| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] avagy 1 avattak 1 avenues 1 az 723 azalatt 1 azaz 1 azelott 1 | Frequency [« »] ----- ----- 2775 a 723 az 461 és 414 hogy 336 is | Verne Gyula Az úszó város IntraText - Concordances az |
Fejezet
1 I | minden egyéb cél nélkül. Az a gondolat csábított, hogy 2 I | gondolat csábított, hogy ezen az óriási gőzösön szeljem át 3 I | óriási gőzösön szeljem át az Atlanti-oceánt. Ebből az 4 I | az Atlanti-oceánt. Ebből az alkalomból természetesen 5 I | igazi föld, mely elszakad az angol területtől s átvitorlázván 6 I | területtől s átvitorlázván az oceánon, az amerikai kontinenshez 7 I | átvitorlázván az oceánon, az amerikai kontinenshez tömörül. 8 I | hullámokon libeg, amint kacagja az ellene támadó szelek tehetetlenségét, 9 I | láttam, amint föl sem veszi az egekig csapkodó hullámokat, 10 I | dióhéjként hányja-veti még az oly nagy hadihajókat is, 11 I | ezt láttam és tapasztaltam az utazás alatt, hanem megértem 12 I | egyik-másikában csakhamar fölfedezte az emberi ösztönöket szenvedélyeket 13 I | is.~A vasúttól egyenesen az Adelphi-fogadóba hajtattam. 14 I | Mivel szerettem volna látni az utolsó előkészületeket, 15 I | mozgásait követi. Itt köt ki az a számos helyi hajó, mely 16 I | és Birkenhead között; ez az utóbbi város csak kiegészítő 17 I | nem mehetett volna be. Ez az előnyös fekvés okozta, hogy 18 I | mesteremberekkel, akik mind az úszó városra igyekeztek. 19 I | erőteljes fiatalembert, akinek az arca előkelő, büszke és 20 I | és parancsoló volt, mint az angol katonatiszteké általában. 21 I | barátomra ismerek benne: az indiai hadsereg egyik tisztjére, 22 I | gondtalan, jókedvű ifjú volt, az pedig, akit a parton láttam, 23 I | szeneshajó» volt mellette s az alsó terhelőlyukon át szenet 24 I | Kéményeik nem érték föl az óriási gőzösnek legalsó 25 I | víz színéig lenyúlt. Ebben az állapotában a kis helyi 26 I | Fölfelé indultam tehát az öntöttvas lépcsőkön s pár 27 II | mások a gépházban, némelyek az árbocokon sürögtek-forogtak, 28 II | parancsnok még nem jött meg, de az egyik szállásmester rögtön 29 II | indultam a sétára, mint az a turista, aki egészen ismeretlen 30 II | lehetett volna hinni, hogy az ember a londoni Alsó-Themze 31 II | felé. A kárpitosok éppen az utolsó szögeket verték be 32 II | Great-Eastern vagy hússzor megtette az utat Amerika és Anglia között 33 II | semmire sem használható, mert az utasok, a legutolsó szerencsétlenség 34 II | Great-Eastern-re gondoltak. Csakis ez az úszó szörnyeteg vehette 35 II | nyugalomba. Ekkor jött aztán az 1867-iki világkiállítás 36 II | azon szállítja Európába az amerikai látogatókat. Ezért 37 II | utasnak legyen kényelmes helye az oceánon.~A Great-Eastern-t 38 II | nyolcszázötven frankban, az új kazánok és a csavar helyreállítására; 39 II | hatszázhatvankétezer ötszáz frankban az általános átalakításokra 40 II | hoztak be a kormánykeréknél; az a nagy faalkotmány, amelyről 41 II | nagy faalkotmány, amelyről az imént szóltam, éppen ebből 42 II | ujjával megnyomja annak az alig egy lábnyi kis keréknek 43 II | tömegét!~Elmult március 20-a s az indulásról szó sem lehetett. 44 II | serényen, lankadatlanul s az indulást most már véglegesen 45 II | lassanként tisztulni kezdett; az állványokat lehordták, a 46 II | darukat leszerelték, beverték az utolsó szögeket, megtöltötték 47 II | központkívüli kerekek dübörgését és az óriási gőzhengerek tompa 48 II | melyek jobbról és balról az oldalain függtek.~Ezen az 49 II | az oldalain függtek.~Ezen az estén minden kész volt. 50 II | beterhelték továbbá a szenet, az élelmiszereket és ivóvizet 51 II | reggel kiléptem a födélzetre, az első árbocon az amerikai, 52 II | födélzetre, az első árbocon az amerikai, a középsőn a francia, 53 II | francia, a leghátulsón pedig az angol lobogót pillantottam 54 II | lobogót pillantottam meg: az indulás tehát el volt határozva.~ ~ 55 III | Great-Eastern valóban készült az útra. Öt kéményéből már 56 III | azt a négy ágyút, amellyel az indulás pillanatában Liverpooltól 57 III | Liverpooltól búcsút vesznek; mások az árbocokon futkároztak s 58 III | működését szintén kipróbálták.