Fejezet

 1 I      |           szelek tehetetlenségét, a szörnyű tenger hiábavaló dühét:
 2 I      |            gépezet valami rejtélyes szörnyű hatalom képzetét ébresztette
 3 VIII   |       hullámokkal s így elkerülte a szörnyű ingadozást.~- Nos - szóltam
 4 VIII   |            hajó recsegett-ropogott. Szörnyű zavar és kétségbeesés mindenütt!
 5 VIII   |       lehetett vezetni. Egyidejűleg szörnyű dübörgés hallatszik a hajó
 6 IX     |       irányával szemben fordítja, a szörnyű ingadozásnak vége lett volna.~
 7 X      |           sincsenek fölvágva. Pedig szörnyű kényelmetlen így összevissza
 8 XIX    | kétségbeesve tette hozzá:~- Micsoda szörnyű képzelődés!~Ekkor Corsican
 9 XXIV   |           fog ellenállni az óriás a szörnyű veszedelemnek?~- Bizonyára
10 XXIV   |      Atlanti-oceán képe félnyolckor szörnyű, rettenetes volt. A hajó
11 XXV    |      főgépész is mondta, hogy azt a szörnyű három napot kivéve, amelyben
12 XXV    |       kijutni a hullámvölgyből, ily szörnyű vihar még nem támadta meg
13 XXXI   |            csend uralkodott, mely a szörnyű viharokat szokta megelőzni.
14 XXXIII |         Mialatt pihentek, a zivatar szörnyű erővel kitört. Villám villámot
15 XXXIII |   megsüketültünk a rögtön következő szörnyű dördüléstől. Félájultan
16 XXXVII |            ez adja meg a vízesésnek szörnyű erejét.~A Niagara-csatorna
17 XXXVII |          nem halljuk, mert a víznek szörnyű mennydörgése minden más
18 XXXVII |           úgy rémlik, hogy a torony szörnyű sebességgel rohan a vízen, -
19 XXXVII |         vízesés mögött, közvetlen a szörnyű vízfüggöny mögött van, de
20 XXXVII |          föl, forrott, tajtékzott a szörnyű zuhatag.~Micsoda kép volt
21 XXXVIII|            amerikai zuhatagot, mely szörnyű robajjal hull alá a sziklás
22 XXXIX  |         eséssel!~Sohasem volt olyan szörnyű kedvem mérnököt vízbe hajítani,