1, 3 | ilyeténképp a reggelt!...~Yvernes, a kvartett lustája, bizonyára
23 1, 3 | Jól van, jól... - dörmögte Yvernes. - Fél nap elegendő, hogy
24 1, 3 | világrésszel! - tódította Yvernes.~Míg azon gondolkoztak,
25 1, 3 | Excelsior-szálló?! - kiáltott föl Yvernes. - A Karavánszeráj neve
26 1, 3 | szokásunk! - tiltakozott nyomban Yvernes.~- Annál inkább! Legalább
27 1, 3 | korán van?... - vélekedett Yvernes.~- Egyéb oka van annak! -
28 1, 3 | laknak itt? - jegyezte meg Yvernes.~- Ha kézművesekre van szükség,
29 1, 3 | Pinchinat, Frascolin és Yvernes még mindig járták a csodálatos
30 1, 3 | városban? - érdeklődött Yvernes.~- Van bizony. Egyébiránt
31 1, 4 | Mi volt ez? - riadt föl Yvernes.~- Ne ijedjenek meg, uraim!... -
32 1, 4 | garatra!... - dünnyögte Yvernes, a homlokán végighúzva kezét.~-
33 1, 4 | megállt a kis karaván, és Yvernes felkiáltott:~- Teremt’uccse,
34 1, 4 | jelentette ki rajongva Yvernes, mint lelkes bámulója az
35 1, 4 | a templomaik.~- S látja, Yvernes úr, mindkét fél egy anyának
36 1, 4 | Munbar úr - kiáltott fel Yvernes -, vigyázzon, kíváncsiságunk
37 1, 4 | teremtik elő?... - gúnyolódott Yvernes.~- Helyesen vélekedik, elsőhegedűs
38 1, 4 | Sébastien Zorn, Frascolin, Yvernes és Pinchinat tegnap éjjel,
39 1, 6 | Sébastien Zorn, Frascolin, Yvernes és Pinchinat olyan emberek,
40 1, 6 | lanul állt egy helyben, míg Yvernes egészen odavolt a bámulattól.
41 1, 6 | üt az órájuk!... - mondta Yvernes.~- Mégpedig kétnegyed taktusban!... -
42 1, 6 | úgy tetszik! - vélekedett Yvernes.~Így telt el egy óra...
43 1, 6 | magyarázható meg. Mindegy: Yvernes, Pinchinat, sőt Frascolin
44 1, 6 | meredt.~- Mi lelt? - kérdezte Yvernes csodálkozva.~- Hideg borzongás
45 1, 6 | fonográfja! - szólt fitymálva Yvernes.~- Nem egészen úgy áll a
46 1, 6 | meg ott! - vetette közbe Yvernes.~- Engedelmet kérek, Yvernes
47 1, 6 | Yvernes.~- Engedelmet kérek, Yvernes úr, de bizony meghallják!
48 1, 6 | Frascolin, Pinchinat és Yvernes nem is kérették magukat,
49 1, 6 | aláírta.~Frascolin, Pinchinat, Yvernes a szerződés aláírása után
50 1, 7 | Valóságos álom! - felelte Yvernes. - Álom... egymillióért
51 1, 7 | gyomrot... - jegyezte meg Yvernes.~- És eléggé tápláló ez
52 1, 7 | valamely földink? - kérdezte Yvernes.~- Lakik, egy.~- Hogy hívják
53 1, 7 | Sébastien Zorn, Pinchinat, Yvernes és Frascolin New York, Chicago,
54 1, 7 | több!...~Sébastien Zorn, Yvernes, Frascolin és Pinchinat
55 1, 7 | félrehúzódva két alak vonta magára Yvernes figyelmét. Egy férfi állt
56 1, 8 | de a rajongó természetű Yvernes annál inkább gyönyörködött
57 1, 8 | Dorémus úr? - kérdezte Yvernes.~- Tizennyolcadik hónapja... -
58 1, 8 | lennie... - jegyezte meg Yvernes.~- Alighanem úgy áll a dolog -
59 1, 8 | vannak befogva... - áradozott Yvernes.~Helyes megjegyzés, sőt
60 1, 8 | it. Ennek híjával lévén Yvernes, Pinchinat és Frascolin
61 1, 8 | túl van? - vigasztalta őt Yvernes.~És íme, amikor a kaszinóból
62 1, 9 | nem érdekelte. Pinchinat, Yvernes és Frascolin a következő
63 1, 9 | Fölséges! - áradozott Yvernes. - Mit gondol, tengernagy