~Az idő elég szép és kedvező 59 III | elég szép és kedvező volt. Az égen gyorsan úszó felhők 60 III | hogy mindent előkészítsenek az indulásra. A főtisztek száma 61 III | köszönhető. Igaz ugyan, hogy az ő munkája könnyebb volt, 62 III | megkapta a «lord» címet, az angol királyné őfelsége 63 III | teljesítsék. Azt hiszem, hogy az angol haditengerészetben 64 III | pincérféle utazott a hajón, az utasok kényelmére s kiszolgálására.~ 65 III | francia hadnagyhoz.~- Még csak az utasokat várjuk, - felelte 66 III | viselkedtek volna, mint az ostromló zuávok a megszállott 67 III | város falai alatt.~Mihelyt az utasok felértek a hajóra, 68 III | első gondjuk volt lemenni az ebédlőbe, hogy ki-ki lefoglalja 69 III | mulva már fölszolgálták az első villásreggelit s nemsokára 70 III | villásreggelit s nemsokára az összes utas vidáman falatozott 71 III | utas vidáman falatozott az asztaloknál.~Én odafönt 72 III | melegen ráztam meg.~- Ön az, Fabian!? - kiáltottam föl. - 73 III | csalatkoztam és valóban ön volt az, akit pár nappal előbb a 74 III | a rakodóparton láttam?~- Az valószínű, - felelte Fabian; - 75 III | legalább együtt megyünk át az oceánon.~- Ön Indiából jön?~- 76 IV | Tehát minden készen volt az indulásra.~Mindenekelőtt 77 IV | folyam mentén horgonyzott. Ez az időpont és ez a helyzet 78 IV | helyzet volt a legkedvezőbb az indulásra, mert a Great-Eastern 79 IV | tréfás kedélyű ember, aki az életnek mindig csak a jobbik, 80 IV | gépeket azért készítik, hogy az embereknek segítsenek; de 81 IV | segítsenek; de most látom, hogy az emberek kénytelenek a gépeket 82 IV | megsebesült; ezek közt volt az első vitorlamester is.~A 83 IV | partra küldték. Különben az angolszászok általában oly 84 IV | födélzetről a vérnyomokat.~Az egyik utas, aki szintén 85 IV | félhangosan dörmögte:~- No, ez az utazás jól kezdődik!~- Sőt 86 V | vasmacska végre kiszakadt az agyagos talajból és fölvontathatták. 87 V | éppen fél kettőt vertek, az indulást tehát nem lehetett 88 V | a legfelső hídra léptek; az egyik hadnagy a csavar, 89 V | legényt rendeltek, hogy abban az esetben is kormányozhassanak, 90 V | pedig hátul forogni kezdett: az úszó város lomhán megindult 91 V | megindult a folyón lefelé.~Az utasok legnagyobb része 92 V | felénk farolt, de kikerültük az összeütközést; s a mint 93 V | arra való tekintettel, hogy az indulásnál négy matróz szörnyet 94 V | négy matróz szörnyet halt. Az utasok ellenben, mint egyetlen 95 V | riadallal viszonozta ezt az üdvözletet, melynek tomboló 96 V | hadihajó legénysége fölmászott az árbocokra és tele torokból 97 V | bástyafalról utánunk küldték az utolsó hurráh-kiáltásokat.~ 98 V | felől nagyon erősen fújt és az árbocokra fölhúzott lobogók 99 V | közeledett s visszahozta az orvost, aki a halottakat 100 V | Ledobtak egy kötelet, melyen az orvos csak nagy nehezen 101 V | tudott fölmászni; ugyanezen az úton távozott aztán a révkalauz 102 V | legénye már készen tartott.~Az utat rögtön tovább folytattuk. 103 VI | szakadozott partjai mentén haladt. Az én szobácskám egészen elől 104 VI | alig észrevehetően ingott az erős hullámverésben, pedig 105 VI | szilárdan megállja helyét majd az oceánon is.~Mikor a smoking-room, 106 VI | egyszerre magam előtt láttam az alacsony ír partokat, amelyekről, 107 VI | smaragdszigetnek» nevezték el az egész országot. Csak itt-ott 108 VI | jövő hajó itt teszi partra az expresszleveleket tartalmazó 109 VI | atléta, kinek dús szakálla az akkori divat szerint az 110 VI | az akkori divat szerint az állán ki volt borotválva. 111 VI | s egész alakjáról lerítt az erő, a higgadt bátorság.~- 112 VI | velem együtt szolgál az indiai hadsereg 22-ikezredében.~ 113 VI | New-Yorkba készül: ez volt az alkalom. Aztán megtudtam 114 VI | meg ezt a választást. Mert az utazás ezen a roppant nagy 115 VI | hát, hogy ön nem hagyta el az ezredét.~- Három héttel 116 VI | gondtalanul éltünk, mint az indiai hadsereg tisztjei 117 VI | Mit tesz ez? Csak elteljék az idő. Mert ez az élet. Jól 118 VI | elteljék az idő. Mert ez az élet. Jól esik feledni a 119 VI | multat és megölni a jelent az egymásra következő szórakozások 120 VI | láttam. Aztán meglátogatjuk az öt nagy tavat. Lemegyünk 121 VI | New Orleansig. Kirándulunk az Amazon folyóra is. Amerikából 122 VI | átmegyünk Afrikába, ahol az elefántok és az oroszlánok 123 VI | Afrikába, ahol az elefántok és az oroszlánok Fokváros környékén 124 VI | akit úgy szeretett, mint az idősebb testvér a kis öccsét.