Fejezet

 1 I      |                 láttam a roppant tömeget, amint a hullámokon libeg, amint
 2 I      |                 amint a hullámokon libeg, amint kacagja az ellene támadó
 3 I      |               hiábavaló dühét: és láttam, amint föl sem veszi az egekig
 4 II     |                meg a tágas gépházat s én, amint fölülről lenéztem bele,
 5 IV     |                  oldalát látja; egyébként amint később tapasztaltam, igen
 6 VII    |            hajócsigák működésbe hozására. Amint látjuk, a gőznek igen nagy
 7 VIII   | hányódott-vetődött mindenfelé. Hallottam, amint a csavar és a kerekek rendetlenül
 8 VIII   |              vizet; majd lassan forogtak, amint a mélybe merültek, majd
 9 VIII   |              hevesen, gyorsan kelepeltek, amint kiemelkedve a vízből, az
10 VIII   |                 megvan a maga «csillaga», amint mondani szokták. A sorsát
11 IX     |                hajó belsejébe menekültek! Amint a messzelátóval vizsgáltam
12 X      |                 dülöngenek, már aszerint, amint a hajó ingása lökdöste őket.
13 X      |                sok eredeti alakot néztem, amint föl s alá hullámzott előttünk,
14 X      |                Sokszor megfigyeltem őket, amint a gépház fölé hajolva számlálták
15 XIX    |         mozdulatlan alakot vettünk észre, amint a hajó párkányára könyökölve,
16 XIX    |                    aztán megint megállt s amint felénk jött, inkább libegett
17 XIX    |               sötét sűrű fátyol alatt is, amint Fabianra nézett. Most egészen
18 XXII   |             hallatszott. Arra tartottam s amint közeledtem, lassankint valami
19 XXVII  |                      feleltem sóhajtva. - Amint hallottam, már két-három
20 XXIX   |                adott helyet az utódainak, amint én is helyet csinálok a
21 XXXVIII|                hogy valaki van mellette s amint hirtelen lekapta kezeit
22 XXXIX  |           utasokkal és podgyásszal. Éppen amint a helyi hajó eltávozott