Fejezet

 1 I      |        elindultam a kikötő-medencék felé, melyek két oldalról dokkok
 2 II     |     szélesedett, míg a gőzös közepe felé kétoldalt egész utcává nyilt,
 3 II     |          Tovább mentem, a hajó orra felé. A kárpitosok éppen az utolsó
 4 II     |      lehetett indítani.~Este öt óra felé egy gőzcsónak érkezett a
 5 IV     | nyomról-nyomra közeledett a horgony felé.~Ekkor már kissé előrementem,
 6 V      |            a hullámverést.~Négy óra felé Anderson kapitány megállította
 7 VI     |  leggyorsabb postahajón.~Kilenc óra felé, éppen mikor le akartam
 8 VII    |           és öt kémény nyúlik az ég felé. Az első három árbocon keresztvitorlák
 9 IX     |     betegség ismeretlen.~Kilenc óra felé, három-négy mérföldnyire
10 IX     |      nyögött.~Anderson kapitány dél felé a két első árboc vitorláit
11 XII    |        ráztunk és szétváltunk.~Este felé a délnyugati szél sötét
12 XV     |     megkurtították.~Délután két óra felé azonban a gőzös futása kissé
13 XVII   |     lehetett megtudni.~Tizenegy óra felé a szél alábbhagyott és északnyugatnak
14 XVIII  |        nyomást kifejteni.~Három óra felé a szél elzavarta a felhőket
15 XIX    |          lassan mentünk a hajó orra felé. A kéményekből szikrákkal
16 XX     |          mérföld.~Délután három óra felé az őrtálló jelentette, hogy
17 XXIII  |         távol tartsuk.~Tizenegy óra felé az angol utasok gyűjtést
18 XXIV   |     keresztülcsapott rajta. Hét óra felé a vihar már javában tombolt.
19 XXIV   |           óvatosan ment a hajó orra felé, mi pedig a második árboc
20 XXIV   |           többiek szöktek a hajóhíd felé, mert a víz három láb magasan
21 XXIV   |     következő pillanatban már észak felé haladtunk szöktünk a vihar
22 XXV    |            folytatta útját New-York felé. Én ismét fölmentem a doktorral
23 XXV    |           továbbmentünk a hajó fara felé, ahol az egyik kormányostól
24 XXV    |             szél is elállt. Tíz óra felé a vihar egészen lecsöndesült
25 XXXI   |         integettek az ígéret földje felé, amelynek látása egyszerre
26 XXXII  |              mely egyenesen a gőzös felé tartott. Kétségtelen, hogy
27 XXXIII |            Ellen közeledett a vívók felé. Fabian a karjait kitárva
28 XXXVII |       hullott hó, a csatorna közepe felé lassanként átmegy csodaszép
29 XXXVIII|     Corsican kapitány, és a Niagara felé mutatott.~Odanéztem s megláttam
30 XXXVIII|         rohanva közeledik a zuhatag felé s végre alant az amerikai
31 XXXVIII|            közeledtünk a Table-Rock felé. Ellen még mindig oly mozdulatlanul
32 XXXVIII|            kiterjesztette a mélység felé... de aztán hirtelen visszadöbbent
33 XXXIX  |           eveztünk az amerikai part felé; a folyam közepén még egy