~ 125 VI | Napjában négyszer jelezték így az evés idejét: félkilenckor 126 VI | perc alatt néptelen lett s az utasok az ebédlőkbe tódultak. 127 VI | néptelen lett s az utasok az ebédlőkbe tódultak. Az ebédlők 128 VI | utasok az ebédlőkbe tódultak. Az ebédlők mindegyikében négy 129 VI | külön fizettettek meg, míg az étkezés már bele volt számítva 130 VI | étkezés már bele volt számítva az utazás díjába.~A gőzös meg 131 VI | szelet és a hullámverést; az ebédlő oly szilárdnak és 132 VI | szárazföldön épült volna. Az utasok tehát nyugodtan ülhettek 133 VI | tehát nyugodtan ülhettek az asztalhoz s hála a sós tengeri 134 VI | hatalmas étvággyal fogtak az evéshez. A legtöbbjük meglehetősen 135 VI | födélzet ismét benépesedett. Az utasok köszöntötték egymást, 136 VI | játszadoztak, kergetőztek, az abrincsaikat hajtották vagy 137 VI | hurráh-kiáltások hangzottak. Az utasok mind a födélzetre 138 VI | óriását, mely viszonozta az üdvözlést és csakhamar maga 139 VI | kiugró csúcsát még ugyanezen az éjszakán kellett megkerülnünk.~ ~ 140 VII | építették, még pedig úgy, hogy az egész hajótestet tizenhárom 141 VII | áll, oly módon, hogy ha az egyik megtelik is vízzel, 142 VII | be, hogy hozzáforrjanak az összeszögezett lemezekhez.~ 143 VII | árboc és öt kémény nyúlik az ég felé. Az első három árbocon 144 VII | kémény nyúlik az ég felé. Az első három árbocon keresztvitorlák 145 VII | leleményesen osztották be. Az orrában van a gőzmosó-intézet, 146 VII | választanak el egymástól, míg az alsó kabinokba külön lépcsők 147 VII | gőznek igen nagy szerepe van az egész hajón.~Ilyen volt 148 VII | Ilyen volt a tengereknek ez az óriása, amelynek nem volt 149 VII | nem volt mása s amelyre az első szempillantásban is 150 VII | francia hajóskapitány ezt az együgyű megjegyzést iktatta 151 VIII | éjszaka nagyon rossz volt. Az én kis szobám oly nagyon 152 VIII | különben elbuktam volna. Az üvegek és poharak csörömpölve 153 VIII | csörömpölve verődtek össze, az ajtók kinyiltak s megint 154 VIII | amint kiemelkedve a vízből, az üres levegőt paskolták.~ 155 VIII | hullámok erősebb rohamát.~Az álmatlan éjszaka után úgy 156 VIII | volt. A Clear-fokot még az éjjel megkerültük és magunk 157 VIII | szemhatáron körös-körül az ég ölelkezett a földdel. 158 VIII | Dean Pitferge doktor volt. Az eredeti ember rögtön térdeire 159 VIII | szólt:~- Valóban dicső! Az a kör, amit a Great-Eastern 160 VIII | felelte a doktor. - És az ingadozás sebessége másodpercenként 161 VIII | hétszáznegyvennégy milliméter. Az a hajó, amely csak félig 162 VIII | Great-Eastern, ennyi idő alatt az ingadozásnak a fele útját 163 VIII | Igen a hajó: de nem ám az utasok! - viszonozá a doktor 164 VIII | vidáman; - mert, lássa, az utasok mindjárt elbuknak, 165 VIII | Már többször átmentem vele az oceánon... csupa kiváncsiságból.~- 166 VIII | katasztrófát.~Tréfál ez az orvos? Nem tudtam, hogy 167 VIII | már vagy hússzor átment az Atlanti-oceánon s ezek az 168 VIII | az Atlanti-oceánon s ezek az utazások általában elég 169 VIII | Pitferge, mit sem törődve az én hitetlenségemmel, - különös 170 VIII | doktor, - hogy építése közben az egyik mérnök véletlenül 171 VIII | ezt komolyan hiszem, hogy az utazásunk rosszul kezdődött 172 VIII | onnan? Igaz, hogy óriás, de az ereje nincsen arányban a 173 VIII | part mentén védve voltunk az erősebb hullámveréstől. 174 VIII | hullámveréstől. Szó sem volt az ingadozásról, meg a tengeri 175 VIII | a tenger csöndes volt s az utasok már azt sem tudták, 176 VIII | Great-Eastern ingadozni kezdett. Az utasok letisztultak a fedélzetről. 177 VIII | szalon egyik tükrét én magam, az ön alázatos szolgája törtem 178 VIII | szolgája törtem be a fejemmel. Az egész hajó recsegett-ropogott. 