Rész, fejezet
1 1, 1 | porköpenyt hord.~Pinchinat - a mélyhegedűs (brácsás) - vagy, amint
2 1, 1 | tekintettel arra, hogy mélyhegedűs), huszonhét éves, ő a legfiatalabb,
3 1, 2 | valamit!... - mormogta a mélyhegedűs.~Ezúttal nem tréfált. A
4 1, 2 | melódiát dur-ban játszotta, a mélyhegedűs élesen és hamisan kísérte
5 1, 3 | gúnyos hangon.~- Azt is, mélyhegedűs uram! Miért ne házasodhatnék
6 1, 3 | ajkbiggyesztéssel.~- Hohó, mélyhegedűs uram! - vágott vissza Callistus
7 1, 4 | gyomrát! - fűzte hozzá a mélyhegedűs.~Callistus Munbar teste
8 1, 6 | vadállat! - tódította a mélyhegedűs.~- No... no... Lám, neki
9 1, 6 | Diego felé? - mordult föl a mélyhegedűs, karját keresztbe fonva.~-
10 1, 6 | mennykőbe is! - kiáltott fel a mélyhegedűs.~- Rablók! - mérgelődött
11 1, 6 | Már bocsánatot kérek, mélyhegedűs uram...~- Nem bánom, megbocsátok
12 1, 7 | alkalmas! - vélekedett a mélyhegedűs.~Így aztán a város minden
13 1, 8 | volna a pénztárcájukba, és a mélyhegedűs gyakran csúfolta Frascolint
14 1, 9 | tartsák...~Az bizonyos, hogy a mélyhegedűs nem nagy kegyelettel emlékezett
15 1, 9 | nem tagadták meg, akkor a mélyhegedűs teljesen meg lehetett elégedve.~
16 1, 9 | kapitány korát!...~- Hohó, mélyhegedűs barátom, hátha téged kebeleztek
17 1, 11| a Niagarát! - felelte a mélyhegedűs.~E napon Standard-Island
18 1, 11| következtetem - szólalt meg újra a mélyhegedűs -, hogy Ádám és Éva azóta
19 2, 1 | tette hozzá „Őfelsége”, a mélyhegedűs, kecses mozdulattal ütve
20 2, 1 | akár nincs: Őfelsége a mélyhegedűs, velük találkozni nem fog.~
21 2, 3 | Pinchinat.~- A felséged eszméje, mélyhegedűs uram, rendszerint igencsak
22 2, 5 | dünnyögte elégedetlenül a mélyhegedűs.~- Hohó, lassan a testtel!
23 2, 8 | földrajzból! - kiáltott föl a mélyhegedűs.~A szegény második hegedűs
24 2, 10| Igaz is, ritkaság az olyan mélyhegedűs, aki esetleg a fidzsi-szigetbeli
|