Rész,  fejezet

1   1,  1 |          volna tőlünk, ha ezt az embert nyomorúságában itthagynánk! -
2   1,  1 |        értetődik, hogy a szegény embert nem hagyhatták az országúton;
3   1,  8 |          az igaz, hogy tökéletes embert nem szült még a föld - jegyezte
4   1,  10|         szállja meg azt a boldog embert, aki elsüti majd az ágyút,
5   1,  12|  tekintetben, és udvariasabb két embert, mint ők, alig képzelhetünk
6   1,  14|          a milliók sem teszik az embert mindig boldoggá! - elmélkedett
7   2,  9 |    gyakran láttak idegen formájú embert.~Az asszonyok curcuma-készítéssel
8   2,  9 | meglátták a csónakot meg a három embert.~- Hát a társunk? - kérdezte
9   2,  10|     talpraesettebb és szakértőbb embert erre a tisztségre sehol