179 VIII | eshetett és össze törhette az egész gépezetet. Nemsokára 180 VIII | Nemsokára eltávolították az ólmot, de ekkor meg a hullámok 181 VIII | a hullámok elgörbítették az egyik kerék tengelyét, úgyhogy 182 VIII | elragadta. Iszonyú fejetlenség! Az egyik istállót a hullámok 183 VIII | hallatszik a hajó belsejéből: az olajtartó, melynek súlya 184 IX | éppen nem volt megnyugtató. Az utasok bizonyára borzadozva 185 IX | Great-Eastern-nel, mert meg akarja érni az elpusztulását? Ez nem volt 186 IX | nem volt lehetetlen, mert az angolok a világ legkülönösebb 187 IX | A hajó ezalatt folytatta az útját és úgy táncolt a hullámokon, 188 IX | kitört és rohamosan terjedt az utasok között. Az utasok 189 IX | terjedt az utasok között. Az utasok egy része halványan, 190 IX | pillantottunk meg. Mi lehetett az? Csónak, döglött bálna vagy 191 IX | rá, hogy mi lehet, mert az angolok és amerikaiak a 192 IX | de annyi bizonyos, hogy az első pillanattól kezdve 193 IX | éretlen és durva tréfáin. Ez az ember azt állította, hogy 194 IX | ember azt állította, hogy az alaktalan tömeg döglött 195 IX | azonban mind elvesztette, mert az a valami fölborult hajó 196 IX | kérdés. De a födélzeten s az egész hajón egyetlen lélek 197 IX | de nem ember volt, hanem az első vitorlának egyik foszlánya, 198 IX | pillanatban kellett föláldoznia az árbocait is.~A Great-Eastern 199 IX | ott a neve. Mindamellett az alakjáról, magas bordáiról 200 IX | kétségtelenül értékes volt. Mert az ilyen esetekben a hajóteher 201 IX | legénység nagy sajnálkozására.~Az utasok megint visszaültek 202 IX | sem bírta talpraállítani az utasoknak azt a nagyobbik 203 IX | vitorlamester ki akarta feszíteni az utolsó árboc vitorláját 204 IX | egészen új szerkezete volt: de az «új szerkezet» nem vált 205 IX | a vitorlát sem akkor sem az egész utazás alatt nem lehetett 206 X | nagyon is természetes. Mert az angolokra nézve a hajó is 207 X | meglátszik, hogy nincs otthon.~Ha az idő engedte, az utasok kint 208 X | otthon.~Ha az idő engedte, az utasok kint sétálgattak 209 X | be lehetne velük takarni.~Az egész délutánt a nagy szalonban 210 X | meggyógyult már? - kérdeztem tőle, az elbukására célozva.~- Tökéletesen - 211 X | sorom s már előre sajnálom az időt, amikor meg kell válnom 212 X | meg kell válnom ezektől az eredeti emberektől, akiket 213 X | emberektől, akiket a véletlen az én mulattatásomra hozott 214 X | csodálkozva; - hiszen ezek az utasok csaknem mind egyformák.~- 215 X | tiszteletes úrra s csak az a hibájuk, hogy ha tüsszentenek, 216 X | tartják a zsebkendőjüket az orruk elé. Ah, uram! ezek 217 X | orruk elé. Ah, uram! ezek az igazi angolszászok, ügyesek, 218 X | kedves doktor, hogy ki az az alacsony férfiú, akit 219 X | kedves doktor, hogy ki az az alacsony férfiú, akit ott 220 X | fölötte rövid nadrágban. Ki ez az úr?~- Protestáns pap: igen 221 X | hírhedt bűnpörbe.~- Hát az a másik, az a hosszú, komor 222 X | bűnpörbe.~- Hát az a másik, az a hosszú, komor tekintetű 223 X | New-Yorknak egy egész városrésze az ő telkein épült. Egy negyed 224 X | a hóna alatt hordja azt az albumot, melyben szeretett 225 X | elvetődött Kaliforniába s ott az aranybányákban dolgozott. 226 X | milliókban számítja.~- Hát az a magas alak ott, aki egyre 227 X | a fejével, mint a néger az órák tetején?~- Ah! - felelte 228 X | Ah! - felelte a doktor; - az a híres Cokburn, Rochesterből, 229 X | szandwichokból, amelyeket az Egyesült Államokban évenként 230 X | szerencsét próbálni megy az Újvilágba, feledve, hogy 231 X | pogácsába sűríteni, mint az ötfrankos tallér; ezzel 232 X | ment szerencsét próbálni az amerikai mezőségekre. Az 233 X | az amerikai mezőségekre. Az a másik föltalálta a hordozható 234 X | föltalálta a hordozható motort: az egy lóerejű gépet óratokban 235 X | csak egy házaspár lépett be az ajtón; meglátszott rajtuk, 236 X | pedig el fognak válni.~- Hát az a magas termetű, büszke 237 X | hogy katona.~- Pedig nem az, hanem mormon: Mr. Hatch 238 X | többnejűség a mormonok vallásának az alapja. Sőt a többnejűség 239 X | alapja. Sőt a többnejűség még az amerikai mormonokra sem 240 X | van s azt hiszi, hogy ez az egy is nagyon elég. Egyébként 241 X | Egyébként majd meghalljuk az egész mormon erkölcstant 242 X | Hiszen ön is tudja, hogy az első szalonban veszettül 243 X | után indult Amerikába.~- Az ily elvetemült fickók rendesen 244 X | gyöngéden meglökte a könyökömet. Az ajtóra tekintettem: egy 245 X | amelyek nagyon lassan járnak az ő vágyaikhoz képest. Ah, 246 X | úgy lángolna a tűz, mint az ő szíveikben, akkor elég 247 XI | Írország legvégső fokától. Ez az eredmény kissé lehangolt; 248 XI | szalag képződött, mely mint az Ariadne-fonál, Angliához 249 XI | amennyit jónak látott: az indiai életet, a vadászatokat, 250 XI | fölszínén! Nézze csak! Amott az L, emitt meg az E betűk! 251 XI | csak! Amott az L, emitt meg az E betűk! Úgy-e, nem csalódom? 252 XI | Menjünk! Menjünk innen! Ez az örvény húz, csábít engemet!