Rész,  fejezet

 1   1,  1 |             haragúak; szeretnek öblös hangon beszélni, hozzászólnak mindenhez -
 2   1,  1 |               Zorn úr, mégpedig olyan hangon, hogy lassanként a legfelsőbb
 3   1,  1 |              mondta Frascolin csöndes hangon.~Aztán még egyszer a kocsishoz
 4   1,  2 |                s ijedtségtől reszkető hangon dadogja:~„- Megállj!...
 5   1,  2 |          fejezte be Őfelsége oly mély hangon, mint valami kántor.~Mitévők
 6   1,  3 |              és hitetlenséggel teljes hangon.~Nehezen találhatni olyan
 7   1,  3 |         vágott közbe Pinchinat gúnyos hangon.~- Azt is, mélyhegedűs uram!
 8   1,  4 |           ismételte Frascolin sürgető hangon.~- Óh... csak este... -
 9   1,  6 |             Frascolin komoly, nyugodt hangon. - Hallgatjuk.~- Uraim -
10   1,  11|        Kormányzó úr - kezdte könyörgő hangon a kapitány -, ön megmentette
11   1,  12|          próféta! - szólt kenetteljes hangon Pinchinat.~Amint Simcöe
12   2,  1 |           elképzelhetjük, hogy milyen hangon beszéltek az úszó sziget
13   2,  1 |             öltötte fel.~Majd édeskés hangon folytatta:~- Standard-Islanden
14   2,  2 | megtörténhetik!... - mormogta sírásói hangon a gordonkás, mintha a kisbőgő
15   2,  2 |              Yvernes esengő, prófétai hangon -, mert a jóságos Isten
16   2,  2 |            amint szelíd, édesen zengő hangon mondták: kalofa. Annyit
17   2,  3 |            uraim... - folytatta vidám hangon. - Hát nem vagyok-e Standard-Island
18   2,  4 |           mondott a tiszt, hogy nyers hangon osztott parancsszavak hangzottak,
19   2,  7 |             és így szólt hozzá komoly hangon:~- Megmentette az életemet!...
20   2,  11|               vezényelte messze zengő hangon Simcöe tengernagy.~Ezenközben