Fejezet

 1 I      |      dióhéjként hányja-veti még az oly nagy hadihajókat is, mint
 2 II     |       sürögtek-forogtak, még pedig oly rendetlenül nyüzsgő tömegben,
 3 II     |       húzni. De nem lehetett; mert oly nehéz volt, hogy a gőzdaruk
 4 II     |          volt. A széles födélzetet oly tisztára söpörték és mosták,
 5 IV     |          az angolszászok általában oly keveset törődnek a szegény
 6 IV     |             Ezek a szerencsétlenek oly jelentéktelen szögek vagy
 7 V      |          alatt a roppant kolosszus oly fürgén mozgott, mint a leggyorsabb
 8 V      |           a füstfelhő sem volt már oly sűrű. Itt-ott még lehetett
 9 VI     |            hullámverést; az ebédlő oly szilárdnak és mozdulatlannak
10 VII    |           külön, elszigetelve áll, oly módon, hogy ha az egyik
11 VIII   |       rossz volt. Az én kis szobám oly nagyon forgott, ingadozott,
12 VIII   |           erős hajó, - feleltem; - oly szilárdan megépítették,
13 X      |      szivart.~Dean Pitferge doktor oly váratlan és meglepő feleleteket
14 X      |       reggeli fogadások alkalmával oly visszataszítónak találtam
15 XII    |           csakhamar benépesedett s oly víg élet pezsgett rajta,
16 XIII   |          kormányos, aki kongatott, oly áhitattal végezte a dolgát,
17 XIV    |        Dean Pitferge, aki nem volt oly gyáva, mint én, villásreggeli
18 XVII   |           csúnya idő volt s az eső oly sűrűn hullott, hogy pár
19 XVII   |      következtében a köd nemsokára oly tömör lett, hogy a hajóhídon
20 XVIII  |        hogy az Atlanti-oceán forr, oly gyorsan követték egymást
21 XXI    |           is lecsendesült. A gőzös oly nyugodt volt, mint a szárazföld.
22 XXIV   |            fojtotta a szót és néha oly hevesen fujt, hogy a lélekzetünk
23 XXIV   |               mondta a derék orvos oly határozottan, mint a legtapasztaltabb
24 XXIV   |            kolosszális hajót, mely oly gyorsan engedelmeskedett,
25 XXV    |      fogyasztott el, mivel a gőzös oly nyugodt volt, mintha csak
26 XXV    | kijelentette, hogy még sohasem ért oly ítéletidőt, mint ez a tegnapi
27 XXVIII |           a jelen esetben a sértés oly nyilvánvaló volt mind a
28 XXXII  |            negyedórákkal s a vásár oly élénken folyt, hogy szinte
29 XXXIV  |       egész vidéket, melyet Cooper oly gyönyörű hőstettek színhelyévé
30 XXXV   |         alsó felében alig járható, oly nagy benne a tolongás és
31 XXXVI  |            a födélzetre. Nemsokára oly sűrű köd szállt föl a folyóból,
32 XXXVIII|  Table-Rock felé. Ellen még mindig oly mozdulatlanul ült, mint