~- 253 XI | szívére mutatva; - itt van az a baj, amely meg fog ölni!~- 254 XII | án nagyon szép idő volt. Az enyhe szél alig bodrozta 255 XII | tartották a hajót, hogy az ingadozásnak nyoma sem volt. 256 XII | nagyon kevés volt.~Ezen az egész napon nem láttam Fabiant. 257 XII | legnagyobb hitelezője éppen az a calcuttai kereskedő volt. 258 XII | feláldozta leánya boldogságát az anyagi haszonért. A szegény 259 XII | lelketlen cselekedet. A férj az esküvő másnapján elvitte 260 XII | Ellen! Ez hát megfejtette az L és E betűket, melyeket 261 XII | kiáltottam föl: de hisz ez az ember velünk utazik!~- Velünk 262 XII | kapitány.~Egy pillanatra az én fejemben is megvillant 263 XII | voltak és messze benyúltak az előre nem is sejthető jövőbe, 264 XII | sötét felhőket hordott össze az égen. Igen sötét, csillagtalan 265 XII | hangzottak föl, valahányszor az egyik dalszínház kedvelt 266 XIII | korcsma és csapszék zárva van az istentisztelet alatt? Mikor 267 XIII | A vasárnap kedvéért, bár az idő szép s a szél kedvező 268 XIII | mérföldnyi utat elvesztettünk, de az «illendőség» nem szenvedett 269 XIII | egyenesen Istentől jön. A szél az ő kezében van: ne bántsuk 270 XIII | bántsuk tehát; a gőz ellenben az emberek kezében van: használjuk 271 XIII | ünneplő gúnyába öltözött s még az sem lepett volna meg, ha 272 XIII | keztyűkben sétálgattak, várva az istentisztelet óráját.~A 273 XIII | egymást! Mindenki hozta az imádságos könyvét is és 274 XIII | nagy ebédlőbe, melyet erre az alkalomra templommá avattak. 275 XIII | került néhány biblia, melyet az ájtatos hívők barátságosan 276 XIII | uralkodott a tágas teremben. Az ajtóval szemben, magas emelvényen 277 XIII | ült a tisztikar s köztük az első helyen Anderson kapitány, 278 XIII | hiszem, hogy nem annyira az áhitat, mint inkább a kiváncsiság 279 XIII | fölkelt és megkezdődött az istentisztelet. Angol nyelven 280 XIII | Angol nyelven fölolvasta az Ó-Testamentom egyik fejezetét: 281 XIII | egyik fejezetét: a tizediket az Exodusból. A hallgatók minden 282 XIII | vers után halkan folytatták az imát, elmondván a következő 283 XIII | körülbelül félóráig tartott.~Az áhitatnak ez a nyilatkozása 284 XIII | minden jó lett volna, ha az istentisztelet ezzel az 285 XIII | az istentisztelet ezzel az imával véget is ér. De utána 286 XIII | De utána egy pap lépett az emelvényre, aki izgatott, 287 XIII | türelemnek lehet szava.~Ez a pap az a kis, tömzsi yankee volt, 288 XIII | protestáns pásztoroknak, akiknek az Egyesült Államokban és Új-Angliában 289 XIII | letette selymesszőrű kalapját az asztalra, elővette a zsebkendőjét, 290 XIII | zsebkendőjét, megtörülte vele az ajkait, körültekintett a 291 XIV | csatahajók, a torpedók, az Armstrong-ágyúk s még számos 292 XIV | Vállat vonva keltem föl az asztaltól s átmentem a nagy 293 XIV | tisztek, a legénység és az utasok is egész nap pihentek, 294 XIV | pihentek, éppen úgy, mint az Úr Amerika megteremtése 295 XIV | sem ivott. Fölhasználtam az alkalmat és bemutattam Dean 296 XIV | kapitány nagyon jól mulatott az eredeti doktor szellemes 297 XIV | kapitány nem nagyon hisz az én legendáimban.~- Nagyon?... 298 XIV | legendáimban.~- Nagyon?... Az sok volna! - viszonzá Corsican 299 XIV | zavarni annak a szellemnek az inkognitóját. Különben is 300 XIV | folytatom a mesterségemet.~- Az már más! - szólt a kapitány 301 XV | Másnap, április elsején, az oceánnak igazi tavaszi képe 302 XV | nap első sugarai alatt. Ez az áprilisi napfölkelte az 303 XV | az áprilisi napfölkelte az Atlanti-oceánon valóban 304 XV | habok lágyan nyaldosták az úszó várost s a fürge delfinek 305 XV | tartotta érdemesnek ezen az éjszakán, hogy megjelenjen. 306 XV | megjelenjen. Valószínű, hogy az éj nem volt neki elég sötét. 307 XV | volt neki elég sötét. Ekkor az a gondolatom támadt, hogy 308 XV | gondolatom támadt, hogy az egész kísértetes história 309 XV | elbolondításunkra gondolt ki.~S valóban, az áprilisi tréfákat úgy az 310 XV | az áprilisi tréfákat úgy az amerikaiak, mint az angolok 311 XV | úgy az amerikaiak, mint az angolok nagyon kedvelik. 312 XV | ért véget; de szerencsére az ily ökölcsapások sohasem 313 XV | ellenfelét.~A Great-Eastern ebben az időben sem erőltette meg 314 XV | futása kissé meggyorsult. Ezt az örvendetes változást az 315 XV | az örvendetes változást az amerikai jegyespár arcáról 316 XV | jegyespár mellé.