64 1, 9 | látványnak?~- Nem tudom, Yvernes úr, a vulkánok nem szoktak
65 1, 9 | homlokzatait - erősítette meg Yvernes.~- Az nem lehet, hogy Cook
66 1, 9 | áradozott a mindig rajongó Yvernes.~Ha a Sandwich-szigetek
67 1, 9 | Sandwich-szigeteknek - jegyezte meg Yvernes -, alkotmányos királya,
68 1, 9 | hiányzott! - kiáltott föl Yvernes.~Másnap a Csendes-óceán
69 1, 10| család apraja-nagyja eljött, Yvernes és Pinchinat Coverleynéval
70 1, 10| Pinchinat.~- Nos? - kérdezte Yvernes.~- Megpróbálom széthányni
71 1, 11| kiköthetnek.~Frascolin, Yvernes és Pinchinat otthagyták
72 1, 11| szemrevalók - jegyezte meg Yvernes -, de talán akkor még szebbek
73 1, 11| összecsapása a bennszülöttekkel.~Yvernes megjegyzésére Bikerstaff
74 1, 11| Meglehet, hogy igaza van önnek, Yvernes úr. A Marquises-szigetek
75 1, 11| Kormányzó úr - vette át a szót Yvernes -, nekünk úgy tetszik, hogy
76 1, 12| bársonysima szőrű macskává; ámde Yvernes, Pinchinat és Frascolin
77 1, 12| lassacskán haladt tovább délnek. Yvernes egészen megváltozott, mióta
78 1, 12| élvezték; bezzeg Pinchinat, Yvernes és Frascolin szerették volna,
79 1, 12| elő?!... - kiáltott föl Yvernes próféta-ihlettel -, és ahol
80 1, 12| egy féreg! - kiáltott fel Yvernes.~- Hisz ez rák! - magyarázta
81 1, 12| hegyesek, kivájta a belét.~Yvernes úgy vélekedett: a jóságos
82 1, 13| érnének véget! - áradozott Yvernes.~Október 17-én pitymallatkor
83 1, 13| ez a kikötő? - kérdezte Yvernes.~Standard-Island meglassította
84 1, 13| szigetre.~Sébastien Zorn, Yvernes, Pinchinat és Frascolin,
85 1, 13| meg akár ma? - kérdezte Yvernes, akinek már valósággal viszketett
86 1, 13| amellyel az embernek dolga van. Yvernes és Pinchinat megköszönték
87 1, 13| hozzájuk?...~A hevülékeny Yvernes valósággal lelkendezve rajongott
88 1, 13| legyen a zsebkendőnk!...~Yvernes dühöngött a viccelődés miatt,
89 1, 14| örökös... - vágott közbe Yvernes.~- Sebaj! - szakította félbe
90 1, 14| nevén „ravarevá”-nak hívják (Yvernes úgy magyarázta ezt a szót,
91 1, 14| elmélkedett a bölcselkedő Yvernes.~A délutánt és estét nagyon
92 1, 14| nagy művészettel énekelt, Yvernes tenorja s a kisasszony szopránja
93 1, 14| Nem, édesanyám.~- Hát ön, Yvernes úr?~- Világért sem, asszonyom.
94 1, 14| Szegény uralkodók! - mondta Yvernes.~A nagy nap beköszöntött;
95 1, 14| hanyatlását ábrázolja. Bezzeg Yvernes, Pinchinat és Frascolin!
96 2, 1 | ágyúlövésekre.~Frascolin, Yvernes és Pinchinat az obszervatórium
97 2, 1 | érkezett! - kiáltott föl Yvernes.~- Hja, a franciák mindig
98 2, 2 | megengedi - jegyezte meg Yvernes -, inkább egy füstölőhöz
99 2, 2 | Rablótámadás... - toldotta meg Yvernes.~- A kirándulókat mind egy
100 2, 2 | főintendáns úr... - szólalt meg Yvernes esengő, prófétai hangon -,
101 2, 2 | Európában? - vágott közbe Yvernes.~- Szakasztott úgy, kedves
102 2, 2 | Malietoa király?... - folytatta Yvernes.~- Hát Malietoa királyt
103 2, 2 | pennaforgatók dolgát! - kiáltott föl Yvernes.~- Nem ártana, ha a mi francia
104 2, 3 | ragyogókkal! - jegyezte meg Yvernes.~A hír igaznak bizonyult.
