Rész,  fejezet

 1   1,  1 |              ordított föl Sébastien Zorn úr, mégpedig olyan hangon,
 2   1,  2 |            Frascolin vette a hátára Zorn úr énjének a felét, a maga
 3   1,  3 |              magyarázta Callistus Munbar úr. - A megrendelések nagyobbrészt
 4   1,  3 |        szerfölött kedélyes ember, Munbar úr! - jegyezte meg Pinchinat,
 5   1,  3 |                  maguk városában, Munbar úr? Már csak azért is, hogy
 6   1,  3 |             mesterségeiket.~- No, Munbar úr, ha az ön szavait hallja
 7   1,  3 |                    Meghiszem azt, Munbar úr, annyira praktikus, hogy
 8   1,  4 |                  egy pár kesztyű, Munbar úr!~- Amint vesszük.~- Jem
 9   1,  4 |                 Igaza volt önnek, Munbar úr, a két városrész éppoly
10   1,  4 |           templomaik.~- S látja, Yvernes úr, mindkét fél egy anyának
11   1,  4 |                 Apollónra mondom, Munbar úr - kiáltott fel Yvernes -,
12   1,  4 |               befejeztük a körutat, Zorn úr.~- Visszajövünk akkor ehhez
13   1,  4 |                 talán rajtakapom, Munbar úr!... - vágott közbe Frascolin. -
14   1,  6 |           Türtőztesse magát, kedves Zorn úr! - dörmögte halkan az amerikai. -
15   1,  6 |                Engedelmet kérek, Yvernes úr, de bizony meghallják! Arról
16   1,  6 |                  lóvá tenni.~- Hallja az úr! - kiáltotta harsányan. -
17   1,  6 |             kormányzója Cyrus Bikerstaff úr nevének saját kezű aláírása
18   1,  6 |          százötven frankot is!...~- Zorn úr, a társulat efféle apró-cseprő
19   1,  7 |             franciát?~- Athanase Dorémus úr.~- S mi ennek az Athanase
20   1,  8 |            csevegését, az illemtan tanár úr pedig még szívesebben locsogott,
21   1,  8 |                    Mióta él itt, Dorémus úr? - kérdezte Yvernes.~- Tizennyolcadik
22   1,  8 |              jöttem, és Cyrus Bikerstaff úr, a mi kedves kormányzónk,
23   1,  8 |                     Valóságos „Sans-gêne úr” ő, akire bizony ráférne
24   1,  8 |                     Eltalálta, Pinchinat úr! - felelte Athanase Dorémus. -
25   1,  9 |                   Mit gondol, tengernagy úr, vajon minket nem ér-e az
26   1,  9 |         látványnak?~- Nem tudom, Yvernes úr, a vulkánok nem szoktak
27   1,  9 |                számuk.~- Hagyján, Simcöe úr, százezer vadember még elég
28   1,  10|            örököse, különben is Coverley úr nem szokott úgy dicsekedni
29   1,  10|               vagyonával, mint Tankerdon úr a magáéval. Kérők nélkül
30   1,  10|                sem szabad, hogy Coverley úr az esetleges valláskülönbséget
31   1,  10|          hajtatott egymás mellett. James úr nem köszönt Nat úrnak, Nat
32   1,  10|               nem köszönt Nat úrnak, Nat úr viszont James úrnak. Mind
33   1,  11|              fognak megélni?~- Kormányzó úr - kezdte könyörgő hangon
34   1,  11|                 igaza van önnek, Yvernes úr. A Marquises-szigetek lakói
35   1,  11|                  igazuk ebben, kormányzó úr?~- A társas illem szempontjából
36   1,  11|            hagyták örökül...~- Kormányzó úr - vette át a szót Yvernes -,
37   1,  12|                     Higgye el, Pinchinat úr, boldog leszek, ha itt tölthetem
38   1,  13|            maradunk - felelte Bikerstaff úr.~- Akkor módjukban lesz,
39   1,  13|              Örvendeni fogunk, kormányzó úr, ha Standard-Islanden vendégeinkül
40   1,  13|         Pinchinat. - Helyes, főintendáns úr, ott leszünk.~A kormányzó
41   1,  13|           királynő protestáns, Tankerdon úr pedig Milliard-City protestáns
42   1,  14|           Papeetéba?...~- Nem, Tankerdon úr - felelte Frascolin. - Coverleyné
43   1,  14|             rápillantott, s míg Coverley úr összerántotta szemöldökét,
44   1,  14|             édesanyám.~- Hát ön, Yvernes úr?~- Világért sem, asszonyom.
45   1,  14|                  az idő, amikor Coverley úr a lefekvésre gondolt.~A
46   1,  14|                 helyiségeiben, ahol ő az úr.~Ekkor a leleményes Callistus
47   2,  1 |         szőnyegre kerültek. Ha Tankerdon úr kíméletlenül megtámadta
48   2,  1 | Standard-Islandet soha... soha. Coverley úr nem tudta, hogy mi lehet
49   2,  1 |         rendkívüli eseménynek. Tankerdon úr a fiát, Coverley úr a leányát
50   2,  1 |            Tankerdon úr a fiát, Coverley úr a leányát fogta vallatóra.
51   2,  1 |                addig is, míg a kormányzó úr kegyes lesz személyesen
52   2,  1 |               Még nátha sincs, helytartó úr. Szíveskedjék kiállítani
53   2,  1 |            indítványt maga a tiszteletes úr tette, a királyi pár és
54   2,  1 |               részét azonban a helytartó úr rakta zsebre. A révkapitány
55   2,  1 |         Csendes-óceánnak, ahol Anglia az úr. Ha a megállapított útirányt
56   2,  2 |     nyekeregtetne.~- Eszerint ön, Munbar úr, még most is reméli, hogy
57   2,  2 |                  ön kívánja, főintendáns úr... - szólalt meg Yvernes
58   2,  4 |                  kapitány:~- A kormányzó úr őnagyméltóságának kétségen
59   2,  4 |           jelentette ki Cyrus Bikerstaff úr -, mert a felelősséget a
60   2,  5 |                     Hja, itt az angol az úr! I. György király angol
61   2,  6 |             dolgot! Most együnk, Dorémus úr, azután hadd egyenek meg
62   2,  6 |                vette át a szót Tankerdon úr. - Kissé elszoktam ugyan
63   2,  6 |             Köszönjük, érdemes Tankerdon úr... - válaszolta Cyrus Bikerstaff. -
64   2,  7 |              megköszönje, amit Tankerdon úr tett a férjéért. Dy kis­
65   2,  8 |                milyen is lehetett Munbar úr lelkiállapota, amidőn megtudta,
66   2,  12|                   Mióta Cyrus Bikerstaff úr elesett, Milliard-Citynek