~- Mily szép is az ifjúság! - sóhajtott a doktor 317 XV | a doktor menet közben.~- Az ám, kivált kettesben! - 318 XV | vőlegénye vállára hajolva, nézte az órát, mialatt a fiatalember 319 XVI | Visszamenve a nagy szalonba, az ajtón kifüggesztve olvastam 320 XVI | ajtón kifüggesztve olvastam az estélyi hangverseny programját. 321 XVI | God save the Queen», az angolok nemzeti himnusza.~ 322 XVI | megkérdezett:~- Kicsoda ez az ember?~- Nem ismerem.~- 323 XVI | pusztán csak idő kérdése az egész.~Este aztán megtartották 324 XVI | arcú marcona hajóslegények, az előszoba pedig hemzsegett 325 XVI | mely a szoba közepén állt.~Az első meglepetés az Ocean-Time 326 XVI | állt.~Az első meglepetés az Ocean-Time volt. Ez az Ocean-Time 327 XVI | meglepetés az Ocean-Time volt. Ez az Ocean-Time politikai, közgazdasági 328 XVI | melyet néhány úr szerkesztett az utasok kényelmére, a helyi 329 XVI | viszonyok ismertetésére. Úgy az amerikaiak, mint az angolok 330 XVI | Úgy az amerikaiak, mint az angolok nagyon kedvelik 331 XVI | angolok nagyon kedvelik az ily időtöltést; a szerkesztők 332 XVI | a tartalom tekintetében, az olvasók pedig ezzel a kevéssel 333 XVI | a kevéssel is beérik.~Ez az április elsején megjelent 334 XVI | csinos képű tenorista, lépett az emelvényre s elénekelte 335 XVI | hangja nagyon messze esett az arcától és éppen nem érdemelte 336 XVI | program második részét. Az első számot egy fiatal francia 337 XVI | Anderson mosolyogva lépett az emelvényre, egy csomag kártyát 338 XVI | kabátja ujjait, hátra tűrte az inge ujját s néhány bűvész-fogást 339 XVI | francia nemzeti himnuszt. Az én derék földim rögtön rázendítette 340 XVI | Syrie indulót: de erre meg az északiak hevesen követelték 341 XVI | követelték a Marseillaise-t. Az engedelmes francia pedig, 342 XVI | hangverseny fénypontja, amely után az egész közönség talpra állt 343 XVI | állt és együtt énekelte az angol néphimnuszt: «Tartsd 344 XVI | a királynét.»~Szóval, ez az este is ért annyit, mint 345 XVII | fölmentem a födélzetre, az eső esett. A szolgálatot 346 XVII | szörnyűbben kezdett táncolni.~Az utasok mind lemenekültek 347 XVII | még a szalonok is kongtak az ürességtől, mert a tengeri 348 XVII | elhatalmasodott a hajón. Az utasok kétharmada nem jött 349 XVII | vagy aludtak. Ennél még az is többet ért, ha az ember 350 XVII | még az is többet ért, ha az ember fölment a födélzetre, 351 XVII | Kint csúnya idő volt s az eső oly sűrűn hullott, hogy 352 XVII | északnyugatnak fordult. Az eső is csaknem egyidejűleg 353 XVII | megfigyelést, amelynek ez lett az eredménye:~Ész. szél. 46° 354 XVII | növekedett. De ennek oka az erős nyugati szél lehetett, 355 XVII | dolgozó matrózokat sem látta. Az ilyen köd nagyon veszedelmes 356 XVII | És nagy szerencse volt ez az elővigyázat, mert három 357 XVII | fordítja a Great-Eastern-t, az összeütközés kikerülhetetlen 358 XVII | James Anderson kapitány erre az estére is «fölolvasást» 359 XVIII | volt a szemhatár, amelyet az angolok «blinck» néven ismernek. 360 XVIII | szemvakító fény borult az oceánra, annak jeléül, hogy 361 XVIII | ellen. Onnan végig láthattam az egész hajót. Az első árboc 362 XVIII | láthattam az egész hajót. Az első árboc második keresztvitorla 363 XVIII | orrában sétált föl s alá az őrt álló matróz, éles szemekkel 364 XVIII | százhuszonhét mérföldet haladtunk. Az a szegény fiatal jegyespár 365 XVIII | szél elzavarta a felhőket s az ég kiderült. Lassankint 366 XVIII | lehetett volna mondani, hogy az Atlanti-oceán forr, oly 367 XVIII | számát. Amerikai hajó volt: az Illinois, mely Angliába 368 XVIII | tartani, - ha mind a háromnak az ikrái kikelnének.~A nap 369 XVIII | meg egy texasi közt; ez az utóbbi «császárt» követelt 370 XVIII | déli államok számára, amit az északi méltatlankodva utasított 371 XIX | sötét éjszaka volt. Fönt az égen egyetlen csillag sem 372 XIX | tréfásan. - Van itt levegő az egész világ számára, még 373 XIX | szeretik a szénsavat, mint az oxigént? Én részemről a 374 XIX | okozott. Néha-néha fölharsant az őrálló matróz hangos szava: « 375 XIX | hajó biztonságára, úgyhogy az utasok egész nyugodtan alhattak.~ 376 XIX | át mindkettőnk agyán. Ez az árnyék volt az a kísértet, 377 XIX | agyán. Ez az árnyék volt az a kísértet, melyről Dean 378 XIX | beburkolva fekete ruhába; de az arcát, melyet sűrűen elfátyolozott, 379 XIX | összekulcsolta a kezeit.