Rész,  fejezet

 1   1,  2 |         állomásig visszaszállítom önöket, és vasárnap San Diegóban
 2   1,  3 |   megnézhetjük... Csak egyre kell önöket figyelmeztetnem...~- Mi
 3   1,  4 |       bizalmas néven szólítom meg önöket - jelentette ki vendéglátójuk
 4   1,  6 |            Nem, uraim! Biztosítom önöket, hogy nem!... - szólt Callistus
 5   1,  6 |      tehetségű művészeknek tartom önöket, akiknek híre-neve messze
 6   1,  6 |         ha kell, akár raboljam el önöket. Önök az első művészek,
 7   1,  6 |        Magdolna-öbölbe visszatér, önöket partra tesszük...~- Hogy
 8   1,  6 |    érdemével! Mert ugyan ki tudná önöket méltóképpen megfizetni?...~
 9   1,  8 |      szerencsénknek tartjuk, hogy önöket váro­sunkban üdvözölhetjük!...
10   1,  8 |          legillendőbben kerítette önöket a hatalmába, de remélem,
11   1,  8 | föllépnek-e, vagy nem. Üdvözöljük önöket, mint kiváló művészeket,
12   1,  8 |        Milyen boldog vagyok, hogy önöket láthatom! Mily felséges
13   1,  11|           beleegyeznek, elvisszük önöket a Fidzsi-szigetekre.~Így
14   1,  11|      délről kerülünk oda, meglepi önöket az ellentét: az üde pázsitok,
15   2,  1 | meggyőződve, hogy szívesen látjuk önöket, ha... ha betegségek...~-
16   2,  3 |         varázsolták volna. Uraim, önöket én ismerem, mert bár főleg
17   2,  3 |      világ előtt ismertekké tette önöket. Tudjuk, hogy milyen babérokat