Fejezet

 1 I      |             teljesítette is.~Másnap aztán elindultam a kikötő-medencék
 2 I      |           városra igyekeztek. Mikor aztán a Victoria-torony órája
 3 I      |             folyam sodra ellenében; aztán, a szél alatti oldalára
 4 II     |        vizet is eresztettek rá. Így aztán, mikor a lerakásra került
 5 II     |            a nyugalomba. Ekkor jött aztán az 1867-iki világkiállítás
 6 II     |        gőzhengerek tompa zuhogását. Aztán, a kerekek alatt a Mersey
 7 II     |           húzták föl a födélzetre s aztán magát a hajót is föl akarták
 8 III    |            óta a hajón volt. Láttam aztán még egy révkalauzt; ez francia
 9 IV     |        megmozdítani sem bírta; erre aztán maga a Great-Eastern fogott
10 V      |           földet, melyről távoztak. Aztán tapsoltak, a karjaikkal
11 V      |          ugyanezen az úton távozott aztán a révkalauz is és beszállt
12 VI     |         készül: ez volt az alkalom. Aztán megtudtam azt is, hogy ön
13 VI     |       akiket pár év óta nem láttam. Aztán meglátogatjuk az öt nagy
14 VIII   |             mégiscsak felöltöztem s aztán, kijutva a kabinomból, átvergődtem
15 VIII   |        derék embert s azzal vége.~- Aztán, - folytatta Dean Pitferge,
16 VIII   |     szalonjába egy tehén zuhant le. Aztán elszakadt a kormány lánca:
17 X      |        folytatta a doktor - s akkor aztán övék a világ. A társai közt
18 XII    |             néhány vitorlát, melyek aztán úgy egyensúlyban tartották
19 XII    |       megindulva hallgatott végig s aztán habozva megszólalt:~- Úgy
20 XII    |        megvillant ez a gondolat, de aztán a fejemet ráztam. Nem; Ellen
21 XII    |             kapitány is megfigyelt. Aztán kezet ráztunk és szétváltunk.~
22 XIII   |    körültekintett a hallgatóságon s aztán kenetes, behízelgő hangon
23 XV     |                feleltem mosolyogva.~Aztán mi is rákönyököltünk a gépház
24 XVI    |      fölolvasás, tízpercnyi szünet, aztán megint ének, zene és fölolvasás,
25 XVI    |          idő kérdése az egész.~Este aztán megtartották a hangversenyt.
26 XVI    |         honorálta ezt a bátorságot.~Aztán egy szóló-játék a zongorán,
27 XIX    |           nézte a magányos alakot s aztán habozva közelebb lépett
28 XIX    |           és visszafelelt.~- Csitt!~Aztán ujjával a sötét háttérbe
29 XIX    |           néhány lépést tett előre, aztán megint megállt s amint felénk
30 XIX    |  dobbanásait akarná megszámlálni... Aztán hirtelen megriadva fölkerekedett
31 XIX    |            Ő az! - suttogta halkan.~Aztán, lehajtván a fejét, kétségbeesve
32 XX     |            köd szétoszlott s rögtön aztán egy csavargőzös tűnt föl
33 XXII   |     fizetett ápolónő gondjaira, aki aztán börtönőre is a szerencsétlen
34 XXII   |       Fabian mereven bámult rám, de aztán megismert. Gyöngéden megfogtam
35 XXVI   |            zeneszóval vonultak be s aztán a legostobább dalokat, tréfás
36 XXVI   |             névjegyre és elolvasta; aztán, szinte hörögve kiáltott
37 XXX    |            szükségünk van.~Corsican aztán elment, hogy megnézze Fabiant.
38 XXX    |       suttogták az imádság szavait.~Aztán intett. A négy hajóslegény
39 XXX    |          fölegyenesedett s mindjárt aztán eltűnt a körüle bugyborékoló
40 XXXIII |          lassan visszafelé úszott s aztán gyönge lökéssel megállt;
41 XXXIII |            kipróbálták a kardokat s aztán az egyiket Corsican kapitány
42 XXXIII |           Igaz! Most már emlékszem.~Aztán nyugodtan szembeállt Harry
43 XXXIV  |           bejáratát jelzi. Mindjárt aztán elhaladtunk a Sandy-Hook
44 XXXV   |             tüzetesen megnézhetem s aztán könyvet írok az amerikaiak
45 XXXV   |       postára mentem a leveleimért, aztán meglátogattam a francia
46 XXXVI  |            azonban még nem láttunk; aztán nemsokára megérkeztünk Niagara-Fallsba,
47 XXXVII |             gyorsan megebédeltünk s aztán ismét visszatértünk a kis
48 XXXVIII|            a Niagara jobb partján s aztán a függőhídhoz érünk.~Reggel
49 XXXVIII|      köpönyeget és kalapot kaptunk. Aztán a vezetőnk levezetett bennünket
50 XXXVIII|   amerikaiak nyári találkozó helye. Aztán meg Ellennek nagyon megtetszett
51 XXXVIII| kiterjesztette a mélység felé... de aztán hirtelen visszadöbbent s
52 XXXVIII|   fölocsudott ájulásából s mindjárt aztán mélyen elaludt.~Fabian,
53 XXXVIII|          megölelte barátját. Fabian aztán hozzánk fordult, hozzám
54 XXXIX  |            beszálltunk a csónakba s aztán gyorsan eveztünk az amerikai