~- Ő az! - suttogta halkan.~Aztán, 380 XX | ösztönszerűen mondta, hogy - «ő az!»~De hogyan is ismerhetett 381 XX | szemeiben baljóslatú fény égett, az én szívem pedig fájdalmasan 382 XX | ez volt a fontos, hanem az, hogy Fabian ne találkozhassék 383 XX | sem a szalonokban, sem az ebédlőkben, sem a födélzeten. 384 XX | találkozik többé Ellennel. De az események nélkül számoltunk.~ 385 XX | éjjel kissé megváltoztatta az irányát. Három ízben a fölhúzott 386 XX | ebből mindjárt tudtuk, hogy az Inmat-társulaté, mely kivándorlókat 387 XX | fogadást rendezett, amely az angolok és amerikaiak tetszését 388 XX | megnyerte. Ennek a fogadásnak az eredménye csak négy nap 389 XX | révkalauz feljön a födélzetre. Az utolsó nappal és éjjel huszonnégy 390 XX | negyedórák valamelyike. Az összes betéteket pedig az 391 XX | Az összes betéteket pedig az nyeri meg, akinek a negyedórájában 392 XX | negyedórák futásáról van szó.~Az üzlet rendezését egy kanadai 393 XX | nagyon rossz szám volt. Mert az időt déltől délig számítják, 394 XX | éjjeli negyedórák; ezek az utóbbiak nem sokat érnek, 395 XX | inkább bevárják a reggelt. Az én negyedórám pedig éjszakára 396 XX | szalonba, láttam, hogy estére az utahi tiszteletes fölolvasást 397 XX | Délután három óra felé az őrtálló jelentette, hogy 398 XX | a hajó kissé el is tért az útiránytól, hogy megközelíthesse 399 XXI | a nyugodtság arra bírta az utasokat, hogy versenyfutást 400 XXI | versenyfutást rendezzenek. Az epsomi gyöp nem vetekedhetett 401 XXI | versenylovak nem álltak is az utasok rendelkezésére, ott 402 XXI | magasabb helyeket, sőt még az árbocokra is jutott közönség. 403 XXI | előttünk állították föl az indulás és érkezés sorompóját. 404 XXI | sterlinget, nem sokat törődött az egész versennyel és hallgatagon 405 XXI | különösen kettő tűnt ki. Az egyik Wilmore nevű skót 406 XXI | favoritnak; hármat kínáltak egyre az ír győzelmére s én már-már 407 XXI | már-már el is fogadtam ezt az ajánlatot, mikor az orvos 408 XXI | ezt az ajánlatot, mikor az orvos azt mondta:~- Tegyen 409 XXI | Tegyen a soványra; ez az atléta nem jön be.~- És 410 XXI | fog, de nem bírja végig; az a skót ellenben telivér. 411 XXI | Kisorsolták a helyeket: a sors az írnek kedvezett, aki a kötél 412 XXI | bebizonyították annak a tapasztalatnak az igazságát, amit a doktor 413 XXI | futunk, hanem a tüdővel; az inak is jók, de a tüdő még 414 XXI | jók, de a tüdő még jobb!~Az utolsóelőtti fordulónál 415 XXI | üdvözölte a két favoritot. Az izgatottság, a taps, a biztatás, 416 XXI | vonalban szaladt; most értek az utolsó fordulóhoz... most 417 XXI | gépházat... most szaladnak el az érkezési sorompó előtt... 418 XXI | Nem, együtt jöttek be.~Az igazság az volt, hogy Wilmore 419 XXI | együtt jöttek be.~Az igazság az volt, hogy Wilmore nyert, 420 XXI | durvább szavakat is váltottak. Az ír pártfogói és köztük különösen 421 XXI | kettőjük közé lépett, azzal az elszánt gondolattal, hogy 422 XXII | valósággal kiemelkedett az oceán ágyából. Olyan ez 423 XXII | oceán ágyából. Olyan ez az áramlat, mint igazi folyó, 424 XXII | legnagyobb a földön, mert az Amazon és Mississippi kis 425 XXII | patakokká törpülnek mellette.~Az április 5-i nap gyönyörűen 426 XXII | szép reggel korán kicsalta az utasokat a födélzetre. Vártam 427 XXII | sütkérező utasok közt. Hirtelen az a gondolatom támadt, hogy 428 XXII | kezdtem meg, és végig néztem az egymáson fekvő két emelet 429 XXII | végigjártam a hajót, mikor az egyik inas megmagyarázta, 430 XXII | száz szoba, egészen hátul, az ebédlők mögött.~- S hogyan 431 XXII | nem tudom, uram, - felelte az inas.~Ekkor fölmentem a 432 XXII | Lábujjhegyen közeledtem az ajtóhoz, ahonnan a panaszos 433 XXII | legutolsó a sötét folyosóban s az ajtaján szintén nem volt 434 XXII | Harry Drake-nek bizonyára az érdeke parancsolta, hogy 435 XXII | éppen távozni akartam, mikor az előszoba felől léptek zaja 436 XXII | közelgett felém. Ki volt az? Talán Harry Drake? Sem 437 XXII | halkabb lett s mire Fabian az ajtóhoz ért, egészen elhallgatott...~ 438 XXII | egészen oda hajtotta fejét az ajtóhoz... s ebben a pillanatban 439 XXII | mintha be akarná törni az ajtót. Én rémülten rohantam 440 XXII | a túlvilágról jön. De ez az őrültség gyógyítható. Érzem, 441 XXII | Érzem, hogy a gondos ápolás, az igazi szeretet meggyógyíthatná 442 XXII | szeretet meggyógyíthatná ezt az asszonyt.