Rész,  fejezet

 1   1,  1 |             irgalmát, kocsi bakján ülő uram! - ordított föl Sébastien
 2   1,  2 |           ember nyilván szakértő!...~- Uram... - mondta Pinchinat társai
 3   1,  2 |              az volt az oka, hogy...~- Uram!... - vágott szavába az
 4   1,  2 |               megszólaljon:~- Tisztelt uram, rendkívül hízelgő rólunk
 5   1,  2 |        ismételte Frascolin.~- Úgy van, uram, és ha velem tartanak, szavamat
 6   1,  3 |          hangon.~- Azt is, mélyhegedűs uram! Miért ne házasodhatnék
 7   1,  3 |                 Koldusok, másodhegedűs uram?... No hiszen! Ugyancsak
 8   1,  3 |               tegnap voltak, gordonkás uram... - felelte a csodálatos
 9   1,  3 | ajkbiggyesztéssel.~- Hohó, mélyhegedűs uram! - vágott vissza Callistus
10   1,  3 |               Helyes a bőgés, kisbőgős uram! - kiáltott föl Pinchinat. -
11   1,  3 |           Pinchinat. - Remélem, Munbar uram, hogy ilyen modern városban
12   1,  4 |        Helyesen vélekedik, elsőhegedűs uram!... - bizonygatta az amerikai,
13   1,  4 |                vagyunk?!...~- Úgy van, uram, eltalálta... - felelte
14   1,  6 |        felfortyanó vérű gordonkaművész uram, várja meg előbb a végét!...~-
15   1,  6 |           kegyelmed hiszi, elsőhegedűs uram... - felelte a fő­intendáns. -
16   1,  6 |          bocsánatot kérek, mélyhegedűs uram...~- Nem bánom, megbocsátok
17   1,  10|               egymás előtt.~- Elvárom, uram - kezdte a szót Jem Tankerdon -,
18   1,  12|          sietett megjegyezni:~- Önnek, uram, biztos reménye lehet arra,
19   2,  3 |          felséged eszméje, mélyhegedűs uram, rendszerint igencsak barokk
20   2,  9 |     helytartója.~- Tüstént mozgósítsa, uram. Rendelje el, hogy a sziget
21   2,  9 |     vezetésével...~- Engedelmet kérek, uram!... - vágott közbe ridegen
22   2,  9 |             ezek a fickók! Nézze csak, uram, még a lábamat meg a karomat