105 2, 3 | zenész... - jegyezte meg Yvernes.~- Nem csodálom, hogy a
106 2, 3 | kereplő! - vágott közbe Yvernes. - Aztán tűzijáték fakadna
107 2, 3 | szerenádot! - helyesbített Yvernes. - Hiszen késő este lesz
108 2, 3 | darabunkat kettesben...~Yvernes még be sem fejezte szavait,
109 2, 5 | szigeteinél? - kérdezte Yvernes.~- Természetesen, drága
110 2, 5 | azután? - faggatta tovább Yvernes.~- Azután a Fidzsi-szigetekhez
111 2, 5 | bebarangolja. Pinchinat, Yvernes és Frascolin nem riadt vissza,
112 2, 5 | civilizációhoz.~Pinchinat, Yvernes és Frascolin nem akartak
113 2, 5 | bármennyire tüzelt is a lelkesülő Yvernes, a gordonkás rendíthetetlen
114 2, 5 | vállát is vonogatni, bezzeg Yvernes szörnyen élvezte, tetszett
115 2, 6 | ezt hajtogatta minduntalan Yvernes.~Ő és barátai a kaszinóban
116 2, 7 | vagyunk már... - kezdte a szót Yvernes.~- Ha ugyan az angol Noé
117 2, 8 | ehhez képest gyerekjáték - Yvernes szerint. Egész rakás cethal
118 2, 8 | szigetre. Pinchinat és Yvernes szívesen évődött Frascolinnel,
119 2, 8 | regénynek!... - jegyezte meg Yvernes.~- Az ám, a regény elején
120 2, 9 | szeretik a nevek kettőzését. Yvernes nagyon helyesen jegyezte
121 2, 9 | találhatjuk ki... - felelte Yvernes.~- Ahány kő volt a rakáson,
122 2, 9 | Ha tudnám! - felelte Yvernes.~- Látta önök közül valaki,
123 2, 9 | sem járt? - vágott közbe Yvernes.~- Nem... nem...~Mi történhetett
124 2, 9 | Sébastien Zorn, Frascolin és Yvernes kétségbeesését. Mitévők
125 2, 9 | hagyjuk?! - kiáltott föl Yvernes.~- Hát volna szíved hozzá? -
126 2, 9 | szívvel ültek a csónakba Zorn, Yvernes és Frascolin.... Mintha
127 2, 9 | kitalálom! - válaszolta Yvernes.~- Nos hát, nem az, hogy
128 2, 10| jegyezte meg egy napon Yvernes.~Az édes pihenésnek szentelt
129 2, 10| kifizettek nekünk! - vágott közbe Yvernes. - S én nagyon helyeslem,
130 2, 10| élvezték teljes boldogságban, Yvernes még a következő vélekedést
131 2, 10| Pinchinat.~- Nem - felelte Yvernes -, hanem egy kantáta...~-
132 2, 10| A kantáta is elkészült. Yvernes, a költő és Sébastien Zorn,
133 2, 10| mennykő!... - kiáltott föl Yvernes, amint barátaival a Coverley-palotából
134 2, 10| Sébastien Zorn, Frascolin, Yvernes és Pinchinat ezen a helyen
135 2, 10| mint tűzzel táncoltak. Yvernes és Pinchinat szintén forgatták
136 2, 11| testemből!... - tette hozzá Yvernes.~Csak Sébastien Zorn hallgatott.
137 2, 12| Hallgass, te kuvik! - riadt rá Yvernes. - Ha nem hallgatsz, lakatot
138 2, 12| Sébastien Zorn, Pinchinat, Yvernes, Frascolin, néhány tiszt
139 2, 12| hányinger gyötörte őket.~Yvernes, Pinchinat és Frascolin
140 2, 13| vesztette el nyugalmát, Yvernes szörnyen ideges, Pinchinat
141 2, 14| mindig; ő még reménykedett. Yvernes a rendkívüli iránt való
142 2, 14| menyegző után Sébastien Zorn, Yvernes, Frascolin és Pinchinat
|