~- Jöjjön, Fabian - 443 XXIII | tartsuk.~Tizenegy óra felé az angol utasok gyűjtést rendeztek 444 XXIII | utasok gyűjtést rendeztek az induláskor megsebesült matrózok 445 XXIII | megsántult, mert eltörte a lábát. Az ív csakhamar megtelt nevekkel 446 XXIII | csakhamar megtelt nevekkel és az adományok bőven gyűltek, 447 XXIII | jelentést, elfintorította az orrát. S igazuk is volt: 448 XXIII | vettem részt benne. Ezek az együgyű szórakozások nemcsak 449 XXIII | új lapot alapított, mely az Ocean-Time vetélytársa volt; 450 XXIII | csöppet sem voltam kiváncsi az új lap «tartalmára».~Az 451 XXIII | az új lap «tartalmára».~Az éjszaka első felét a födélzeten 452 XXIII | megjelentette a vihart, noha az ég most még derült és világos 453 XXIII | alsó szegélye már érintette az oceán tükörét; a Bika reám 454 XXIII | sarkcsillagunk, nem messze tőle pedig az a gyémántszalag villogott, 455 XXIV | orvos üdvözölt. Ott ült az egyik padon; rám kiáltott, 456 XXIV | cyclon, amelyet egyenesen az ő számára rendeltek meg!~ 457 XXIV | került: hogyan fog ellenállni az óriás a szörnyű veszedelemnek?~- 458 XXIV | Nézze csak, hogyan üti bele az orrát a vízbe!~A Great-Eastern 459 XXIV | De Anderson kapitány sem az egyiket sem a másikat nem 460 XXIV | küzködött a fölzúdult elemekkel. Az Atlanti-oceán képe félnyolckor 461 XXIV | akart meghátrálni: de ebben az egy pillanatban megfeledkeztem 462 XXIV | csiklandozás, hanem ökölcsapás az arcra!~S valóban, az «ökölcsapás» 463 XXIV | ökölcsapás az arcra!~S valóban, az «ökölcsapás» elbánt velünk. 464 XXIV | fordította a gőzöst, hogy az úszó töredékek ne kerüljenek 465 XXIV | Great-Eastern vakmerően folytatta az útját, mintha csak parancsnokának 466 XXIV | és hatalmasabb volt, mint az első, a már nyilt résen 467 XXIV | szakállát. Majd, meglátva, hogy az egyik matróz élettelenül 468 XXIV | víz három láb magasan volt az első teknőben.~A tengeren 469 XXIV | szerteszórta a vízen, hogy az embernek szinte nevető kedve 470 XXIV | szerint a Great-Eastern ezzel az egyetlen hullámcsapással 471 XXV | fordult, mintegy varázsütésre, az ingadozás is rögtön megszűnt. 472 XXV | villásreggelit, amelyet az utasok nagy része jó étvággyal 473 XXV | a derék Dean Pitferge, - az ön babái kiállták a tűzpróbát; 474 XXV | kiállták a tűzpróbát; csak az a kár, hogy a tenger elvitte 475 XXV | dicsekedhetnek el viselt dolgaikkal az Egyesült-Államokban.~- Baj 476 XXV | Egyesült-Államokban.~- Baj is az! - viszonzá vidáman a kereskedő. - 477 XXV | tengerbe.~Látni való volt, hogy az élelmes francia, már a megérkezés 478 XXV | továbbmentünk a hajó fara felé, ahol az egyik kormányostól megtudtuk, 479 XXV | kormánykerék lánca összegabalyodott az alatt az idő alatt, mely 480 XXV | összegabalyodott az alatt az idő alatt, mely a kettős 481 XXV | nincs mindennek vége.~- Hát az a szerencsétlen hajós? - 482 XXV | két gyermeke is és ez volt az első tengerentúli útja. 483 XXV | orvosa azt mondja, hogy felel az életéért s éppen azért nagyon 484 XXV | tennék, ha a Great-Eastern az enyém volna? Nem? Nos, luxushajóvá 485 XXV | vagy hat hétig is tartana az út Angliából Amerikába. 486 XXV | egészen lecsöndesült és az ég is kiderült.~Délben fölmérték 487 XXV | nyolc mérföldet tettünk. Az egyik utas, aki már ötvenedszer 488 XXV | ötvenedszer tette meg ezt az utat az Atlanti-oceánon 489 XXV | ötvenedszer tette meg ezt az utat az Atlanti-oceánon át, kijelentette, 490 XXVI | meggyűlt a vihar alatt. Közben az eső elállt, a szél kissé 491 XXVI | semmiképpen sem gátolta az utasokat a szórakozásban: 492 XXVI | tréfás verseket énekelték.~De az utasok nem csupán itt szórakoztak. 493 XXVI | szórakoztak. Sokan voltak az első, kisebb szalonban is, 494 XXVI | vakmerőséggel játszottak, mivel az idő már rövid volt és sietniök 495 XXVI | ösztönszerűleg irtózom a játéktól. Az, akit a játék rabjává tesz, 496 XXVI | kereshet ott Fabian? Talán az ellenségét? S a fenyegető 497 XXVI | melyet Harry Drake megvetően az asztalra dobott. Csak az 498 XXVI | az asztalra dobott. Csak az egyik sarkát fogta meg, 499 XXVI | félne, hogy bemocskolja vele az ujjait. Corsican elsápadt, 500 XXVI | ujjait. Corsican elsápadt, az én szívem pedig hevesen